„Matija Slavič” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
infobox |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Életrajz infobox |
|||
| ⚫ | |||
| név = Matija Slavič |
|||
| ⚫ | '''Matija Slavič''' (Bučečovci, [[1877]]. [[január 27.]] – [[Ljubljana]], [[1958]]. [[október 25.]]) [[ |
||
| kép = Matija Slavič.jpg |
|||
| képméret = |
|||
| ⚫ | |||
| születési név = |
|||
| születés helye = Bučečovci |
|||
| születés dátuma = [[1877]]. [[január 27.]] |
|||
| halál helye = [[Ljubljana]] |
|||
| halál dátuma = [[1958]]. [[október 25.]] {{életkor-holt|1877|01|27|1958|10|25}} |
|||
| nemzetiség = [[Szlovének|szlovén]] |
|||
| házastárs = |
|||
| szakma = teológus, fordító, [[pedagógus]] |
|||
| munkái = |
|||
| díjak = |
|||
| kitüntetés = |
|||
| aláírás = |
|||
}} |
|||
| ⚫ | '''Matija Slavič''' (Bučečovci, [[1877]]. [[január 27.]] – [[Ljubljana]], [[1958]]. [[október 25.]]) [[|szlovén]] [[teológia|teológus]], fordító, tanár. [[1932]]-től [[1933]]-ig, majd [[1939]]-től [[1941]]-ig a ljubljanai egyetem rektora volt. Közreműködött a [[Vendvidék]] nagyobb részének [[Magyarország]]tól való elcsatolásában. |
||
==Élete és munkássága== |
==Élete és munkássága== |
||
A lap 2014. április 17., 15:42-kori változata
| Matija Slavič | |
 | |
| Matija Slavič a párizsi békekonferencián. | |
| Született | 1877. január 27. Bučečovci |
| Elhunyt | 1958. október 25. (81 évesen) Ljubljana |
| Állampolgársága | jugoszláv |
| Nemzetisége | szlovén |
| Foglalkozása | teológus, fordító, pedagógus |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Matija Slavič témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Matija Slavič (Bučečovci, 1877. január 27. – Ljubljana, 1958. október 25.) szlovén teológus, fordító, tanár. 1932-től 1933-ig, majd 1939-től 1941-ig a ljubljanai egyetem rektora volt. Közreműködött a Vendvidék nagyobb részének Magyarországtól való elcsatolásában.
Élete és munkássága
Ljutomer mellett született, Stájerországban, a ma Szlovéniához tartozó országrészben. Teológiát Mariborban.
Legfontosabb műve a Szentírás közvetlenül zsidó nyelvből való lefordítása. Ljubljanában a teológia kar dékánja is volt.
Politikai tevékenység
Az első világháborút követő párizsi béketárgyalásokon tagja volt a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság küldöttség szlovén csoportjának, azon belül is a Vendvidékért felelős szakértő volt. Kezdetben a jugoszlávok nem tartottak igényt a területre, egyfelől mert kevés, hiányos és magyar részről némileg torzított adatok álltak a rendelkezésére. Slavič kapcsolatban állt a Vendvidék jugoszláv-párti katolikus értelmiségével, akik szerettek volna Magyarországtól elszakadni. Slavič azonkívül maga is igyekezett pontosítani a szándékosan torzított magyar adatokon, de ő maga is tett elferdített megállapításokat, elsősorban az Alsólendva vidéki falvakkal kapcsolatban, melyeket etnikailag vegyes községeknek nevezett, noha ott voltak színmagyar települések is. A területen 1919-ben létrejött a Vendvidéki Köztársaság, amit sem a lakosság, sem az új délszláv állam nem támogatott. Slavičnak is az volt a véleménye, hogy különösebb érdemeket az új köztársaság nem szerzett a szlovén autonómia és bolsevizmus elleni harc terén. Következésképp sem a köztársaságot, sem vezetőjének Tkálecz Vilmosnak a tetteit nem tartotta komoly dolognak.
A konferencián jelen volt Apponyi Albert mellett Mikola Sándor Vendvidékről származó tanár, aki az ún. vend-kelta elmélettel próbálta megakadályozni a Vendvidék elcsatolását. Mikola állításainak jó része igencsak gyenge lábakon állt, több egymásnak is egészen ellentmondott, erre Slavič világított rá a legjobban.
Részben Slavičnak is köszönhető, hogy végül a Vendvidék Jugoszláviához került.