„Maroskeresztúr” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a commonscat csere |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: B.Zsoltbot (vita) szerkesztéséről Ptbotgourou szerkesztésére |
||
| 43. sor: | 43. sor: | ||
==Lábjegyzet== |
==Lábjegyzet== |
||
{{ |
{{|Cristeşti/Maroskeresztúr}} |
||
{{források}} |
{{források}} |
||
A lap 2010. január 2., 22:55-kori változata
| Maroskeresztúr (Cristeşti) | |
 | |
| Maroskeresztúr a Maros jobb partjáról nézve | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Megye | Maros |
| Község | Maroskeresztúr |
| Rang | község |
| Polgármester | Ioan Sânpălean |
| Irányítószám | 547185 |
| Körzethívószám | 0265 |
| SIRUTA-kód | 114364 |
| Népesség | |
| Népesség | 4651 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1932 |
| Népsűrűség | 256,54 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 18,13 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 30′, k. h. 24° 29′46.500000°N 24.483333°EKoordináták: é. sz. 46° 30′, k. h. 24° 29′46.500000°N 24.483333°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Maroskeresztúr témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Maroskeresztúr (románul Cristeşti, korábban Cristuru Mureş, németül Kreuz) község Romániában Maros megyében.
Fekvése
A falu a Maros bal partján fekszik Marosvásárhelytől 6 km-re délnyugatra. A község a Marosvásárhely Metropolisz Övezethez tartozik.
Története
1332-ben Santa Cruce néven említik először. A falu határa római emlékekben rendkívül gazdag, Földvár nevű határrészéből feliratos római kövek kerültek elő. A falu eredetileg székely telepítésű volt. A határában levő Búcsúpadnál (Grádics) búcsúztak el a hadba vonuló székelyek feleségeiktől. A hegyoldalban egykor katolikus kápolna is volt, amely azonban a 19. században már romokban hevert, valószínűleg 1502 előtt pusztult el, egykor búcsújáróhely volt. Árpád-kori templomerődje Nyárádtő felé egy kis magaslaton állt. A 15. században pusztult el, de 1554-ben a reformátusoké lett, akik újjáépítették. 1601-ben falut Basta seregei dúlták fel, a templomerődbe menekült lakóit legyilkolták, a templomot pedig felégették. 1657-ben II. Rákóczi György sikertelen lengyelországi hadjáratát megbosszulva lengyel és tatár hadak pusztították el annyira, hogy 1670-ig csak Pusztakeresztúrnak hívták. A 17. század végén reformátusokkal telepítették be, akik 1863-ban építették fel templomukat. A falu később is sokat szenvedett a Maros áradásaitól. 1910-ben 896 lakosából 514 magyar, 362 román anyanyelvű volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott. 1992-ben 4690 lakosából 2238 román, 2086 magyar és 361 cigány volt.
Látnivalók
- Református temploma 1863 és 1889 között épült a korábbi fatemplom, az pedig a 15. században elpusztult Árpád-kori templom helyére.
- Ortodox temploma 1907-ben épült a református templom mellé.
- Római katolikus templomát 1993-ban szentelték fel a Szent Kereszt tiszteletére, a templomot Erdély egyik legértékesebb, Abafájáról idehozott 200 éves feszülete díszíti.
- Az egykori Knöpfler-kastély a 19. század közepén épült, 1932-ben leégett.
Híres emberek
- Itt született 1814-ben Knöpfler Vilmos orvos, országgyűlési képviselő, a marosvásárhelyi kórház alapítója, a helyi kastély építője.
Lábjegyzet
Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}