Koppenhága–Fredericia/Taulov-vasútvonal

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. július 28.

A Koppenhága–Fredericia/Taulov-vasútvonal a főváros, Koppenhága és a Jütland-félsziget között, a Zélandi és a Füni szigeteken keresztül vezető normál nyomtávolságú villamosított vasútvonal. A vonalat a Banedanmark kezeli, és hossza körülbelül 220 kilométer. A dán vasúthálózat egyik fő ütőereként kétvágányú.

København–Fredericia-vasútvonal
A Koppenhága–Fredericia/Taulov-vasútvonal útvonala
Vonal:DSB 1 (távolsági vonatok)
DSB 8.2 (S-Bahn)
Hossz:220,6 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:25 kV 50 Hz ~
Üzemeltető:Danske Statsbaner
Maximális sebesség:180 km/h
Vonatbefolyásoló:ZUB 123
Kétvágányú:København–Fredericia,
négyvágányú
Høje-Taastrup és Roskilde között
Elsinore felől
0,0 Koppenhága főpályaudvar
Peberholm felé
3,9 ValbyValby
Peberholm felől
19,5 Høje Taastrup
24,2 Hedehusene
28,3 Trekroner
31,3 Roskilde
Næstved felé
Kalundborg felé
42,5 Viby Sj
49,7 Borup
NSV Koppenhága felé
63,9 Ringsted
Rødby Færge felé
78,3 Sorø
92,9 Slagelse
Høng felé
108,3 Korsør
Great Belt alagút
Great Belt híd
Nyborg Færge
131,6 Nyborg
160,3 Odense
Svendborg felé
169,1 Holmstrup
Assens felől
175,5 Tommerup
178,8 Skalbjerg
181,1 Bred
184,7 Aarup
190,2 Gelsted
194,8 Ejby
200,1 Nørre-Åby
204,3 Kauslunde
210,4 Middelfart
Régi Kis-Bælt híd
216,3 Snoghøj
220,1
6,1
része a Fredericia–Padborg vonalnak
220,6 Fredericia
8,6 Taulov
Århus, Padborg, Flensburg felé

A vonal a Zélandot átszelő vasútvonalból (a Nyugati vonal) és a Funent átszelő fővonalból (a Funeni fővonal) áll, mindkettő a 19. század közepén épült. Eredetileg a két vasútvonalat vasúti kompok kötötték össze, ezt a két vonalat 1997-ben a Nagy-Bælt híddal összekötötték.

Története

szerkesztés

1847. június 26-án nyílt meg a Koppenhágából Roskilde felé vezető vasútvonal, Dánia első vasútvonala, amelyet William Radford brit mérnöki cég a Zélandi Vasúttársaság (Det Sjællandske Jernbaneselskab) számára készített el. A Roskilde és Korsør közötti szakasz 1856-ban készült el.[1]

A Nyborg és Middelfart közötti vasútvonalat 1865. szeptember 8-án adták át. A Peto, Brassey és Betts építette. Middelfartban az utasok felszállhattak a jütlandi Snoghøjba tartó gőzkompra. 1866. november 1-jén a vasútvonalat Middelfarttól Stribig meghosszabbították. Dánia első vasúti kompját 1872-ben vezették be a Strib-Fredericia-vasútútvonalon.

  1. Jernbanen KBH-Korsør (dán nyelven). Kutlurstyrelsen. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 16.)