„Repülőgép-hordozó” változatai közötti eltérés

A repülőgép-hordozó felszálló fedélzettel ellátott, repülőgépeket hordozó hajótípus.^[1][2][3] Különböző időkben különböző osztályokat alkottak pl. Yorktown osztály. A második világháború végéig nehéz, könnyű és kísérő repülőgéphordozók épültek. A második világháború után csapásmérő, kísérő, tengeralattjáró-vadász és támogató osztályokat alkottak.

A repülőgép-hordozót gyakran helytelenül repülőgép-anyahajónak nevezik, noha fejlődésük párhuzamosan haladt, az anyahajók alkalmazása röviddel a második világháború után befejeződött.

Története

Az első világháborút követő években a repülőgép-anyahajóból továbbfejlesztett olyan hadihajó, melynek megfelelő hosszúságú (80–100 m) sima fedélzetéről – mintegy repülőtérről – a kerekes futóművű repülőgépek fel és le tudnak szállni.

A második világháború folyamán a repülőgép-hordozók^[4] a csatahajók helyére léptek, mint főhadihajó, ugyanis a repülőgépei több száz kilométeres körzetében bármilyen ellenséges hadihajót, még a csatahajót is el tudják süllyeszteni. A háború folyamán kialakult tengeri csaták, többnyire légi-tengeri csatává alakultak át és a hordozókról felszálló bombázó-, zuhanóbombázó és torpedóvető repülőgépek döntötték el. Az 1950-es években megjelentek a szuper repülőgép-hordozók, amelyek folyamatosan növekedő méreteikkel (333 m-es hossz, 93 000 tonnás legnagyobb vízkiszorítás), a 20. századra nagyobb pusztító erőt képviselnek, mint egy kisebb állam teljes légiereje. Az 1980-as években meghajtásukban a nukleáris reaktorokat kezdték el alkalmazni, ezzel gyakorlatilag korlátlanná vált a hatótávolságuk. Több változata alakult ki.

A hordozók egy része eleinte átalakított csatahajó, vagy csatacirkáló volt, a második világháborúban már kifejezetten erre a célra tervezett hajók jelentek meg. A háború után a britek kitalálták a szögben elfordított fedélzetet, így egyszerre lehetett fel- és leszállást végezni a fedélzeten. Szintén brit találmány volt a gőzkatapult, amivel a nagyobb tömegű sugárhajtóműves repülőgépeket is biztonságosan lehetett indítani. Amerikai találmány a fékező kötélzet a repülőgépek megállítására. Újabb brit találmány a leszállófény, amikkel a visszatérő repülőgépek pilótáinak könnyítik meg a leszállást. Az 1980-as években a britek alkalmazták a könnyű repülőgép-hordozóikon a sísáncot, így katapult nélkül is felszállhattak a repülőgépek, az oroszok is ezt a megoldást választották a saját hordozójukon, igaz a katapultot is megtartották.

A világ több haditengerészete is alkalmaz repülőgép-hordozókat:^[3] az USA (Forrestal és Nimitz osztály), Egyesült Királyság (Invincible osztály), Oroszország (Kijev osztály és az Admiral Kuznyecov), Franciaország (Clemenceau osztály), Olaszország (Giuseppe Garibaldi), Spanyolország (Principe de Asturias). A világ legnagyobb repülőgép-hordozói az USA haditengerészetének Nimitz osztályú repülőgép-hordozói. Az Egyesült Államokban folyamatosan vonják ki a hadrendből az elavuló félben levő egységeket. 2007-ben a USS John F. Kennedy-t, 2009-ben a USS Kitty Hawk-ot, majd 2015 körül pedig a USS Enterprise-t. Utóbbit az új osztály első egysége a USS Gerald R. Ford váltja le. Napjainkban már csak nukleáris meghajtású egységeket alkalmaz a US Navy.

Könnyű repülőgép-hordozó / CVL

Eredetileg azért jöttek létre, hogy a polgári hajóépítési szabványokhoz szokott brit hajógyárak is bekapcsolódhassanak a hordozóépítésbe, Amerikában pedig inkább hordozókra, mint (a már megkezdett) cirkálókra volt szükség. A nagyobb méretű (flotta-)repülőgép-hordozóknál valamivel kisebb méretű, páncélozatlan és kevesebb repülőgépet szállító hordozónak tervezték. A második világháborúban jelent meg, egyrészt a korai építésű hordozók utólagos megjelölésére, tekintve az egyre növekvő méreteket, hisz a kezdetekben átalakított hajók épültek hordozóknak. Az amerikaiak a háború alatt egy cirkáló osztály testének felhasználásával tervezték meg a jóval kisebb Independence osztályt^[3][5] A háború után épült könnyű hordozók, már a hatalmas költségek miatt lettek kisebbek. Általában helyből felszálló repülőgépeket és helikoptereket vegyesen alkalmaznak. A katapultok helyett elterjedt a sísánc alkalmazása. Az amerikai hajók méretük miatt csak kísérő feladatot kaptak, míg a britek teljes értékű támadó egységekként kezelték sajátjaikat.

Kísérő repülőgép-hordozó / CVE

A második világháború alatt jelent meg ez a kategória. Az igény akkor merült fel, amikor háború kezdeti szakaszán a német tengeralattjárók és repülők a hajókonvojok támadásával óriási veszteségeket okoztak.^[6] A legnagyobb veszteségek a partoktól távol érték a konvojokat, ahol a partról felszálló repülőgépek már nem tudták védelmezni őket. Sürgős megoldásra volt szükség. Az első kísérő hordozó Nagy-Britanniában készült egy, a németektől zsákmányolt hűtőhajó átalakításával, de a legtöbbet az Egyesült Államokban építették. Angol nyelvterületen magyarra fordítva dzsip-hordozóknak, baba lapostetejűeknek vagy Woolworth-hordozóknak^[7] csúfolták őket. Fontos feladatuk a konvojok kísérése és védelme volt tengeralattjárók és nagy hatótávolságú hajó-elleni repülőgépek ellen. Kereskedelmi tartály- vagy szállítóhajók átépítésével jöttek létre. A gyorsan és nagy mennyiségben gyártható kereskedelmi hajók modulos felépítése lehetővé tette, hogy gyorsan kielégítsék a flotta igényét nagy mennyiségű hajó megépítésére (Casablanca osztály^[3] 34 db egység, Commencement Bay osztály^[3] 19 egység). A csúcssebesség – tekintve a kísért konvoj sebességét – csak másodlagos volt, így ezek a hajók a többi hordozótól jelentősen lassúbbak voltak, viszont emiatt nem is tudtak a többi hordozóval közösen hadműveleteket végrehajtani. A hajóegységek legénysége amerikai hivatalos CVE megjelölést tréfásan "Combustible, Vulnerable, Expendable" (tűzveszélyes, sebezhető, feláldozható) szavak rövidítéseként kezelte.^[6]

Az Atlanti-óceánon a bevetésük igen sikeresnek bizonyult. A kísérő hordozók legénysége egyre nagyobb rutinnal végezte a feladatát, annyira, hogy később külön flottaegységeket képeztek belőlük tengeralattjáró-csoportok felderítésére és elsüllyesztésére, különösen azokon a területeken, ahol a tengeralattjárók az ellátó tengeralattjáróikkal találkoztak.^[6] A németeknek az így elszenvedett veszteségek, különösen az ellátó tengeralattjárók sikeres elsüllyesztése miatt át kellett szervezniük a tengeralattjárók bevetésének területét és módját.

A Csendes-óceánon más jellegű feladataik voltak: a partraszállások légitámogatásának biztosítása, harci repülőgépek átszállítása, illetve a szárazföldi erők taktikai légitámogatása. Az ellenséges támadásnak történelmileg utoljára áldozatul esett amerikai hordozó, a USS Bismarck Sea (CVE–95) kísérő hordozó is inváziós támogatás közben süllyedt el: Ivo Dzsima inváziójakor a hajó kamikaze-támadás áldozata lett.

Modernizált II. világháborús repülőgép-hordozók

Az amerikaiak a második világháború után nagy mennyiségű repülőgép-hordozót voltak kénytelenek továbbra is alkalmazni. Egy részüket különböző formában korszerűsítették, és tovább szolgálatban tartották, a többit fokozatosan leszerelték.

CVHE: kísérő helikopter-hordozó: a kísérő repülőgép-hordozók háború utáni alkalmazása, tekintve, hogy a nagy sebességű sugárhajtású repülőgépeket csak nagy nehézségekkel tudták volna kiszolgálni, a helikoptereknek viszont elegendő volt a hely. Általában a partraszállási feladatoknál segédkeztek szállító és támadó helikoptereikkel

CVU: többcélú repülőgép-hordozó: szintén a kísérő hordozók háború utáni felhasználásának egyik módja. Fedélzetén többnyire helikoptereket üzemeltettek, de a még üzemben tartott légcsavaros gépeket is, néha vegyesen, illetve, csak szállítási feladatokat is elláttak.

AKV: repülőgép-szállító (komphajó): a kísérő hordozók újabb felhasználása, bár erre a célra bármilyen leselejtezés előtt álló hajót alkalmasnak találtak. A hajók feladata a repülőgépek szállítása volt a fedélzetükön és a hangáraikban, a bázisukra ill. szolgálati helyükre.

CVS: segéd repülőgép-hordozó: háború folyamán épített nagyobb hordozók modernizálása, különleges feladatra. A második világháborúban kulcsfontosságú szerepet betöltő amerikai Essex osztály^[3] több egysége került átalakításra, tengeralattjáró vadászatra. Repülőgépeinek és helikoptereinek fő feladata a szovjet tengeralattjárók felkutatása és megsemmisítése, mielőtt elérnék az amerikai flottaköteléket. Ahogy a hajók kiöregedtek ill. a szuperhordozók megjelentek, ez a kategória megszűnt.

CVA: támadó repülőgép-hordozó: a háború végén épített Midway osztály,^[3] ill. az új építésű szuperhordozók megjelölése volt, amíg a CVS kategória létezett. Fő feladatuk az előzőtől eltérően a csapásmérés, bombázóival és vadászbombázóival. A későbbiekben ez a kategória megszűnt, helyette az egyszerű repülőgép-hordozó megjelölést használják. A hajók méretéből adódóan lehetséges lett mindkét feladat egy hajón belüli végrehajtása.

Helikopter-hordozó hadihajó

A második világháború után kifejlesztett hadihajótípus. Több helikopter kiszolgálására alkalmas fedélzettel és hangárral épített hajó. Alkalmaztak II. világháborús hajókat is erre a célra, de mára már kifejezetten e célra tervezet hajók épültek, lényegében a könnyű repülőgép-hordozók továbbélésének egyik változata. Helikopterei deszant feladatok végrehajtására ill. egyéb más feladatokra is alkalmasak. LPH (angol: Landing Platform Helicopter), helikopteres partraszállító.

Amerikai repülőgép-hordozó jelzések^[8]

• CV: repülőgép-hordozó
• CVS: segéd repülőgép-hordozó
• CVA: támadó (flotta) repülőgép-hordozó
• CVN: nukleáris meghajtású repülőgép-hordozó
• CVAN: nukleáris meghajtású támadó repülőgép-hordozó

Kapcsolódó szócikkek

• Midway-i csata
• Chester Nimitz
• Sigint
• Repülőgép-anyahajó
• Admiral Gorskov

Külső hivatkozások

• Future Aircraft Carrier: UK. Armed Forces International
• Aircraft carriers of the USN
• Info about flight deck crew, arresting cables, catapults
• How Stuff Works–Aircraft Carriers
• Haze Gray & Underway, World Aircraft Carrier Lists
• Ships That Mother Seaplanes: craft of the "hush-hush" fleet may play a part in first trans-Atlantic flight. Popular Science monthly, February 1919, page 80, on Google Books.

Jegyzetek

A Wikimédia Commons tartalmaz Repülőgép-hordozó témájú médiaállományokat.

Sablon:XIX-XX századi hadihajók