Ugrás a tartalomhoz

„Dakka” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a A(z) Dhaka-skyline-aymash.jpg nevű fájlt Zirland törölte a Commonsból: „ In category Copyright violations; no license”
MelancholieBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: yo:Dhaka
153. sor: 153. sor:
[[vo:Dhaka]]
[[vo:Dhaka]]
[[war:Dhaka]]
[[war:Dhaka]]
[[yo:Dhaka]]
[[zh:达卡]]
[[zh:达卡]]
[[zh-min-nan:Dhaka]]
[[zh-min-nan:Dhaka]]

A lap 2009. november 28., 21:36-kori változata

Dakka (ঢাকা)
Közigazgatás
Ország Banglades
Alapítás éve1608
PolgármesterSadeque Hossain Khoka
Irányítószám
  • 1000
  • 1100
  • 1200–1299
  • 1300–1399
Körzethívószám02
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség16 800 000 fő (2017)[1]
– elővárosokkal12295728 fő
Népsűrűség43 797 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság60 m
Terület153,84 km²
IdőzónaBST (UTC+6)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 23° 43′ 44″, k. h. 90° 23′ 40″23.728889°N 90.394444°EKoordináták: é. sz. 23° 43′ 44″, k. h. 90° 23′ 40″23.728889°N 90.394444°E
Dakka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dakka témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Dakka bengáli nyelven: ঢাকা Đhaka; IPA: [ɖʱaka]) Banglades fővárosa és a dakkai kerület legnagyobb városa.

Fekvése

A város a Buriganga folyó partján terül el; lakosságszáma 11 millió, ezzel Banglades legnagyobb és a világ egyik legnagyobb városa.

Földrajza

A trópusi monszun által szabályozott éghajlata forró, és nedves, az évi középhőmérséklet itt 25,6 Celsius-fok. Az ázsiai kontinens belsejéből érkező légtömegek hatására a tél novembertől kezdődik, amely csaknem száraz és február végéig tart. A januári átlaghőmérséklet 18,4 Celsius-fok. A telet forró tavasz követi, mely a monszunváltás időszaka. A hőség ekkor csak állandóan fokozódik, április, májusban a középhőmérséklet eléri a 29 Celsius-fokot, de számottevő csapadék nélkül. A forró, kevés csapadékú tavaszt a nyári monszun délnyugatról érkező szelei szüntetik meg. Az Indiai-Óceán felől áramló meleg és nagyon nedves levegő ismétlődő, tartós esőzéseket okoz, nyomasztó fülledtséggel, a relatív páratartalom ekkor 87%-os, és ez csak októberben mérséklődik. A júliusi középhőmérséklet 28,4 Celsius-fok, és a csapadék négyötöde is ekkor; májustól-októberig hull le, gyakorta hatalmas árvizeket okozva.

Története

Bengália ősi városát Dekkát még az időszámítás előtti első évezredben alapították. Nevét a termékenység istennőjének itt talált szobra után kapta; amely (dhaka) elrejtett istennőt jelent.

A város háborúkkal terhes viharos története és a sorozatos pusztító áradásoka település régmúltját is csaknem teljesen eltörölte.

A környék kisebb-nagyobb települései közül Dakka csak a 15. században, a muszlim szultánok uralkodása idején emelkedett ki és hamarosan jelentős kézműipari és kereskedelmi központtá vált, majd a közigazgatási szerepkör elnyerése tovább fokozta a város fejlődését.

1608-ban az iszlám kán Dakkát választotta Bengália székhelyének, ennek előnyét egészen 1704-ig viselte a város, melynek lakossága közben félmillióra gyarapodott, de a 18. század elejétől fokozatosan veszített jelentőségéből.

A moghulok uralma alatt a várost Jahangir Nagarnak nevezték.

1756-ban brit uralom alá került, mely alatt nagy mértékben fejlesztették és hamarosan Kalkutta után a második legnagyobb város lett a Bengálban. India felosztása után Dakka előbb Kelet-Pakisztán, majd a 1972-ben a független Banglades fővárosa lett. Ebben az időszakban jelentős politikai zűrzavarokat (többször vezettek be statáriumot), Banglades függetlenségének kikiáltását, katonai elnyomást és háborúk természeti katasztrófák által okozott nyomorúságot élt át a város.

A mai Dakka a bangladesi politikai, gazdasági és kulturális élet központja (az ország városai közül itt a legmagasabb az írástudók aránya) és változatos a gazdasága van. A város infrastruktúrája a legfejlettebb az országban, de Dakkában jelentős a légszennyezés, a túlnépesedés, a szegénység és a bűnözés valamint gyakorta előfordulnak energiaellátási zavarok. Az utóbbi években a városban modernizálták a közlekedést, a távközlést és a közműveket. A város nem csekély külföldi tőkét vonz, jelentős a gazdasági termelése és kereskedelmi mérlege. Egyre többen költöznek be a városba vidékről.

Források

Hivatkozások

  1. Guinness World Records 2019, 163