„Ulan-Ude” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.3) (Bot: következő eltávolítása: diq:Ulan-Ude |
a r2.7.3) (Bot: mn:Улаан Үд cseréje a következőre: mn:Улаан-Үд |
||
99. sor: | 99. sor: | ||
[[lv:Ulanude]] |
[[lv:Ulanude]] |
||
[[mhr:Улан-Удэ]] |
[[mhr:Улан-Удэ]] |
||
[[mn:Улаан |
[[mn:УлаанҮд]] |
||
[[nl:Oelan-Oede]] |
[[nl:Oelan-Oede]] |
||
[[nn:Ulan-Ude]] |
[[nn:Ulan-Ude]] |
A lap 2013. január 15., 05:24-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Ulan-Ude (Улан-Удэ) | |||
![]() | |||
A Guiness Rekordok Könyvében is megtalálható Lenin szobor Ulan-Ude főterén. | |||
| |||
egyéb neve(i): 1934-ig Verhnyeudinszk | |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Föderációs alany | Burját Köztársaság | ||
Alapítás éve | 1689 | ||
Polgármester | Gennagyij Ajdajev | ||
Irányítószám | 670000–670099 | ||
Körzethívószám | 3012 | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 439 128 fő (2020)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Időzóna | IRKT (UTC+8) | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
Ulan-Ude weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Ulan-Ude témájú médiaállományokat. |
Ulan-Ude, 1936-ig Verhenyeugyinszk (Верхнеудинск), város Oroszország kelet-szibériai részén a Burját Köztársaság fővárosa. A város mai neve burját nyelven Vörös folyót jelent.
Lakossága: 404 426 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
Fekvése
Ulan-Ude a Transzszibériai vasútvonal 5641 km-nél a Szelenga völgyében terül el a folyó jobb partján. A völgyet a Hamar-Daban és az Ulan-burgaszi hegységek fogják közre.
Története
Udinszkoje települését 1666-ban portyázó kozákok alapították, mint téli szálláshelyet. 1678-ban már mint cölöpvárat tartották nyilván, az orosz kozák csapatok fontos támaszpontja volt a keleti terjeszkedés idején. 1775-ben kapott városi jogokat és címert. Ekkor a város az Irkutszki Kormányzóság része volt.
1900-ban érkezett Ulan-Ude-be az első vonat Szentpétervárról a Transzszibériai vasútvonalon, ez felgyorsította a város fejlődését. 1923-ban megalakult a Burját Köztársaság. 1934-ben átnevezték a várost mai nevére Ulan-Ude, ami burját nyelven ’’vörös folyó’’-t jelent.
Gazdasági élet
Ulan-Ude legismertebb ipari létesítménye az 1939-ben alapított Ulan-udei Repülőgépgyár, amely repülőgépeket és helikoptereket is gyárt.
A második világháború idején a Pe–2-es zuhanóbombázókat és La–5-ös vadászgépeket gyártotta az üzem. A háborút követően itt készült a sugárhajtóműves vadászgépek első generációjához tartozó MiG–15 kétüléses változata, a MiG–15UTI.
A helikopter gyártás 1956-ban indult az üzemben a Ka–15-tel amelyet az 1960-as évek végén, az 1970-es évek elején a Ka–25-ös váltott fel. Az 1960-as években a gyárban robotrepülőgépek is készültek és a polgári légi forgalom számára gyártották az An–24B-es utasszállító repülőgépeket.
1977-ben kezdődött a MiG–27M gyártása. Jelenleg az Ulan-udei Repülőgépgyár a Mi–8T és a Mi–171-es helikoptereket és a Szu–25 és a Szu–39-es csatarepülőgépeket gyártja.
A város másik jelentős ipari létesítménye az 1960-ban alapított Ula-udei Műszergyártó Termelési Egyesülés, amely a volt Szovjetunió, illetve a jelenlegi Oroszország egyik legnagyobb, repülőgépműszereket előállító vállalata. Az utóbbi időkben járművekhez is gyártanak műszerket és elektromos berendezéseket.
Közlekedés
Ulan-Ude Kelet-Szibéria fontos közlekedési csomópontja. Itt ágazik le a Transzszibériai vasútvonalból a Transzmongol vasútvonal. Ez közvetlen vasúti kapcsolatot biztosít Európa és Mongólia illetve Kína közt. Építését 1939-ben kezdték. 1947-1953 között itt működött a Gulag egyetlen nem szovjet területen található tábora, közel 50 000 fogoly dolgozott a vasútvonal építésén.
Itt ágazik el a Moszkvát a Távol-Kelettel összekötő autóút Mongólia irányába vezető ága is.
A Ulan-Ude repülőtere (Muhino IATA:UUD, ICAO:UIUU) 1926-tól hivatalos nemzetközi repülőtér. 1926-ban indult menetrendszerinti repülőgépjárat Ulan-Ude és Ulánbátor között. A repülőtér a KrasAir (Krasnoyarsk Airline) tulajdonában van és 2005-ben 151 000 utast szolgált ki. A KrasAir a MALÉV iránt érdeklődő potenciális vevők egyike. 2005-ben a MALÉV tenderen a KrasAir adta be a legkedvezöbb ajánlatot, azonban a magyar kormány a tendert megsemmisítette.
Ulan-Ude a Bajkál-tó keleti partjának a központja. A tóparti településeket autóbusz járatok kötik össze a várossal.
A városi közlekedést autóbusz és villamos vonalak biztosítják.
Oktatás
Ulan-Udében található az 1995-ben alapított Burját Állami Egyetem [1]. Az egyetem hallagatóinak száma 2005-ben több mint 11 000 volt. A Burját Állami Egyetemnek kihelyezett tagozata van Mongólia fővárosában Ulánbátorban.
Testvértelepülések
Jegyzetek
- ↑ 2020. október 17., https://rosstat.gov.ru/storage/mediabank/CcG8qBhP/mun_obr2020.rar, https://web.archive.org/web/20200822004543/https://rosstat.gov.ru/storage/mediabank/CcG8qBhP/mun_obr2020.rar
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala