Ugrás a tartalomhoz

„Magyar Nemzeti Galéria” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Művészeti múzeumok és galériák kategória eltávolítva (a HotCattel)
a Budai Várnegyed kategória eltávolítva (a HotCattel)
156. sor: 156. sor:
{{Portál|Budapest|-}}
{{Portál|Budapest|-}}


[[Kategória:Budai Várnegyed]]
[[Kategória:Magyar Nemzeti Galéria| ]]
[[Kategória:Magyar Nemzeti Galéria| ]]

A lap 2018. november 24., 10:25-kori változata

Magyar Nemzeti Galéria
ElhelyezkedésBudapest
Magyarország
Alapítva1957
Megnyílt1957. október 5.
Elhelyezkedése
Magyar Nemzeti Galéria (Budapest)
Magyar Nemzeti Galéria
Magyar Nemzeti Galéria
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 46″, k. h. 19° 02′ 23″47.496228°N 19.039773°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 46″, k. h. 19° 02′ 23″47.496228°N 19.039773°E
Térkép
A Magyar Nemzeti Galéria weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Nemzeti Galéria témájú médiaállományokat.
A háttérben a Nemzeti Galéria épülete (a volt Királyi Palota)
A Nemzeti Galéria épülete közelről
A Nemzeti Galéria belső tere
Gótikus szárnyasoltárok az egykori királyi trónteremben

A Magyar Nemzeti Galéria a magyarországi képzőművészetet dokumentáló és bemutató legnagyobb közgyűjtemény. Önálló múzeumként 1957 óta működik. Jelenlegi helyére, a Budavári Palota épületébe 1975-ben költözött. 2011. október 20-án kormányhatározat jelent meg arról, hogy 2012. február 29-ével a Magyar Nemzeti Galéria beolvad a Szépművészeti Múzeum szervezetébe.[1] Az intézmény utódja, az Új Nemzeti Galéria 2018-tól a kormányzat szándéka szerint az Ötvenhatosok terén épülő új Múzeumi Negyedben működik tovább.

Története

Kronológiai áttekintés:[2]

  • 1957: A magyar művészet gyűjtésére és bemutatására új múzeum jött létre, Magyar Nemzeti Galéria elnevezéssel. Gyűjteményének alapját a Szépművészeti Múzeum Új Magyar Képtára, modern szobor- és éremgyűjteményének, valamint grafikai gyűjteményének magyar anyaga képezte, amely ebben az időben mintegy 6000 festményt, 2100 szobrot, 3100 érmet, 11 000 rajzot és 5000 nyomatot foglalt magába. Október 5-én nyílt meg a volt Kúria épületében a Kossuth téren (jelenleg a Néprajzi Múzeum épülete).
  • 1959: Kormányhatározattal a múzeum új otthonául a Budavári Palotát jelölték ki.
  • 1975: A Magyar Nemzeti Galéria átköltözött a Budavári Palota e célra átalakított B-C-D épületébe, s októberben ideiglenes formában megnyitotta kiállításait. Gyűjteménye bővült a Szépművészeti Múzeum Régi Magyar Osztályának anyagával, így lehetővé vált a magyarországi művészet teljes történetének bemutatása a 11. századtól napjainkig.
  • 1979: Megnyílt a Gótikus táblaképek és faszobrok, valamint a Magyarországi késő reneszánsz és barokk művészet állandó kiállítása.
  • 1982: A királyi palota egykori tróntermében megnyílt a Késő gótikus szárnyasoltárok állandó kiállítása.
  • 1985: Megnyílt a Középkori és reneszánsz kőtár.
  • 1989: A múzeum épületén belül, a C épület földszintjén megnyílt a közönség számára a Nádori kripta.
  • 2005: A Galéria kiállítóterei a Budavári Palota A épületével bővültek.
  • 2011: Szeptember 29-én kormányhatározat jelent meg arról, hogy a kormány egyetért „az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes létrehozásának előzetes irányaival", valamint a „Magyar Nemzeti Galéria beolvadása révén a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria egyesítésével”. Október 20-án egy újabb kormányhatározat ennek személyi és szervezeti intézkedéseire hatalmazta fel Baán Lászlót, a Szépművészeti Múzeum főigazgatóját, 2012. február 29-i határidőt szabva meg. Ezt követően Csák Ferenc, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója 2011. december 31-i hatállyal lemondott.[3] A kormányzati intézkedés jelentős vitát váltott ki.[4][5]

Gyűjteményei

Régi Magyar Gyűjtemény (1800 előtti magyarországi műtárgyak)

A Nemzeti Múzeumba került Jankovich-gyűjtemény képezi alapját. Jankovich Miklós (1773–1846) jelentős kollekcióval rendelkezett. A gyűjteményt folyamatosan bővítették, 1878-ban az Iparművészeti Múzeumtól vásároltak műtárgyakat. Az 1896-ban alapított Szépművészeti Múzeum különös tekintettel szorgalmazta a régi műtárgyak gyűjtését. Petrovics Elek, a múzeum igazgatója a három helyen összegyűlt alkotásokat egyetlen helyre szerette volna összegyűjteni. Tervét még nyugdíjazása előtt sikerült előkészítenie.

1934-től 1941-ig a Nemzeti Múzeumban és az Iparművészeti Múzeumban lévő anyagot a Szépművészeti Múzeumban őrizték. A gyűjtemény a második világháború alatt jelentős károkat szenvedett. 1952-ben önálló osztállyá szerveződött Régi Magyar Gyűjtemény néven. Ide került a Fővárosi Képtár barokk kori anyaga. 1973-ig a Szépművészeti Múzeum osztálya volt, 1974-től máig a Nemzeti Galéria osztálya.

Amikor a Nemzeti Galéria a Budavári Palotába került, lehetőség nyílt a gyűjtemény teljes egészének bemutatására és a művek korszerű restaurálására. A gyűjteményt korszakok és műfajok szerint tagolják:

  • középkori és reneszánsz kőtár XI.–XVI. sz.
  • XIV. és XVI. sz.-i festmények és szobrok
  • késő reneszánsz és barokk XVI. század második fele – XVIII. sz.

A régi magyar grafikákat 1974-től az MNG Grafikai Osztálya vette át, az egyéb alkalmazott művészetek a Nemzeti Múzeumban és az Iparművészeti Múzeumban maradtak.

Itt őrzik:

  • az egykori magyar székesegyházak (Pécs, Székesfehérvár, Kalocsa) hírmondóit, pillérek, oszlopok fejezeteit és töredékeit
  • Anjou-kor faszobrászatának anyagát

Ikonok és népies jellegű tárgyak csak mutatóban vannak, a nemzeti jelentőségű arcképek a Történelmi Képcsarnokba kerültek (MNM).

XIX-XX. századi gyűjtemény (1800-1945)

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

XIX. századi festészet és szobrászat

Olyan festők munkái láthatók a gyűjteményben, mint Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Csók István, Lotz Károly, Madarász Viktor, Markó Károly, Mednyánszky László, Munkácsy Mihály, Paál László, Székely Bertalan, Szinyei Merse Pál, Than Mór, Zichy Mihály, vagy a nagybányai festőiskola nagy alakjai: Hollósy Simon, Ferenczy Károly, Iványi-Grünwald Béla stb.

Szobrászok: Fadrusz János, Ferenczy István, Izsó Miklós, Strobl Alajos stb.

Reprezentatív alkotások: Majális, Lilaruhás nő (Szinyei Merse), Siralomház, Tépéscsinálók (Munkácsy), Pásztorlányka (Ferenczy), Búsuló juhász (Izsó).

A múzeum több képe származik a vitatott tulajdonjogú Herczog-gyűjteményből.[6][7]

XX. századi művészet 1945 előtt

A nagybányai festőiskola nagy alkotói (Hollósy Simon, Ferenczy Károly, Iványi Grünwald Béla, Ziffer Sándor stb.) mellett többek között Aba-Novák Vilmos, Berény Róbert, Csók István, Rippl-Rónai József, Csontváry Kosztka Tivadar, Gulácsy Lajos, Derkovits Gyula, Tihanyi Lajos műalkotásait láthatjuk.

Reprezentatív alkotások: Csíkszeredai vásár (Aba-Novák), Csellózó nő (Berény Róbert), Zarándoklás a cédrushoz Libanonban (Csontváry Kosztka), Október (Ferenczy), Varázslat (Gulácsy), Madonna (Molnár C. Pál), Kalitkás nő (Rippl-Rónai), Tristan Tzara arcképe (Tihanyi).

Kortárs gyűjtemény (1945-től napjainkig)

Az expresszionizmus, konstruktivizmus, szürrealizmus, a nonfiguratív irányzatok és az absztrakt expresszionizmus, valamint az (új)geometrikus- és strukturális-, illetve organikus törekvések, a hiperrealizmus, pop-art, szürnaturalizmus és transzavangárd irányzatainak érdekes tárháza. Festmények, plasztikák és fotográfiai munkák, valamint installációs műalkotások egyaránt szerepelnek a gyűjteményben.

