„Algyógy” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a körzethívószám |
|||
83. sor: | 83. sor: | ||
==Külső hivatkozások== |
==Külső hivatkozások== |
||
* [http://www.geoagiu.ro/ Algyógy város honlapja] {{en}} {{fr}} |
* [http://www.geoagiu.ro/ Algyógy város honlapja] {{en}} {{fr}} |
||
* [http://www. |
* [http://www..ro Algyógyi Keresztyén Ifjúsági Központ] {{hu}} |
||
* [http://www.icpa.ro/comune_vulnerabile/Hunedoara/Raport%20hunedoara.pdf A település talajtani, vízrajzi és mezőgazdasági viszonyai] {{ro}} |
* [http://www.icpa.ro/comune_vulnerabile/Hunedoara/Raport%20hunedoara.pdf A település talajtani, vízrajzi és mezőgazdasági viszonyai] {{ro}} |
||
A lap 2010. május 13., 21:06-kori változata
Algyógy (Geoagiu) | |||
![]() | |||
Algyógy látképe északnyugatról | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Történelmi régió | Erdély | ||
Megye | Hunyad | ||
Rang | város | ||
Községközpont | Geoagiu | ||
Beosztott falvak | |||
Polgármester | Simion Mariş (PSD) | ||
Irányítószám | 335400 | ||
Körzethívószám | 0x54[1] | ||
SIRUTA-kód | 89561 | ||
Népesség | |||
Népesség | 2809 fő (2021. dec. 1.)[3] +/- | ||
Magyar lakosság | 16 (0%, 2021)[4] | ||
Község népessége | 5087 fő (2021. dec. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 32,67 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 217 m | ||
Terület | 155,69 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
![]() | |||
Algyógy weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Algyógy témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Algyógy (románul Geoagiu ['dʒo̯adʒju], németül Gergesdorf) város Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Fekvése
A Maros jobb oldali mellékvize, a Gyógy-patak mentén terül el, az Erdélyi Érchegység lábánál. Dévától 27 km-re északkeletre fekszik.
Nevének eredete
Nevét a Gyógy-patakról kapta, a patak neve pedig a magyar dió főnévből való, -d képzővel. Előtagja nem a mai Felgyógytól különböztette meg, annak neve Diódéval párhuzamos. Történeti névalakjai: Gyog (1271), Dyod és Dyog (1397), Aldyogh (1407), Algyogh (1412), Aldyod (1439), Alsodyod alio nomine Alsoffalwa (1444 körül), Zsoázs (1850), Unter-Gyógy és Geoagiul de Jos (1854).
Története
1397-től uradalmi központ. Várát a 15. században a Pongrácz család építtette. 1505-től oppidumként említették. Az uradalom birtokosa 1504-ig Corvin János, 1507-től Nagy Radu, 1517-től Neagoe Basarab havasalföldi fejedelem volt, akinek örököse 1528-ban Algyógyfelfaluban ortodox templomot is alapított. Szapolyai János 1531-ben hadvezérének, ozsdolai Kún Kocsárdnak adományozta. 1559-ben Izabella királyné a várba menekült a török elől. Ugyanő ortodox püspökséget alapított a helységben.[5] 1562-ben János Zsigmond ostrommal vette vissza a töröktől és leromboltatta.
A 17. századtól 1918-ig két külön politikai községből, Algyógyfelfaluból és Algyógyalfaluból állt. A 17. században a Kun család várkastéllyá alakítva újra felépítette várát. Református egyháza 1766-ban leányegyházaival, Bokajjal, Gyalmárral és Mádával 79 férfiből és 82 nőből állt. Nemesek alkották, az 1696-os vizitáció bejegyzése szerint „Az urak bejárnak a templomba, parasztság aki bejárjon nincs.”[6] 1784-ben a parasztok feldúlták nemesi udvarházait. 1786-ban 1559-en lakták, jogállásuk szerint 49% jobbágy, 38% zsellér, 3% nemes és 5 pap.
1848 november 21–22-én a Gheorghe Demian vezette román felkelők kúriáit kirabolták, református egyházának lelkészét, tanítóját és presbitereit, összesen 17 főt legyilkoltak. Amikor a helyszínre érkezett császári katonaság vezetője, Johann Nahlik százados leállította a pusztítást, a jelen lévő Petre Dobra ezt "reakciós tettnek" nevezte.
1892-ben Kuun Kocsárd helyi földbirtokos alapítványt tett, amelyen a Földművelési Minisztérium és az EMKE földműves iskolát hozott létre székely diákok számára szarvasmarha-tenyészettel, fa- és gyümölcsfaiskolával. 1900-ban a korábban 40-es diáklétszámot 60-ra emelték föl. 1908-ban a magyar állam a településtől nyugatra, Csigmótól északra megnyitotta vasmunkás tüdőbeteg-szanatóriumát, amely ma is működik. 1921-ben az iskolát a földreform részeként megszüntették, de a román állam később újraindította és jelenleg Alexandru Borza Mezőgazdasági Kollégium néven működik.
