Ugrás a tartalomhoz

„Przemyśl” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Anyesz (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Visszavontam az utolsó 2változtatást (szerkesztette Anyesz); előző változat: 9165051 (Pasztillabot)
192. sor: 192. sor:
* Leonard Tarnawski – orvos
* Leonard Tarnawski – orvos
* Bernard Wapowski
* Bernard Wapowski
* [[Teitelbaum Mózes]] - újhelyi rebbe


== Irodalom ==
== Irodalom ==

A lap 2011. július 12., 16:55-kori változata

Przemyśl
Przemyśl címere
Przemyśl címere
Przemyśl zászlaja
Przemyśl zászlaja
Közigazgatás
Ország Lengyelország
VajdaságKárpátaljai
JárásPrzemyśl
PolgármesterWojciech Bakun
Körzethívószám(+48)16
RendszámRP
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség58 408 fő (2021. márc. 31.)[4]
Népsűrűség1 324,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület44,1 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 47′ 00″, k. h. 22° 47′ 03″49.783450°N 22.784240°EKoordináták: é. sz. 49° 47′ 00″, k. h. 22° 47′ 03″49.783450°N 22.784240°E
Przemyśl weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Przemyśl témájú médiaállományokat.

Przemyśl (kiejtése, IPA: [ˈpʂɛmɨɕl], latinul: Praemislia, ukránul: Перемишль, németül: Premslau) város Lengyelországban, a Kárpátaljai vajdaságban, a San folyó partján. A Bieszczady hegység kapuja fontos műemlékekkel a városban és környékén: Krasiczynben palota, Bolestraszycében arborétum. Fontos közlekedési csomópont: a nemzetközi E40-es út határátkelése Ukrajna felé Medykánál és vasúti átrakó állomás Żurawicában. Multikulturális város, ahol egymás mellett élnek különböző nemzetiségek: lengyelek, ukránok és romák, különböző vallások: a domináns katolikusok érsekkel, görög katolikusok érsekkel, ortodoxok, valamint protestánsok: metodisták, adventisták, baptisták, jehovisták. A II. világháborúig jelentős zsidó lakossága is volt a városnak, az 1931-i népszámlálás adatai szerint a népesség 29,5%-a ide tartozott, a közösség két zsinagógával rendelkezett. Przemyśl az első lengyel város, ahol zsidó városnegyedről írásos dokumentum létezik: Jehuda ha Kohen zsidó tudós 1085-ben említi. Az I. világháborúban Przemyśl erődje súlyos harcok színtere volt.

Története

Przemyśl egy régi fametszeten
Korábbi épületek maradványai a várban

Legendák a város keletkezéséről

  • Egy bizonyos herceg vadászni indult, és azon a helyen, ahol megölt egy medvét, várost alapított medvével a címerében.
  • A mai Przemyśl területén település keletkezett, és sok ember gondolkozott azon, mi legyen a neve. Egy öregasszony azt mondta: „Myśl, nie myśl, najlepszy będzie Przemyśl” (lefordíthatatlan szójáték: „myśl” lengyelül gondolatot jelent, vagyis „Gondolat, nem gondolat, legjobb lesz Przemyśl”).

Történeti kronológia

  • VIII. század – Przemysł-Lestek lech herceg (mindkét név ravaszságot, éleselméjűséget jelent) miután kivívta az ország függetlenségét, a San folyó mentén várost alapított és saját nevéről Przemyślnek nevezte el. Szakrális építészeti emlékek.
  • IX. század – latin püspök behívása, román kor előtti építészet: rotunda és monostor
  • X. századromán építészet: háromhajós bazilika.
  • 981-985Nagy Vlagyimir háborút folytat a városért és beveszi azt. A püspökség székhelyét Vlagyimir-Volinszkijba viszik át.
  • 1018Vitéz Boleszláv Przemyślt újra Lengyelországhoz csatolja.
  • 1031 – Przemyślt ismét elfoglalja a Kijevi Rusz. A zsidó negyed kezdetei Przemyślben.
  • 1069 – Miután Merész Boleszláv elfoglalja a várost, néhány évre a monarchia fővárosa lesz.
  • 1086-1344 – A város a Halics-Lodomériai herceg uralma alatt, rövid ideig a hercegség fővárosa is.
  • 1344III. Nagy Kázmér király végül Przemyślt az ún. Grody Czerwieńskie-el (vörös városok) Lengyelországhoz csatolja az utolsó Trojdenovics uralkodó, Bolesław Jerzy Trojdenowicz halála után, aki végrendeletében a lengyel uralkodókra hagyta. A latin szertartású Iván és Miklós püspököket közvetlenül az apostoli szék alá rendelik.
  • 1389 – A város új településeket kap német városi privilégiumok alapján. Fallal körülvett vár épül, felépülnek a városfalak tornyokkal, új templom, kolostorok és városháza épül.
  • 1498 – Nagy István wołoski vajda elfoglalta a várost és szabad rablást engedélyezett katonáinak. Ezután felgyújtotta a várost, még a templomoknak sem kegyelmezett.
  • 1614 – A várost elpusztította a tatár Kantymir Mirz.
  • 1648 – Kopystyński kozák ezredes körülzárta a várost, de Karol Korniakt megverte.
  • 1656 – Douglas svéd tábornok körülzárta a várost, de visszavonult a közeledő Stefan Czarniecki hetman csapatai elől.
  • 1657II Rákóczy György erdélyi csapatainak támadását kivédi a város, a legenda szerint kiállították valamelyik helyi szent ereklyéit egy körmenetbe, amely a támadók ellen vonult.
  • 1672 – Przemyśl környékét dúlják a tatárok, Kormanice mellett szétverik az O. Krystyn Szykowski református gvárdián vezetése alatt küzdő przemyślieket.
  • 1772 – A város Lengyelország I. felosztásakor Ausztriához kerül. Ez a város hanyatlásához vezet, mely addig tart, amíg Galicia autonómiát nem kap, és felépítik a Przemyśl erődöt, mely Antwerpen és Verdun után a harmadik legnagyobb erőd Európában.
  • 1914-1918 – Nehéz harcok a városért a Przemyśl erőddel kapcsolatban.
  • 1918-1919 – Ukrán–lengyel harcok a városért (a przemyśli sasfiókok, vagyis lengyel iskolások részvétele).
  • 1918-1939 – Járási székhely a lvovi vajdaságban.
  • 1931 – A népszámlálás adatai szerint a városban 62 272 fő lakik, ebből 39 430 (63,3%) római katolikus, 18 376 (29,5%) zsidó, 4 391 (7%) görög katolikus és 85 más világnézetű. Przemyśl az egyik nagyváros Krakkó és Lvov között.
  • 1939-1941 – A város kettéosztása a San folyó mentén – Zasanie városrész német, Stare Miasto (Öreg város) szovjet megszállás alatt.
  • 1944 – A Vörös Hadsereg felszabadítja a várost; léteztek tervek, hogy Przemyśl vajdasági székhely legyen, de végül győzött az a koncepció, hogy az inkább központi fekvésű, de lényegesen kisebb Rzeszów legyen a vajdaság fővárosa.
  • 1944-1947 – A környéken harcok folynak az Ukrán felkelő hadsereg partizánjaival, akik felrobbantják a przemyśli sasfiókok emlékművét (később nem a Plac Konstytucjin építették újjá, ahol a két világháború között állt, hanem a San partján.)
  • 1945-1975 – járási székhely a rzeszówi vajdaságban.
  • 1975-1998 – a przemyśli vajdaság székhelye.
  • 1991II. János Pál pápa látogatása.
  • 1999-től – járási jogú város a kárpátaljai vajdaságban, melynek fővárosa Rzeszów.

Gazdaság

Faipara (Zakłady Płyt Pilśniowych=farostlemezgyár), festékgyára (Pollena Astra) van.

Magyar vonatkozások

Az I. világháborúban magyar katonák ezrei haltak hősi halált a Przemyśl erőd orosz ostromakor. Ezeknek a hősi halottaknak állít emléket Gyóni Géza ma is rendkívül aktuális verse! Gyóni Géza egyike volt az erőd védőinek, itt került orosz fogságba, ahonnan nem tért haza.

CSAK EGY ÉJSZAKÁRA…

részletek

Csak egy éjszakára küldjétek el őket;
A pártoskodókat, a vitézkedőket.
Csak egy éjszakára:
Akik fent hirdetik, hogy – mi nem felejtünk,
Mikor a halálgép muzsikál felettünk;
Mikor láthatatlan magja kél a ködnek,
S gyilkos ólom-fecskék szanaszét röpködnek,

* * * * * * * * * * * * * *

Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
Hosszú csahos nyelvvel hazaszeretőket.
Csak egy éjszakára:
Vakító csillagnak mikor támad fénye,
Lássák meg arcuk a San-folyó tükrébe,
Amikor magyar vért gőzölve hömpölyget,
Hogy sírva sikoltsák: Istenem, ne többet.
Küldjétek el őket csak egy éjszakára,
Hogy emlékezzenek az anyjuk kínjára.
Csak egy éjszakára:
Hogy bujnának össze megrémülve, fázva;
Hogy fetrengne mind-mind, hogy meakulpázna;
Hogy tépné az ingét, hogy verné a mellét,
Hogy kiáltná bőgve: Krisztusom, mi kell még!
Krisztusom, mi kell még! Véreim, mit adjak
Árjáért a vérnek, csak én megmaradjak!
Hogy esküdne mind-mind,
S hitetlen gőgjében, akit sosem ismert,
Hogy hivná a Krisztust, hogy hivná az Istent:
Magyar vérem ellen soha-soha többet!
– Csak egy éjszakára küldjétek el őket.
(Przemysl, november.)

Műemlékek

  • Mária menybemenetele és Keresztelő Szent János római katolikus katedrális
  • Kázmér vára
  • Főpályaudvar
  • Przemyśli nemzeti múzeum
  • Vajdasági és városi hivatalok épületei
  • Keresztelő Szent János görög katolikus érsekségi katedrális
  • a Piactér (Rynek) műemlék épületei
  • Mária Magdolna ferences templom
  • Szent Teréz karmelita temploma
  • Páduai Szent Antal temploma (korábban református)
  • Szentháromság bencés apácák temploma
  • a korábbi dominikánus kolostor
  • Stanisław Orzechowski udvarháza
  • Óratorony – Harang és pipa múzeum
  • Munkás otthon
  • Városfalak
  • Régi zsinagógák
  • Przemyśl erőd
Panoráma
Panoráma

Múzeumok

  • Przemyśl környékének nemzeti múzeuma
  • Harang és pipa múzeum [1]
  • Várostörténeti múzeum
  • Érsekségi múzeum
  • Przemyśli erőd múzeum
  • VIII "Łętownia" erőd
  • Katonai ortodox templom a Rybotycki állásban
  • Állami levéltár [2]

Kultúra

Oktatás

Főiskolák

  • Wyższa Szkoła Administracji i Zarządzania w Przemyślu [3] (Adminisztrációs és igazgatási főiskola)
  • Wyższa Szkoła Gospodarcza w Przemyślu [4] (Gazdasági főiskola)
  • Wyższa Szkoła Informatyki i Zarządzania w Przemyślu [5] (informatikai és igazgatási főiskola)
  • Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa w Przemyślu [6] (Állami felsőfokú szakiskola)
  • Nauczycielskie Kolegium Języków Obcych w Przemyślu [7] (Idegen nyelvek tanítói kollégiuma)
  • Kolegium Nauczycielskie w Przemyślu [8] (Tanítóképző)
  • Wyższe Seminarium Duchowne w Przemyślu [9] (Papi szeminárium)

Sport

Sípálya
  • Labdarúgás (klubok – Polonia Przemyśl, Czuwaj Przemyśl
  • Kosárlabda (Polonia Przemyśl)
  • Kézilabda (Czuwaj Przemyśl)
  • Sípálya [10]
  • Fedett uszoda
  • Teniszpályák
  • Műjégpálya
  • Skate Park

Testvérvárosok

Híres przemyśliek

  • Błogosławiony Jan Balicki – ksiądz
  • Przemysław Bystrzycki
  • Zbigniew Brzeziński – politológus, Carter amerikai elnök tanácsadója
  • Aleksander Dworski
  • Andrzej Maksymilian Fredro
  • Kazimierz Gurbiel
  • Leopold Hauser
  • Józef Kałuża
  • Kapitan Henryk Jaskuła
  • Doktor Henryk Jordan
  • Józef Kuryluk – poeta
  • Wiesław Langiewicz
  • Artur Malawski
  • Kazimierz Opaliński – színész
  • Stanisław Orzechowski – író
  • Rodzina Osińskich
  • Marian Ostafiński
  • Mojżesz Schorr
  • Józef Sebastian Pelczar – przemyśli püspök, szentté avatták
  • Ryszard Siwiec
  • Major Mieczysław Słaby
  • Marian Stroński – festő
  • Jan Śnigurski – przemyśli püspök
  • Leonard Tarnawski – orvos
  • Bernard Wapowski

Irodalom

  • Szabó László: A nagy temető. Przemyśl ostroma 1914-1915 (Kossuth Könyvkiadó, 1982) ISBN 963 09 1940 0
  • Jan Skarbowski: Ziemia Przemyska (Wydawnictwo Artystyczno-Graficzne, Kraków, 1963)

Külső hivatkozások

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Przemyśl témájú médiaállományokat.
  1. https://przemysl.pl/4160/kamieniec-podolski-ukraina.html
  2. https://kam-pod.gov.ua/nashe-misto/mista-partneri
  3. https://przemysl.pl/35428/miasta-partnerskie-przemysla.html
  4. https://bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/061813462011-0971672?var-id=1639616&format=jsonapi, JSON, 2022. október 5.