„Barlanglakás-kiállítás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Budafokon van. |
→Történetük: elirasok jav., link, atfogalmaz |
||
| 8. sor: | 8. sor: | ||
{{bővebben|Barlanglakás}} |
{{bővebben|Barlanglakás}} |
||
A [[barlanglakás]]oknak sajátos története van. Két nagyobb korszakra osztható fel: |
A [[barlanglakás]]oknak sajátos története van. Két nagyobb korszakra osztható fel: |
||
* A kezdetektől a [[19. század]] |
* A kezdetektől a [[19. század]] -as évek végéig. |
||
* A [[20. század]] elejétől a |
* A [[20. század]] elejétől a . |
||
=== Az első korszak === |
=== Az első korszak === |
||
kezdetét nem ismerjük. E korai jellemzője, hogy a hegyoldalban lévő nagy barlangokban „házakat” építettek. Ezeknek csak az oldalfalait húzták fel. Itt [[tető]]re nem volt szükség. A barlangok két oldalához támasztott házak a középső tereket szabadon hagyták, így ezek [[utca]]sorokat alkottak. |
|||
[[József nádor]] [[emlékirat]]aiból ismerjük, hogy ottjártakor 40 darab házat talált ott. Fél évszázaddal később már 120 darabot számláltak. [[1838]]-ban [[Vasquez]] rajzon is megörökített egy ilyen lakott barlangot. [[1860]]-ban a [[Gellérthegy]] oldalában is találtak egy ilyen házat. (Egy [[kötélverő]] családja lakott benne.) [[Budafok]]on az ilyen lakások a hegyomlások miatt fokozatosan megszűntek. Ezzel az első periódus lezárult. |
[[József nádor]] [[emlékirat]]aiból ismerjük, hogy ottjártakor 40 darab házat talált ott. Fél évszázaddal később már 120 darabot számláltak. [[1838]]-ban [[Vasquez]] rajzon is megörökített egy ilyen lakott barlangot. [[1860]]-ban a [[Gellérthegy]] oldalában is találtak egy ilyen házat. (Egy [[kötélverő]] családja lakott benne.) [[Budafok]]on az ilyen lakások a hegyomlások miatt fokozatosan megszűntek. Ezzel az első periódus lezárult. |
||
| 41. sor: | 41. sor: | ||
|}<sup>*</sup> nincs adat |
|}<sup>*</sup> nincs adat |
||
Ekkortájt jelent meg a Veréb utcában a bemutatott barlanglakás, illetve barlanggóc. Az utóbbi elnevezést akkor használták, ha egy |
Ekkortájt jelent meg a Veréb utcában a bemutatott barlanglakás, illetve barlanggóc. Az utóbbi elnevezést akkor használták, ha egyegy [[telek|telken]] egy udvarból több lakás is létesült. A kapitalizálódás következtében a gyorsan fejlődő fővárosban a lakott barlangok száma gyorsan szaporodott. A [[20. század]] fordulóján a környék szomorú nevezetességeihez tartozott és külföldön is nyilvántartották. A főváros természeti szépségei, pompás épületei árnyékában nemcsak Budafokon, de a város több pontján (például a [[Mária Valéria]] telepen) sok-sok ezren barlanglakásokban, [[nyomornegyed]]ekben éltek. |
||
Fővárosi nyomornegyedek a 20. században a főváros területén több helyen |
Fővárosi nyomornegyedek a 20. században a főváros területén több helyen léteztek. |
||
* kőbányai barlanglakások, |
* kőbányai barlanglakások, |
||
* [[Mária Valéria telep]], |
* [[Mária Valéria telep]], |
||
A lap 2017. augusztus 8., 07:39-kori változata
| Barlanglakás-kiállítás | |
 | |
| Elhelyezkedés | Magyarország |
| Elhelyezkedése | |
 Barlanglakás-kiállítás
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 25′ 10″, k. h. 19° 01′ 44″47.419375°N 19.028844°EKoordináták: é. sz. 47° 25′ 10″, k. h. 19° 01′ 44″47.419375°N 19.028844°E | |
 | |
A Barlanglakás-kiállítás Budafokon (Budapest XXII. kerületében), a Veréb utcában található.
