„Algyógy” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Története: possessio, nem possessis, kiaza Mihály vajda? |
|||
50. sor:
== Története ==
Oklevélbeli említése először Mihály vajda [[1271]]-ben kelt birtokadományozó levelében fordul elő, amely András gyógyi ispánt említi. Uradalmát [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] [[1397]]-ben Máramarosi Gurzónak, Iván fiának adományozta, de [[1404]]-ben visszavette, és felét a Töreki családnak, felét pedig Illyei Dénes fiának, Jánosnak adta. [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] [[1467]]-ben hűtlenség miatt elkobozta a birtokot Illyei Jánostól és dengelegi Pongrácz János erdélyi vajdának adományozta.
Várát először [[1467]]-ben említik, azt feltehetően a Pongrácz család építtette. [[1505]]-től [[mezőváros|oppidum]]ként említették. Az uradalom birtokosa [[1504]]-ig [[Corvin János]], [[1507]]-től [[IV. Nagy Radu|Nagy Radu]], [[1517]]-től [[Neagoe Basarab]] havasalföldi fejedelem volt, akinek örököse [[1528]]-ban Algyógyfelfaluban [[Ortodox kereszténység|ortodox]] templomot is alapított. [[Szapolyai János]] [[1531]]-ben hadvezérének, [[ozsdola]]i [[Kún Kocsárd (hadvezér)|Kún Kocsárdnak]] adományozta. [[1559]]-ben [[Izabella magyar királyné|Izabella királyné]] a várba menekült a török elől. Ugyanő [[román ortodox egyház|ortodox]] püspökséget alapított a helységben.<ref>Juhász István: ''A reformáció az erdélyi románok között.'' Kolozsvár, 1940, 30. o.</ref> [[1562]]-ben [[II. János magyar király|János Zsigmond]] ostrommal vette vissza a töröktől és leromboltatta.
| |||