„Őszirózsafélék” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a →Jellemzők: link kékítés AWB |
||
(2 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
39. sor: | 39. sor: | ||
[[Virágzat#Fészek|Fészekvirágzatuk]] ''(calathidium)'' virágszerű ''(pseudanthium)'': [[virág (botanika)|virágai]] a megrövidülő és ellaposodó virágtengelyen szorosan egymás mellé rendeződnek. Az egész virágzatot [[murvalevél|murvalevelek]], ún. [[fészekpikkely]]ek ''(squamae involucri)'' veszik körül, és gyakran találunk pikkelyszerű murvaleveleket a virágok tövében is – ezek neve [[vacokpelyva]] ''(palea)''. Virágaik körönként többé-kevésbé öttagúak. [[Csésze (botanika)|Csészéjük]] [[bóbita|bóbitává]] ''(pappus)'', pikkelyekké vagy koronácskává ''(coronula)'' redukálódott. Az egyes virágok [[Párta (botanika)|pártái]] sokszor különfélék. |
[[Virágzat#Fészek|Fészekvirágzatuk]] ''(calathidium)'' virágszerű ''(pseudanthium)'': [[virág (botanika)|virágai]] a megrövidülő és ellaposodó virágtengelyen szorosan egymás mellé rendeződnek. Az egész virágzatot [[murvalevél|murvalevelek]], ún. [[fészekpikkely]]ek ''(squamae involucri)'' veszik körül, és gyakran találunk pikkelyszerű murvaleveleket a virágok tövében is – ezek neve [[vacokpelyva]] ''(palea)''. Virágaik körönként többé-kevésbé öttagúak. [[Csésze (botanika)|Csészéjük]] [[bóbita|bóbitává]] ''(pappus)'', pikkelyekké vagy koronácskává ''(coronula)'' redukálódott. Az egyes virágok [[Párta (botanika)|pártái]] sokszor különfélék. |
||
Az ''[[aktinomorf]]'', azaz csöves virágok kis, forrt pártájának öt egyforma cimpája van. A nagyobb, ún. ''nyelves'' ''(félszeres'' vagy ''sugárzó)'' virágok szimmetriája [[zigomorf]]: három vagy öt cimpájuk van, és ezek kifelé hajlanak. A [[porzószál]]ak hozzánőttek a párta tövéhez. A [[portok]]ok [[portokcső]]vé ''(synantherium)'' nőttek össze. [[Termőtáj]]uk két termőlevélből alakult, és együregű, alsó állású magházat tartalmaz, egyetlen magkezdeménnyel. Döntő többségüket rovarok porozzák be. [[Termés]]ük [[kaszat]] ''(achenium)''. |
Az ''[[aktinomorf]]'', azaz csöves virágok kis, forrt pártájának öt egyforma cimpája van. A nagyobb, ún. ''nyelves'' ''(félszeres'' vagy ''sugárzó)'' virágok szimmetriája [[zigomorf]]: három vagy öt cimpájuk van, és ezek kifelé hajlanak. A [[porzószál]]ak hozzánőttek a párta tövéhez. A [[portok]]ok [[portokcső]]vé ''(synantherium)'' nőttek össze. [[Termőtáj]]uk két termőlevélből alakult, és együregű, alsó állású magházat tartalmaz, egyetlen magkezdeménnyel. Döntő többségüket rovarok porozzák be. [[Termés]]ük [[kaszat]] ''(achenium)''. |
||
A [[Parlagfű (növénynemzetség)|parlagfű]] ''(Ambrosia)'' nemzetségben egy, a [[szerbtövis]] ''(Xanthium)'' nemzetségben két virágra redukálódott a virágzat. Az összes többi nemzetség tányérszerűen kiszélesedett vagy kúpos, kívülről fészekpikkelyekkel borított ''(involucrum)'' virágzati tengelyen (vacok) ülő, általában [[A növények nemisége|hímnős virágok]] alkotta virágzattal rendelkezik. A fészkek további csoportosulásai egyéb virágzattípusokat is eredményezhetnek. |
A [[Parlagfű (növénynemzetség)|parlagfű]] ''(Ambrosia)'' nemzetségben egy, a [[szerbtövis]] ''(Xanthium)'' nemzetségben két virágra redukálódott a virágzat. Az összes többi nemzetség tányérszerűen kiszélesedett vagy kúpos, kívülről fészekpikkelyekkel borított ''(involucrum)'' virágzati tengelyen (vacok) ülő, általában [[A növények nemisége|hímnős virágok]] alkotta virágzattal rendelkezik. A fészkek további csoportosulásai egyéb virágzattípusokat is eredményezhetnek. |
