Dunacséb

település Szerbiában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. május 1.

Dunacséb (szerbül Челарево / Čelarevo, németül Tscheb) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Palánka községben.

Dunacséb (Челарево / Čelarevo)
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetDél-bácskai
KözségPalánka
Rangfalu
Irányítószám21413
Körzethívószám+381 21
Népesség
Teljes népesség4831 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség161 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság76 m
Terület33,7 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 16′ 10″, k. h. 19° 31′ 31″45.269400°N 19.525300°EKoordináták: é. sz. 45° 16′ 10″, k. h. 19° 31′ 31″45.269400°N 19.525300°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunacséb témájú médiaállományokat.

Újvidéktől 30 km-re nyugatra, Palánkától 11 km-re keletre, a Duna bal partja közelében fekszik.

Története

szerkesztés

1972-1985 között a téglagyár területén késő avar kori temetőt tártak fel. A több mint 360 előkerült sír között, több gazdag lovassír és számos menora karcolatú római tégla is előkerült. Az egykorú telep nyomai is megtalálhatóak a területen. A vallási vonatkozásokat leszámítva a közösség előkerült leleteinek egyik legjobb párhuzama Révkomáromban került elő.[2]

Dunacséb előző neve Bács-Cséb volt. Első ismert birtokosa 1437-ben a Sulyok család volt, mely ez időtől innen is nevezi magát.

1448-ban a bácsvármegyei Cséb Sulyok György és András birtoka volt. Egy 1455. évi örökösödési szerződésben, melyet a Sulyok testvérek a kői káptalan előtt kötöttek a Marhárti Szántó családdal, szintén fel van sorolva a többi között Cheb és Kis-Cheb neve is. 1467-ben Mátyás király az előbbi egyezkedéseket meg is erősítette, s így a kői káptalan Sulyok Györgyöt és három fiát, valamint Andrást bevezette többi között Cheb és Kis-Cheb birtokokba is.

1508-ban II. Ulászló adott ki új adománylevelet Lekcsei Sulyok Ferencnek és testvéreinek többek között Cseb és Kül-Cseb birtokokra is.

A török hódoltság alatt a török defterek a bácsi nahijében felsorolják Csébet is; 1554-ben 7, 1570-ben 12, 1590-ben 22 adózó házzal. A falu a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult, később csak mint kamarai puszta fordult elő.

1730-ban kezdődött meg az újra a betelepítés.

1791-ben Márffy Lipót a kamarától megvásárolta Csébet (ahonnan 1801-ben 100 család ment át Nádaly pusztára) és 1803-ban ismét betelepítette. 1812-ben Márffy-t a földesúri elnyomás miatt elégedetlenkedő parasztok egy csoportja brutálisan meggyilkolta a településen.

1809 előtt kamarai birtok, melyet Polimberger Józsefnek adtak zálogba, és még 1828-ban is a Polimberger család zálogbirtoka volt. Később női hozomány útján a Bezerédy család birtokába jutott.

1910-ben 2572 lakosából 172 magyar, 1954 német, 290 szlovák volt. Ebből 2111 római katolikus, 301 evangélikus, 154 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bács-Bodrog vármegye Palánkai járásához tartozott.

Dunacséb körül több, mára már elpusztult helység is feküdt.

Szent-Jakab (Csardaklia)

szerkesztés

Dunacséb határában feküdt egykor Csardaklia község, annak a nevét tartotta fenn a későbbi puszta. Ez a helység azonos volt Szent-Jakab nevű faluval, melynek nevét 1431-ben említették először, mint a Szentjakabi család névadó helységét.

A falu a 15. század vége felé a Ripaki Oláh család birtoka volt, és 1507-ben a Thegzes család is innen vette előnevét.

1590-ben Szent-Jakab, másként Csardaklia néven említették a török defterek is. A falu ezután többé nem szerepel. 1740. körül a palánkai határőri miliczia birtokában találjuk, ekkor már csak pusztaként.

Göd nevű település is volt egykor e tájon, amely 1455-ben a Lekcsei Sulyok család birtoka volt.

Népesség

szerkesztés

Demográfiai változások

szerkesztés
Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
3454 3483 3717 4073 4817 5011 5423[3] 4831[1]

Etnikai összetétel

szerkesztés
Nemzetiség Szám %
Szerbek 4396 81,06
Szlovákok 462 8,51
Magyarok 138 2,54
Jugoszlávok 114 2,10
Horvátok 62 1,14
Montenegróiak 22 0,40
Németek 15 0,27
Ukránok 10 0,18
Oroszok 4 0,07
Macedónok 4 0,07
Csehek 3 0,05
Cigányok 2 0,03
Muzulmánok 2 0,03
Szlovének 1 0,01
Albánok 1 0,01
Egyéb/Ismeretlen[4]

Látnivalók

szerkesztés
 
Régi német polgárház
  • Római katolikus templom: ősi plébániáját már 1493-ban említették. 1802-ben újraalapították, a templomot 1822-ben építették, majd, miután 1907-ben tűzvészben leégett a tornya, újjáépítették. 1966-ban ismét felújították. A templom névadója Szűz Mária Mennybevitele. A templom méretei: hossza 34,25 m, szélessége 15,25 m, belmagassága 12 m, a torony 38 m magas. Két harangja van. Az anyakönyvet 1803-óta vezetik.
  1. a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)  
  2. R. Bunardžić 1979: Izvestaj sa zastitnog arheoloskog iskopavana ranosrednovekovne nekropole na lokalitetu “Ciglana” kod Čelareva. GPSKV VIII-IX, 33-67; 1980: (Izložba) Menore iz Čelareva. Beograd; 1985: Čelarevo – Risultati delle ricerche nelle necropoli dell’ alto medioevo. Roma; ADAM 2002, 90.
  3. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9  
  4. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9