Grafikai és Éremgyűjtemény

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Állandó kiállításai

A múzeum alaprajza
  • Középkori és reneszánsz kőtár
  • Gótikus táblaképek és faszobrok
  • Késő gótikus szárnyasoltárok
  • Késő reneszánsz és barokk művészet
  • 19. századi festészet
  • 19. századi szobrászat
  • Munkácsy Mihály és Paál László művészete
  • 20. századi művészet 1945 előtt
  • 20. századi művészet 1945 után

Jelentősebb időszaki kiállításai 2000-től

2000

  • Miró előtt, Dalí után - a 20. század katalán mestereit bemutató kiállítás
  • Történelem-Kép

2001

  • Árkádia tájain - Szőnyi István és körének festményei (1918-1928)
  • Mattis Teutsch János és a Der Blaue Reiter. Közös kiállítás a MissionArt Galériával és a pécsi Janus Pannonius Múzeummal

2002

2003

  • Európa fejedelmi udvaraiban - Mányoki Ádám festményei
  • Mednyánszky László emlékkiállítás

2004

  • Klimt, Schiele, Kokoschka. Az áttörés kora. Bécs-Budapest a historizmus és az avantgarde között, 1870-1920
  • Budapest-Párizs-Berlin-Róma 1922–1930. Hincz Gyula pályájának korai időszaka

2005

  • Munkácsy a nagyvilágban - Munkácsy Mihály művei
  • A modell. Női akt a 19. századi magyar művészetben
  • "…a szelídség szobra" - válogatás Ferenczy Béni hagyatékából

2006

2007

  • MNG - ÉS - 50 év – A Magyar Nemzeti Galéria és az Élet és Irodalom folyóirat 50 éves jubileumára összeállított tárlat
  • A restaurálás művészete
  • Fábri Zoltán emlékkiállítás

2008

  • Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása
  • Mátyás király öröksége – késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század)
  • Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem”, A szentpétervári Ermitázs és a Magyar Nemzeti Galéria közös kiállítása
  • Mátyás király öröksége – Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16-17. század)
  • Természet és technika – Az újraértelmezett Moholy-Nagy (1916-1923)
  • Belső utak képei – Art brut Ausztriában és Magyarországon
  • Az idő legújabb cáfolata – Kortárs magyar műalkotások az Irokéz Gyűjteményből 1988-2008
  • Vajda Lajos (1908-1941) kiállítása

2009

  • Párbeszéd fekete-fehérben. Lengyel és magyar grafika 1918–1939 (2009. március 13. – június 28.)
  • A Művészház (1909–1914). Modern kiállítások Budapesten (2009. március 27. - július 26.)
  • Borsos József festő és fotográfus (1821–1883) (2009. június 19. – október 25.)
  • 100 év után. Lossonczy Tamás festőművész kiállítása. (2009. augusztus 12. – szeptember 13.)
  • München magyarul (2009. október 1. – 2010. január 10.)
  • Késő barokk impressziók. Franz Anton Maulbertsch (1724–1796) és Josef Winterhalder (1743–1807). (2009. november 19. – február 28.)

2014

  • Megújult a gótikus szobrok kiállítása
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Címe

Budavári Palota, A-B-C-D épület Budapest I. ker., Szent György tér 2.

Jegyzetek

  1. ↑ Nem akar beolvadni a Nemzeti Galéria (magyar nyelven) (html). index.hu, 2011. október 26. (Hozzáférés: 2011. november 30.)
  2. ↑ http://www.mng.hu/muzeum Archiválva 2008. március 14-i dátummal a Wayback Machine-ben A múzeum története
  3. ↑ Lemondott: év végén távozik a Nemzeti Galéria igazgatója (magyar nyelven) (html). hvg.hu, 2011. november 7. (Hozzáférés: 2011. november 30.)
  4. ↑ Csák Ferenc: A Magyar Nemzeti Galéria megalapításának valós háttere (magyar nyelven) (html). magyarmuzeumok.hu, 2011. október 27. (Hozzáférés: 2011. november 30.)
  5. ↑ Hamvay Péter: Félnek a muzeológusok (magyar nyelven) (html). nepszava.hu, 2011. november 18. (Hozzáférés: 2011. november 30.)
  6. ↑ Axioart: cikk a lapban Archiválva 2012. május 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
  7. ↑ Index: cikk az Indexen

Források

  • A Magyar Nemzeti Galéria régi gyűjteménye, Corvina, 1984

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyar_Nemzeti_Galéria&oldid=20713236”