||
45. sor: | 45. sor: | ||
<gallery class="center"> |
<gallery class="center"> |
||
:Ray.floret01.jpg|Nyelves virág felépítése: A) magház B) átalakult csésze C) portokcső D) párta E) bibe |
|||
: .|Csöves virág felépítése: A) magház B) párta C) portokcső D) bibe |
|||
</gallery> |
</gallery> |
||
65. sor: | 65. sor: | ||
* {{turcsányi}} |
* {{turcsányi}} |
||
* [[Angiosperm Phylogeny Group]] (APG) (2003): An update of the Angiosperm Phylogeny Group classification for the orders and families of flowering plants: APG II. ''Botanical Journal of the Linnean Society'' '''141'''(4): 399-436. <small>{{doi|10.1046/j.1095-8339.2003.t01-1-00158.x}}</small> [https://web.archive.org/web/20190912214437/http://www.blackwell-synergy.com/links/doi/10.1046/j.1095-8339.2003.t01-1-00158.x/pdf PDF fulltext] |
* [[Angiosperm Phylogeny Group]] (APG) (2003): An update of the Angiosperm Phylogeny Group classification for the orders and families of flowering plants: APG II. ''Botanical Journal of the Linnean Society'' '''141'''(4): 399-436. <small>{{doi|10.1046/j.1095-8339.2003.t01-1-00158.x}}</small> [https://web.archive.org/web/20190912214437/http://www.blackwell-synergy.com/links/doi/10.1046/j.1095-8339.2003.t01-1-00158.x/pdf PDF fulltext] |
||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
{{Nemzetközi katalógusok}} |
A lap jelenlegi, 2024. június 23., 19:49-kori változata
Őszirózsafélék | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: 1,5 Ma | ||||||||||||||||
![]() Csillagőszirózsák (Aster amellus)
| ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Típusnemzetség | ||||||||||||||||
Aster L. | ||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Alcsaládok | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Őszirózsafélék témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Őszirózsafélék témájú médiaállományokat és Őszirózsafélék témájú kategóriát. |
Az őszirózsafélék vagy fészkesek (Asteraceae) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjének névadó családja. A régebbi rendszertanokban a rendbe ezt az egyetlen családot sorolták, a 2009-ben megjelent APG III rendszertanban további 10 családot is mellé rendeltek. Az orchideafélék után a növények legtöbb fajt és a legtöbb nemzetséget számláló családja. Viszonylag fiatal család, az Antarktisz kivételével az egész Földön elterjedt, főleg a mérsékelt övben. Legtöbbjük lágy szárú, csak néhány cserje és fa tartozik ide. A család legfőbb jellemzője a speciális virágzat, a fészek. Mintegy másfél millió éve, a Duna-glaciális idejéből származnak első biztos leleteik.
Jellemzők
[szerkesztés]Fészekvirágzatuk (calathidium) virágszerű (pseudanthium): virágai a megrövidülő és ellaposodó virágtengelyen szorosan egymás mellé rendeződnek. Az egész virágzatot murvalevelek, ún. fészekpikkelyek (squamae involucri) veszik körül, és gyakran találunk pikkelyszerű murvaleveleket a virágok tövében is – ezek neve vacokpelyva (palea). Virágaik körönként többé-kevésbé öttagúak. Csészéjük bóbitává (pappus), pikkelyekké vagy koronácskává (coronula) redukálódott. Az egyes virágok pártái sokszor különfélék.
