A budai bejlerbej, aki (a többi bejlerbejhez (beglerbéghez) hasonlóan) pasa rangot is viselt, a magyarországi török uralom alatt a budai vilajet kormányzója, katonai és polgári vezetője volt. A budai vilajet fontossága miatt gyakran kaptak vezír rangot is, és ezzel a ranggal az összes magyarországi és boszniai tartomány felett is hatalmat nyertek.

A budai pasa a szultánt fogadja

Rangja, feladatai

szerkesztés

A bejlerbejek tartományukban szinte ugyanolyan külső formák között és hatállyal rendelkeztek, mint a szultán Isztambulban. Európai táborozásban a nagyvezír után közvetlenül a budai pasa következett rangban. Mivel székhelyük királyi város volt, jogosultak voltak kocsira és csónakba szállni, fullajtárokat (szolak, pejk) futtatni, ahogy a bagdadi és kairói pasák, kik szintén nagy múltú uralkodócsaládok székhelyein kormányoztak.

Hatalmuk tudata erősen élt bennük, gyakran gőgösen viselkedtek (ami egyébként jellemző volt a török vezető réteg más tagjaira is). 1587-ben például Szinán pasa az előtte karddal megjelenő Jurkovit Ferenc császári követ kardját összetörette, mert „Budán is a hatalmas császáré a díván, és ott tilos a követnek fegyverrel megjelennie.

Sokszor képviselték az oszmán államot is államközi tárgyalásokon. Kötelességeik közé tartozott, hogy figyelemmel kísérjék a Habsburg-országok, Lengyelország, az ekkor már hanyatló Velence és a török adófizetőnek tekintett Erdély Isztambulhoz fűződő viszonyát, és szükség esetén tárgyalásokat kezdeményezzenek. A tárgyalások tárgya lehetett adófizetés, határsértések, kereskedelmi sérelmek rendezése.

Belügyekben elsősorban katonák voltak, a magyarországi török erők főparancsnokai. Ez jelentette az összes várat, és az itt állomásozó helyőrséget is. A katonák előmenetele, kitüntetése, elmozdítása jutalmazása, büntetése kizárólag tőlük függött, a szandzsákbégeket is elmozdíthatták tisztjükből.

A hatalmuk a hivatali élet minden ágára kiterjedt. Beavatkozhattak bírósági ügyekbe, kioktathatták, megbüntethették a kádit; vallási szolgálattevők felett is (ha csak ideiglenesen is) rendelkezhettek.

Hívei és hivatalnokai között szolgálati birtokokat oszthatott szét, 6000 akcse éves jövedelemig közvetlenül (berátokkal) adományozhatta a birtokokat, azon felül csak szultáni illetve defterdári jóváhagyással. Ekkor a pasa egy ajánlást írt, ennek tezkere volt a neve.

Egyes pasák

szerkesztés

A Budai vilajet 15411686 közötti fennállása során 75 pasa állt az élén. Sokukat, a rátermettek közül is, 1–1,5 év után más pozícióba helyezték, és csak pár év szünet után kerültek vissza. Néhányan a jelentősebbek közül:

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
  1. Ez nem feltétlenül jelent új alapítást, lehet szó vásárlásról, átépítésről is.
  2. http://www.virtualisregeszetsirok.hu/epuletek/buda---murad-pasa-bastya[halott link] TÖRÖK ERŐDÍTMÉNYEK A MAI MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN (Hozzáférés: 2017. június 29.)