„Keresztelő János” változatai közötti eltérés

Keresztelő János
Leonardo da Vinci festményén
apostol
Születése
kb. Kr. e. 7 Judea
Halála
Kr. u. 29 Machaerus
Tisztelete
Egyháza	Római katolikus egyház
Tisztelik	Római katolikus egyház Ortodox kereszténység Ókeleti egyházak
Sírhely	Nabi Yahya Mosque
Kegyhely	január 7. Ortodox kereszténység június 24., augusztus 29. Római katolikus egyház szeptember 12. Kopt ortodox egyház
Ünnepnapja	június 24.
Jelképei	szakállas fiatal férfi, teveszőr ruhában, bárány, vízpart, levágott fej
Védőszentje ennek	Máltai lovagrend, Firenze, Kanada
A Wikimédia Commons tartalmaz Keresztelő János témájú médiaállományokat.

Nem tévesztendő össze a következővel: Keresztes Szent János.

Keresztelő Szent János (ógörögül: Ιωάννης ο Βαπτιστής, latinul: Ioannes Baptista)^[1] (Kr. e. 7 körül – Kr. u. 29, Iosephus Flavius szerint a Jordántól keletre eső erődben, Mahérusz várában halt vértanúhalált^[2][3]) újszövetségi személy, a kereszténység fontos, szimbolikus alakja.

Keresztelő János Lukács evangéliuma szerint anyai ágon Jézus rokona volt. Hat hónappal Jézus előtt született, apja Zakariás zsidó pap volt, anyja Erzsébet. Zakariást némasággal büntette Isten, mert amikor egy angyal közölte vele, hogy fia fog születni, ő nem hitte el, mert már nagyon öreg volt; egészen János születéséig néma maradt. János a pusztában élt, mielőtt prédikálni kezdett. „Teveszőr ruhát, és dereka körül bőrövet viselt, tápláléka pedig sáska és erdei méz volt” (Máté 3,4) és gyakran böjtölt. (Máté 9,14 ; Máté 11,18-19).
Prédikált a népnek Krisztus közelgő eljöveteléről és bűnbánatot hirdetett. A Jordán folyó vizében keresztelte meg az embereket. Innen ered a keresztelés szentsége a keresztényeknél. Maga Jézus is elment hozzá megkeresztelkedni, amit János, – aki ekkor felismerte Jézusban a Megváltót – először nem akarta megtenni, mert úgy érezte, hogy méltatlan rá, de Jézus ezt mondta neki: „Engedj most, mert így illik nékünk minden igazságot betöltenünk.” (Mt 3,15)

Heródes király bár tisztelte és félt tőle, mert szent embernek tartotta, (Márk 6,20) mégis elfogatta Jánost, mert az elítélte amiatt, hogy fivére özvegyét, Heródiást elvette. A nő manipulációi következtében a király lefejeztette Jánost (a Biblia szerint akkor, amikor Heródiás lánya, Salomé táncolt a király előtt, s az megígérte, hogy teljesíti egy bármilyen kívánságát, az anyja pedig utasította Salomét, hogy Keresztelő János fejét kérje egy tálcán.)

Jézus korának legnagyobb embereként említette Keresztelő Jánost. (Máté 11,11)

A születéséről szóló történet megegyezik a bibliaival. Életéről a Korán több részletet is közöl, többek között azt, hogy az állatok sem bántották, mert felismerték benne a szent embert. Bebörtönzésének oka itt az, hogy Heródes az unokahúgát, Salomét akarta elvenni, és ezt ellenezte János; Salomé pedig saját maga tervezi el a meggyilkoltatását, nem az anyja parancsára.

Keresztelő Szent János a védőszentje Francia Kanadának, ahol több várost is elneveztek róla, valamint az olaszországi Firenzének és a Máltai lovagrendnek is.

Betegséget is elneveztek róla: jánostáncnak, Szent János táncának is, egyéb népies néven pedig nyavalyatörésnek hívták a vitustáncot (kórea, latinul: chorea Sancti Viti), mivel ez a szervi idegbaj a nagy nyári napforduló ünnepen, Szent Iván-napkor járt pogány eredetű tűztánc alkalmával tömegesen szedte áldozatait.

• Keresztelő János élete

• Jochanan ha-Kohen, Jochanan ben Zecharja �� zsidó elnevezések
• Ioánnész hó baptisztész (János, a fürdető), ógörög
• Bemerítő János, (Baptista János) – baptista, pünkösdista elnevezés, több idegen nyelvben is ez a forma terjedt el

1. ↑ Keresztelő Szent János
2. ↑ Magyar katolikus lexikon > M > Mahérusz
3. ↑ Keresztelő Szent János vértanúsága. [2012. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 3.)

• Keresztelő János halála, biblia.hu