A Dunától induló domboldalakon, régebben Promontornak nevezett vidéken több évszázadon keresztül földbe vájt emberi lakóhelyek is voltak. 1966-ban az utolsó lakó elköltözése után a barlangokat betömték.
Történetük
A barlanglakásoknak sajátos története van. Két nagyobb korszakra osztható fel:
- A kezdetektől a 19. századi 1980-as évek végéig.
- A 20. század elejétől a felszámolásig.
Az első korszak
Pontos kezdetét nem ismerjük. E korai korszak jellemzője, hogy a hegyoldalban lévő nagy barlangokban „házakat” építettek. Ezeknek csak az oldalfalait húzták fel. Itt tetőre nem volt szükség. A barlangok két oldalához támasztott házak a középső tereket szabadon hagyták, így ezek utcasorokat alkottak.
József nádor emlékirataiból ismerjük, hogy ottjártakor 40 darab házat talált ott. Fél évszázaddal később már 120 darabot számláltak. 1838-ban Vasquez rajzon is megörökített egy ilyen lakott barlangot. 1860-ban a Gellérthegy oldalában is találtak egy ilyen házat. (Egy kötélverő családja lakott benne.) Budafokon az ilyen lakások a hegyomlások miatt fokozatosan megszűntek. Ezzel az első periódus lezárult.
A második korszak
A 19. század második felében a kapitalista fejlődés felgyorsulása során, addig ismeretlen méretekben épült, gyarapodott a város. Új városrészek születtek. A fővárosi építkezések során a budafoki hegyoldal kőanyagát is bányászni kezdték. Az 1870-es évektől egyre gyakrabban tudósítanak az egykori dokumentumok (újságok), a négyzetesen kivájt gödrökről, melyben ajtók és ablakok kaptak helyet. Először saját használatra, a későbbiekben eladásra is készültek.
| # | Évszám | A barlanglakások becsült száma | Tényleges darabszámuk |
|---|---|---|---|
| 1. | 1790 | 40 | * |
| 2. | 1830 | 120 | 800 |
| 3. | 1870 | 260 | 1560 |
| 3. | 1910 | 329 | 2698 |
| 4. | 1930 | 500 | * |
| 5. | 1947 | 412 | 1381 |
* nincs adat
Ekkortájt jelent meg a Veréb utcában a bemutatott barlanglakás, illetve barlanggóc. Az utóbbi elnevezést akkor használták, ha egy-egy telken egy udvarból több lakás is létesült. A kapitalizálódás következtében a gyorsan fejlődő fővárosban a lakott barlangok száma gyorsan szaporodott. A 20. század fordulóján a környék szomorú nevezetességeihez tartozott és külföldön is nyilvántartották. A főváros természeti szépségei, pompás épületei árnyékában nemcsak Budafokon, de a város több pontján (például a Mária Valéria telepen) sok-sok ezren barlanglakásokban, nyomornegyedekben éltek.
Fővárosi nyomornegyedek a 20. században a főváros területén több helyen léteztek.
- kőbányai barlanglakások,
- Mária Valéria telep,
- ferencvárosi kiserdő,
- Váci úti nyomorlakások.
Budafokon a Veréb utcában lévő kiállítás az utókor számára tanulságul és tanúbizonyságként megőrizte meg özv. Tóth Győzőné lakását. A kiállítást a Budapesti Történeti Múzeum rendezte és irányította annak rekonstrukciós munkáit.
Művészi ábrázolásuk
- Barlanglakások Budafokon
- színes magyar riportfilm, 14 perc, 1993
- rendező: Vörös T. Balázs, zene: Kerezsi Csongor
Lábjegyzetek
Forrás
- Múzeumi ismertető (szóróanyag)