Ugrás a tartalomhoz

Szúsza (Tunézia)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Sousse szócikkből átirányítva)
Szúsza (سوسة)
Szúsza címere
Szúsza címere
Szúsza zászlaja
Szúsza zászlaja
Közigazgatás
Ország Tunézia
KormányzóságSzúsza
Irányítószám4000
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség221 530 fő (2014)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság2 m
Terület45 km²
IdőzónaUTC+1 (UTC{{{eltérés UTC-től}}})
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 35° 50′, k. h. 10° 38′35.833333°N 10.633333°EKoordináták: é. sz. 35° 50′, k. h. 10° 38′35.833333°N 10.633333°E
Szúsza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szúsza témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Sousse tengerpartja

Szúsza (arabul: سوسة, a nemzetközileg elterjedt francia Sousse alapján elterjedt kiejtési forma a Szúsz is), város Tunéziában.

Fekvése

[szerkesztés]

140 km-re Tunisztól az A1-es sztráda jelenlegi végénél, a Földközi-tenger partján fekszik.

Történelme

[szerkesztés]

A föníciaiak alapították i. e. 9. században, Hadrumetum (Hadrumet) néven. Ma Tunézia negyedik legnagyobb városa, 173 047 lakossal. A település kezdeti önállósága után az i. e. 4. században a karthágói érdekszövetség hatáskörébe került, ezzel egyúttal a kor mediterrán viszályzónája is lett, minek köszönhetően i. e. 310-ben a szirakúzok (Agathoklész) dúlták fel.

Ribat

Bár az itáliából visszatérő Hannibál még itt, a szövetséges Hadrumetben táborozott, s itt készült fel 202-ben a római Scipió ellen, de a harmadik pun háborúban Hadrumet már rómával tartott Karthágó ellen. Rómától így Hadrumetum néven szabad királyi városi rangot is kapott, de melyet hamar el is veszített, mivel a triumvirátus vitájában a vesztes Pompeius mellé állt, ezért a győztes Iulius Caesar (Cézár) megbüntette.

A város később még többször föltámadt: először Diocletianus idején, mikor Byzacenium fővárosa lett, s gazdag palotáiban a kereszténység új tanainak hódoltak, majd új név alatt (Hunericopolis) a vandálok, később pedig Justiniapolis néven kiszolgálta a bizánci hódítókat is, de ekkor már hanyatlóban volt, majd 670-ben Oqba Ibn Nafii, a keletről jött arab hadvezér csapatai a város ellenállását megbosszulva földig lerombolták.

Ezután a város még újból feltámadt, de ekkor már Sousse néven. Később a 12. században egy évtizedig a szicíliai normannok szállták meg; a 16. században a spanyolok, a 18. században pedig a franciák ostromolták, majd a második világháború alatt 1942 decembere és 1943 áprilisa között a tunéziai hadjárat végzett rombolást a városban.

Turizmus

[szerkesztés]

Klímája, tengerpartja és történelmi városközpontja miatt kedvelt turistacélpont. A városban 120 hotel található 40 000 szobával.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Óváros (Medina) - A fallal körülvett óvárosba a place des Martyrs felől lehet bejutni. Az innen hiányzó bástyafalat és a benne levő hatalmas kaput a második világháború 1943-as bombázásai rombolták le. A Földközi-tenger egykor az egész keleti bástyafalat nyaldosta. A másutt sértetlen, s Medinát teljesen körbevevő bástyafal még a 9. században épült. Bár a bástyafal többszöri restauráláson esett át, máig őrzi a régi nyomvonalat és szerkezetet.
  • Nagymecset - Medinába érve a nagykapuval szemben áll. Az uralkodó: Algabida emir alapította 851-ben.
Medúzát ábrázoló mozaik a múzeumból
  • Ribat - A muzulmán korszak kezdetén kialakult intézmény, mely funkciójában a vallásos és kardforgató férfiak (murabitinek) erődszerű őrhelye volt (némileg a keresztény szerzetesek kolostoraira emlékeztet). A Ribat tornyából kémlelték a tengert, nem közelít-e veszély. A tengerparton épült Ribatok egymással jelkapcsolatban álltak; így például a soussei a tőle 20 km-re fekvő monastirivel. A Ribatok később ugyan veszítettek jelentőségükből, de megmaradtak a vallási élet műhelyeinek. A soussei Ribat építési ideje a Nagymecsethez hasonlóan a 9. századra tehető. 30 méteres oldalai nagyjából négyszöget formálnak, őrtornya a délkeleti sarkán emelkedik. Egyik kis cellájában kis iszlám múzeum található.
  • Zakkak zaouia - Minaret. Az elegáns nyolcszögletű épület a török korszakban épült. A Ribattól 100 méterre nyugatra található. Belseje nem látogatható.
  • Kaszba és Tour de Kalef - 859-ben épült mintegy 30 méter magas torony és a 11.-15. század között köré épült erőd. Ennek oldalához támaszkodik a múzeum épülete, mely kivételes értékű mozaikokat is rejt.
  • Ókeresztény katakombák - A múzeumtól nyugatra, 1,5–2 km távolságra találhatók. Az 5 km hosszúságú alagútból mintegy 1,5 km látogatható.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]