Az aktinomorf, azaz csöves virágok kis, forrt pártájának öt egyforma cimpája van. A nagyobb, ún. nyelves (félszeres vagy sugárzó) virágok szimmetriája zigomorf: három vagy öt cimpájuk van, és ezek kifelé hajlanak. A porzószálak hozzánőttek a párta tövéhez. A portokok portokcsővé (synantherium) nőttek össze. Termőtájuk két termőlevélből alakult, és együregű, alsó állású magházat tartalmaz, egyetlen magkezdeménnyel. Döntő többségüket rovarok porozzák be. Termésük kaszat (achenium).
A parlagfű (Ambrosia) nemzetségben egy, a szerbtövis (Xanthium) nemzetségben két virágra redukálódott a virágzat. Az összes többi nemzetség tányérszerűen kiszélesedett vagy kúpos, kívülről fészekpikkelyekkel borított (involucrum) virágzati tengelyen (vacok) ülő, általában hímnős virágok alkotta virágzattal rendelkezik. A fészkek további csoportosulásai egyéb virágzattípusokat is eredményezhetnek. Az egyes virágok lehetnek sugaras szimmetriájú csöves virágok, melyekben a szirmok csőszerű pártává nőttek össze, vagy kétoldali szimmetriájú nyelves virágok, melyekben a szintén összenőtt szirmokból álló párta az egyik oldalra hosszan kinyúlik. Előbbiek a virágzat belsejében (kög), utóbbiak a virágzat szélén találhatók, ezáltal a virágzat egyetlen nagy sugaras szimmetriájú virágot imitál. Az egyes virágok tövében gyakran előfordul a vacokpikkely, ennek megléte, formája fontos határozó bélyeg. A porzó töve a pártához nőtt, a portokok portokcsővé nőttek össze. A bibe a portokcsövön keresztül bújik ki, kitolva a már kiszóródott pollent. Csúcsa ágasan széthajlik, az ágacskák belső oldala fogadja az idegen virágport. Ha az idegenbeporzás esetleg elmarad, az ágacskák visszahajlanak és a beporzás a saját virágporral megy végbe (önbeporzás).
-
Nyelves virág felépítése: A) magház B) átalakult csésze C) portokcső D) párta E) bibe
-
Csöves virág felépítése: A) magház B) párta C) portokcső D) bibe
Jellemző anyagcseretermékeik a poliacetilének, a szeszkviterpén-laktonok és az alkaloidok. Tartalék tápanyagaik fruktánok (inulin és rokon vegyületei), amelyeket elsősorban föld alatti szervekben tárolnak. Magvaikban nincs táplálószövet, de a sziklevelek sok olajat és fehérjét raktároznak.
Rendszerezés
[szerkesztés]APG-rendszer
[szerkesztés]Az Angiosperm Phylogeny Website 11 kládra osztja fel a családot:
- Barnadesioideae – Stifftia csoport – Mutisioideae – Gochnatioideae – Hecastocleidoideae – Carduoideae – Pertyoideae – Gymnarrhenoideae – Cichorioideae – Corymbioideae – Asteroideae
Egyéb rendszerek
[szerkesztés]A családot hagyományosan két alcsaládra szokták osztani a nyelves és csöves virágok megoszlása és a tejnedv jelenléte alapján:
- Csövesvirágúak (Tubuliflorae) – a virágzat közepén csöves, a szélén nyelves vagy csöves virágok vannak. A nyelves virág három cimpájú. Tejnedvük nincs. Az ebbe az alcsaládba tartozó növények között előfordulnak olyan mesterségesen létrehozott fajták, amelyek virágzata csak nyelves virágokból áll (telt virágzat).
- Nyelvesvirágúak (Liguliflorae) – a virágzatban csak nyelves virágok vannak, ezek öt cimpájúak. Tejnedvük van.
Források
[szerkesztés]- Turcsányi Gábor és Turcsányiné dr. Siller Irén: Növénytan (1999, 2005), Kempelen Farkas Digitális Tankönytár
- Angiosperm Phylogeny Group (APG) (2003): An update of the Angiosperm Phylogeny Group classification for the orders and families of flowering plants: APG II. Botanical Journal of the Linnean Society 141(4): 399-436. doi:10.1046/j.1095-8339.2003.t01-1-00158.x PDF fulltext