Algyógyalfalu Hunyad vármegye egyik járásának székhelye volt. 1906-ban, Kuun Kocsárd közbenjárására ide helyezték az egyik újonnan fölállított adóhivatalt. 2001-ben várossá nyilvánították.
A Gyógy-patak völgye román népviseletének jellegzetes darabja volt a hófehér, gyolcsvászon kendő, amelyet a nők a fejükön körbecsavarva viseltek. Gazdaságában a szarvasmarha-tenyésztésen kívül évszázadokon keresztül meghatározó volt és máig fontos szerepet játszik a gyümölcstermesztés. A névadó dión kívül Algyógyon és a környező falvakban nagy területen termesztik a kis szemű szilvát és az almát, amely a modern, nemesített almafajták elterjedéséig az Alföldön is igen keresett volt. Kőbányájában travertin mészkövet termelnek ki.
Népessége
- Algyógyalfalunak és Algyógyfelfalunak 1900-ban közösen 2406 lakosa volt, közülük 2028 román, 323 magyar és 55 német anyanyelvű; 1776 ortodox, 262 görög katolikus, 147 református, 121 zsidó és 78 római katolikus vallású.
- 2002-ben 3014 lakosából 2611 volt román, 368 cigány és 27 magyar nemzetiségű; 2435 ortodox, 396 görög katolikus, 39 pünkösdista, 22 református és 17 római katolikus vallású.
Látnivalók
- A falu közepén láthatók várkastélyának jelentős maradványai.
- A főutcától beljebb fekvő telken található a két református templom. A közelmúltban elvégzett régészeti feltárás tisztázta, hogy a kicsiny kerektemplom (kápolna) a 11. vagy a 12. században épült, a legkorábbi kerektemplom Erdélyben. A református templom egy korábbi helyén a 16. században épült, feltehetően a környéken talált római sírkő, dombormű és szobor felhasználásával. 1867-ben Kuun Kocsárd renováltatta, majd az 1930-as években Debreczeni László irányításával átépítették. A volt református parókia és iskola épülete az 1990-es években végrehajtott felújítás óta keresztyén ifjúsági központként működik, ifjúsági táboroknak ad otthont.
- Az algyógyfelfalusi ortodox templom a 18. században épült.
- A főutca mellett, nagyjából a község közepén található a mezőgazdasági líceum, az egykori székely földműves iskola parkja, benne a Brâncoveanu-stílusú iskolaépülettel. Ennek háta mögött a bentlakás épületét az akkor már romos várkastély felhasználásával az 1890-es években alakították ki.
- Református és zsidó temető.
- A település fölött északnyugatra magasodó sziklafalban egy üreg nyílik, Kuun Kocsárd egykori temetkezési helye. A gróf még 1876-ban alakította a sziklafülkét kriptává.[7]
Híres emberek
- Itt született 1803. június 25-én Kuun Kocsárd földbirtokos, az EMKE egyik alapítója.
- Itt született 1858. június 29-én Mailand Oszkár néprajzkutató.
- Itt született 1877. október 1-jén Erdélyi Mór szociáldemokrata politikus.
- 1816-ban Kis József birtokos vendége volt Kazinczy Ferenc.
Források
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. május 31. (Hozzáférés: 2023. július 9.)
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
- ↑ Juhász István: A reformáció az erdélyi románok között. Kolozsvár, 1940, 30. o.
- ↑ Buzogány Dezső – Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere. 1. Kolozsvár, 2003, 25. o.
- ↑ Téglás Gábor: A Maros jobb parti barlangok rövid ismertetése. A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat évkönyve 1888, 95. o.
- Beszámoló a szanatórium megnyitásáról a Jó szerencsét 1909/7. számában
- Sándor József: Az EMKE megalapítása és negyedszázados működése 1885–1910. Kolozsvárt, 1910
- Imre István Zoltán: Algyógy. (Első lelkészképesítő szakvizsgadolgozat.) Kolozsvár, 1997
Külső hivatkozások
- Algyógy város honlapja (angolul) (franciául)
- Algyógyi Keresztyén Ifjúsági Központ (magyarul)
- A település talajtani, vízrajzi és mezőgazdasági viszonyai (románul)
Képek
-
A kerektemplom
-
A református templom
-
A református templom, almafával
-
A református templom bejárata, kétoldalt római kori kőoroszlánokkal
-
A Gyógy-patak Algyógynál
-
Az algyógyfelfalusi ortodox templom
-
A mezőgazdasági középiskola
-
A kőbánya
-
A szanatórium