„Matija Slavič” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Syp (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
a 1 darab önmagára mutató link kiiktatva. (Hibakód: 48) |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Kép:Matija Slavič.jpg|bélyegkép|jobbra|250px| |
[[Kép:Matija Slavič.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Matija Slavič a [[párizs]]i békekonferencián.]] |
||
'''Matija Slavič''' (Bučečovci, [[1877]]. [[január 27.]] – [[Ljubljana]], [[1958]]. [[október 25.]]) [[szlovének|szlovén]] [[teológia|teológus]], fordító, tanár. [[1932]]-től [[1933]]-ig, majd [[1939]]-től [[1941]]-ig a ljubljanai egyetem rektora volt. Közreműködött a [[Vendvidék]] nagyobb részének [[Magyarország]]tól való elcsatolásában. |
'''Matija Slavič''' (Bučečovci, [[1877]]. [[január 27.]] – [[Ljubljana]], [[1958]]. [[október 25.]]) [[szlovének|szlovén]] [[teológia|teológus]], fordító, tanár. [[1932]]-től [[1933]]-ig, majd [[1939]]-től [[1941]]-ig a ljubljanai egyetem rektora volt. Közreműködött a [[Vendvidék]] nagyobb részének [[Magyarország]]tól való elcsatolásában. |
||
A lap 2009. június 23., 19:48-kori változata
![](http://178.128.105.246/cars-http-upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/08/Matija_Slavi%C4%8D.jpg)
Matija Slavič (Bučečovci, 1877. január 27. – Ljubljana, 1958. október 25.) szlovén teológus, fordító, tanár. 1932-től 1933-ig, majd 1939-től 1941-ig a ljubljanai egyetem rektora volt. Közreműködött a Vendvidék nagyobb részének Magyarországtól való elcsatolásában.
Élete és munkássága
Ljutomer mellett született, Stájerországban, a ma Szlovéniához tartozó országrészben. Teológiát Mariborban.
Legfontosabb műve a Szentírás közvetlenül zsidó nyelvből való lefordítása. Ljubljanában a teológia kar dékánja is volt.
Politikai tevékenység
Az I. világháborút követő párizsi béketárgyalásokon tagja volt a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság küldöttség szlovén csoportjának, azon belül is a Vendvidékért felelős szakértő volt. Kezdetben a jugoszlávok nem tartottak igényt a területre, egyfelől mert kevés, hiányos és magyar részről némileg torzított adatok álltak a rendelkezésére. Slavič kapcsolatban állt a Vendvidék jugoszláv-párti katolikus értelmiségével, akik szerettek volna Magyarországtól elszakadni. Slavič azonkívül maga is igyekezett pontosítani a szándékosan torzított magyar adatokon, de ő maga is tett elferdített megállapításokat, elsősorban az Alsólendva vidéki falvakkal kapcsolatban, melyeket etnikailag vegyes községeknek nevezett, noha ott voltak színmagyar települések is. A területen 1919-ben létrejött a Vendvidéki Köztársaság, amit sem a lakosság, sem az új délszláv állam nem támogatott. Slavičnak is az volt a véleménye, hogy különösebb érdemeket az új köztársaság nem szerzett a szlovén autonómia és bolsevizmus elleni harc terén. Következésképp sem a köztársaságot, sem vezetőjének Tkálecz Vilmosnak a tetteit nem tartotta komoly dolognak.
A konferencián jelen volt Apponyi Albert mellett Mikola Sándor Vendvidékről származó tanár, aki az ún. vend-kelta elmélettel próbálta megakadályozni a Vendvidék elcsatolását. Mikola állításainak jó része igencsak gyenge lábakon állt, több egymásnak is egészen ellentmondott, erre Slavič világított rá a legjobban.
Részben Slavičnak is köszönhető, hogy végül a Vendvidék Jugoszláviához került.