Az építőipar azon iparágak gyűjtőneve, melyek az épített tereket hozzák létre a társadalom számára. Számos részterületre bontható az épített tér helyzete (magas- és mélyépítészet), a közösségi terek jellege (városépítészet), a tereket és épített egységeket összekapcsoló közművek (közműépítés, műtárgyak, utak és vasutak építészete) és a kulturális jellege (műemlékvédelem) alapján is.

Előszerelt (prefabricated) ház építése.

Építőipari alrendszerek

szerkesztés

Alpintechnika

szerkesztés

Olyan építészeti feladatok ellátása, amelyet a hegymászásnál használt módszerekkel lehet megvalósítani.

Árnyékolástechnika

szerkesztés

Épületek napsugárzás elleni árnyékolását megoldó építészeti alrendszer.

Az eszközök felsorolásában az alapmegoldások találhatóak, ezek változatos kombinációi lehetségesek, többféle kivitelben.

  • Redőny: A védendő felület tetején feltekert állapotban lévő felület a kívánt mértékben leereszthető
  • Lamellás árnyékoló: egymással párhuzamos, vékony lapok elfordításával lehetséges a szabályozás
  • Függöny: Az árnyékoló a felület tetején lévő sínen lóg, általában teljesen a szélekre mozgatható.
  • Spaletta: Kiegészítő nyílászáró, melynek felülete általában lamellás.
  • Ernyő: Az árnyékoló egy rudazat segítségével aktiválható, a védendő felülettől nagyobb távolságra helyezkedik el.

Asztalosipar

szerkesztés

Az épületek belső bútorozását végző iparág.

Belsőépítészet

szerkesztés

Az épületek belső berendezését tervező és kivitelező iparág.

Betonépítészet

szerkesztés

Ma már az épületek és közutak, vezetékek, hidak legnagyobb része a vasbeton fölhasználásával készül. A vasbeton a vázát alkotja az építészeti alkotásoknak.

Biztonságtechnika

szerkesztés

A modern építészetnek berendezéseket kell elkészítenie a tűz, a vízkár, a szélkárok elkerülése érdekében. Ugyancsak ide tartozik a villámelhárítás, az elektromos biztonság kezelése is.

Burkolástechnika, szigeteléstechnika

szerkesztés

Az épület külső és a falak belső felületét is különleges anyagokkal védik az erózió, a rongálódás ellen. Ugyancsak a burkolással illesztik az épített falat a környezethez. A hőszigetelés és önellátás a passzívházaknál olyan mértékű, hogy több hagyományos épületgépészeti rendszer szükségtelenné válik.

Csatornaépítés

szerkesztés

Az emberi tartózkodásra épített terek legősibb illesztése a városban a csatorna. A vízkörzés a víz bevezetését, majd a szennyvíz elvezetését jelenti. Nagy mennyiségű víz elvezetése az ókorban a mezőgazdaság számára is fontos volt. A csatornaépítészet az egyik legősibb építészeti iparág ezen a területen (mocsarak lecsapolása is ide tartozik).

Építőanyag-ipar

szerkesztés

A bányászattól a különféle félkésztermékekig tart a különféle építőanyag-ipari ágazatok munkája, melyeket aztán az építés során fölhasználnak.

Építőgépipar

szerkesztés

Számos gép veszi ma már körül az épülő építményeket. A daruk, szállítószalagok, betonkeverők, vagy a betont odaszállító egységek, a földmunkák gépei, mind az építőgépipar alrendszerei.

Felvonóipar

szerkesztés

A magas épületekben a mozgást a felvonók (liftek) teszik kényelmessé. Ez az iparág nagyméretű ipari létesítményekben is fontos szerephez jut (hidak, autópályák, malmok, felhőkarcolók fölvonói).

Épületgépészeti ipar

szerkesztés

A felvonóipar is az összetettebb épületgépészeti ipar egyik alrendszere. A belső áramlások és a környezetből odaszállított anyagok belső köröztetése, áramoltatása ebben az épületgépészeti iparban terveződik, majd épül meg. Víz, villany és gázhálózat, valamint ma már a mikroelektronikai hálózat is fontos részét alkotják az épületeket létrehozó iparágnak.

Kertészet

szerkesztés

Az épített műtárgyakat a természeti és a városi környezetbe illeszti ez a részterület.

Klíma- és légtechnika

szerkesztés

Az épületgépészet egyik alrendszere.

Magasépítés és mélyépítés

szerkesztés

Különleges magasságba vagy mélységbe nyúló épített alkotások tartoznak a magasépítés és a mélyépítés iparági rendszerébe. Hidak, bányák, alagutak, tornyok építészete tartozik ebbe a körbe.

Méréstechnika

szerkesztés

A modern, nagy értékű épületeket folyamatos ellenőrzés alatt kell tartani. Az ilyen összetett mérő rendszerek ma már egy nagy értékű épületnél, üzemnél diszpécserszolgálatot igényelnek. Ennek mérőhálózatát biztosítja a méréstechnika.

Fogyasztóvédelem az építőiparban

szerkesztés

Az Építkezők Fogyasztóvédelmi Egyesülete egy új generációs társadalmi fogyasztóvédelmi szervezet. Munkájával elsősorban az építkezőknek, lakásfelújítóknak nyújt segítséget, ahhoz hogy érdekeiket hatékonyabban érvényesíthessék.

A Wikimédia Commons tartalmaz Építőipar témájú médiaállományokat.
  • Frideczky K., Nagy T.-né (1975): Építőipari anyag- és gyártásismeret. Műszaki Kiadó, Budapest
  • Széll L., Kormanik B., Moldovány Gy. (szerk.) (1963): Magasépítéstan. Egyetemi jegyzet. Tankönyvkiadó, Budapest
  • Bajnóczy és 13 társszerző (2000): Épületgépészet 2000. Alapismeretek. Épületgépészet Kiadó Kft. Budapest
  • Gyurcsovics L., Zöld A. (2000): Fűtéstechnika. Műegyetemi Kiadó, Budapest

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés