Ugrás a tartalomhoz

„Ulan-Ude” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.3) (Bot: következő eltávolítása: diq:Ulan-Ude
MastiBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.3) (Bot: mn:Улаан Үд cseréje a következőre: mn:Улаан-Үд
99. sor: 99. sor:
[[lv:Ulanude]]
[[lv:Ulanude]]
[[mhr:Улан-Удэ]]
[[mhr:Улан-Удэ]]
[[mn:Улаан Үд]]
[[mn:УлаанҮд]]
[[nl:Oelan-Oede]]
[[nl:Oelan-Oede]]
[[nn:Ulan-Ude]]
[[nn:Ulan-Ude]]

A lap 2013. január 15., 05:24-kori változata

Ulan-Ude (Улан-Удэ)
A Guiness Rekordok Könyvében is megtalálható Lenin szobor Ulan-Ude főterén.
A Guiness Rekordok Könyvében is megtalálható Lenin szobor Ulan-Ude főterén.
Ulan-Ude címere
Ulan-Ude címere
Ulan-Ude zászlaja
Ulan-Ude zászlaja
egyéb neve(i): 1934-ig Verhnyeudinszk
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyBurját Köztársaság
Alapítás éve1689
PolgármesterGennagyij Ajdajev
Irányítószám670000–670099
Körzethívószám3012
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség439 128 fő (2020)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaIRKT (UTC+8)
Elhelyezkedése
Ulan-Ude (Oroszország)
Ulan-Ude
Ulan-Ude
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 51° 50′, k. h. 107° 37′51.833333°N 107.616667°EKoordináták: é. sz. 51° 50′, k. h. 107° 37′51.833333°N 107.616667°E
Ulan-Ude weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ulan-Ude témájú médiaállományokat.

Ulan-Ude, 1936-ig Verhenyeugyinszk (Верхнеудинск), város Oroszország kelet-szibériai részén a Burját Köztársaság fővárosa. A város mai neve burját nyelven Vörös folyót jelent.

Lakossága: 404 426 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Fekvése

Ulan-Ude a Transzszibériai vasútvonal 5641 km-nél a Szelenga völgyében terül el a folyó jobb partján. A völgyet a Hamar-Daban és az Ulan-burgaszi hegységek fogják közre.

Története

Udinszkoje települését 1666-ban portyázó kozákok alapították, mint téli szálláshelyet. 1678-ban már mint cölöpvárat tartották nyilván, az orosz kozák csapatok fontos támaszpontja volt a keleti terjeszkedés idején. 1775-ben kapott városi jogokat és címert. Ekkor a város az Irkutszki Kormányzóság része volt.

1900-ban érkezett Ulan-Ude-be az első vonat Szentpétervárról a Transzszibériai vasútvonalon, ez felgyorsította a város fejlődését. 1923-ban megalakult a Burját Köztársaság. 1934-ben átnevezték a várost mai nevére Ulan-Ude, ami burját nyelven ’’vörös folyó’’-t jelent.

Gazdasági élet

Ulan-Ude legismertebb ipari létesítménye az 1939-ben alapított Ulan-udei Repülőgépgyár, amely repülőgépeket és helikoptereket is gyárt.

A második világháború idején a Pe–2-es zuhanóbombázókat és La–5-ös vadászgépeket gyártotta az üzem. A háborút követően itt készült a sugárhajtóműves vadászgépek első generációjához tartozó MiG–15 kétüléses változata, a MiG–15UTI.

A helikopter gyártás 1956-ban indult az üzemben a Ka–15-tel amelyet az 1960-as évek végén, az 1970-es évek elején a Ka–25-ös váltott fel. Az 1960-as években a gyárban robotrepülőgépek is készültek és a polgári légi forgalom számára gyártották az An–24B-es utasszállító repülőgépeket.

1977-ben kezdődött a MiG–27M gyártása. Jelenleg az Ulan-udei Repülőgépgyár a Mi–8T és a Mi–171-es helikoptereket és a Szu–25 és a Szu–39-es csatarepülőgépeket gyártja.

A város másik jelentős ipari létesítménye az 1960-ban alapított Ula-udei Műszergyártó Termelési Egyesülés, amely a volt Szovjetunió, illetve a jelenlegi Oroszország egyik legnagyobb, repülőgépműszereket előállító vállalata. Az utóbbi időkben járművekhez is gyártanak műszerket és elektromos berendezéseket.

Közlekedés

Ulan-Ude Kelet-Szibéria fontos közlekedési csomópontja. Itt ágazik le a Transzszibériai vasútvonalból a Transzmongol vasútvonal. Ez közvetlen vasúti kapcsolatot biztosít Európa és Mongólia illetve Kína közt. Építését 1939-ben kezdték. 1947-1953 között itt működött a Gulag egyetlen nem szovjet területen található tábora, közel 50 000 fogoly dolgozott a vasútvonal építésén.

Itt ágazik el a Moszkvát a Távol-Kelettel összekötő autóút Mongólia irányába vezető ága is.

A Ulan-Ude repülőtere (Muhino IATA:UUD, ICAO:UIUU) 1926-tól hivatalos nemzetközi repülőtér. 1926-ban indult menetrendszerinti repülőgépjárat Ulan-Ude és Ulánbátor között. A repülőtér a KrasAir (Krasnoyarsk Airline) tulajdonában van és 2005-ben 151 000 utast szolgált ki. A KrasAir a MALÉV iránt érdeklődő potenciális vevők egyike. 2005-ben a MALÉV tenderen a KrasAir adta be a legkedvezöbb ajánlatot, azonban a magyar kormány a tendert megsemmisítette.

Ulan-Ude a Bajkál-tó keleti partjának a központja. A tóparti településeket autóbusz járatok kötik össze a várossal.

A városi közlekedést autóbusz és villamos vonalak biztosítják.

Oktatás

Ulan-Udében található az 1995-ben alapított Burját Állami Egyetem [1]. Az egyetem hallagatóinak száma 2005-ben több mint 11 000 volt. A Burját Állami Egyetemnek kihelyezett tagozata van Mongólia fővárosában Ulánbátorban.

Testvértelepülések

Jegyzetek

Commons:Category:Ulan-Ude
A Wikimédia Commons tartalmaz Ulan-Ude témájú médiaállományokat.