„Felsőpakony” változatai közötti eltérés

Felsőpakony
Felsőpakony címere Felsőpakony zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Vármegye	Pest
Kistérség	Gyáli
Jogállás	község
Polgármester	Nagy János (Fidesz-KDNP, 2014–)
Irányítószám	2363
Körzethívószám	29
Testvértelepülései	Lista Rév
Népesség
Teljes népesség	3775 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	218,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	15,36 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 20′ 36″, k. h. 19° 14′ 21″47.34329, 19.2392747.343290°N 19.239270°EKoordináták: é. sz. 47° 20′ 36″, k. h. 19° 14′ 21″47.34329, 19.2392747.343290°N 19.239270°E
Felsőpakony Pozíció Pest vármegye térképén
Felsőpakony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőpakony témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Felsőpakony község Pest megyében, a Gyáli kistérségben. A főváros külső vonzáskörzetéhez tartozó, kedvező infrastrukturális kapcsolatokkal rendelkező település.

A megye középső részén, Budapest közigazgatási határától délkeletre 15–20 km-re található a Pesti síkságon, a Gyáli kistérségben. Fekvése, földrajzi elhelyezkedése infrastrukturális szempontból kedvező, hiszen az M5-ös és a M0 –s kereszteződésében fekszik. Jelentős előnyt jelent a Ferihegyi repülőtér közelsége is, amely (cca. 3 km) néhány perc alatt megközelíthető az M0-ás autóút által. A község a repülőtér légi folyosójától kívül esik. A település mellett Budapest- Lajosmizse vasútvonal vezet el.

Felsőpakony területe már az isz. I. századtól kezdődően lakott hely volt, ekkor a szarmaták szállták meg és népesítették be a vidéket. Erről az 1932-ben feltárt sír tanúskodik, majd ezt támasztják alá az ’50-es és ’60-as években és napjainkban is folyó ásatások. A feltárások során a X-XI. század magyarságára jellemző leletek kerültek elő, ami azt bizonyítja, hogy a területet az Árpád kortól a magyarok népesítették be. A településre utaló első írásos emlék az 1264-ben IV. Béla király Csuti Premontrei rendháznak adományozott birtok határleírásban szerepel előbb, mint „Pukun”, majd mint „Pakon” néven. Az ásatások szerint a XIII-XIV századtól egy templom állt a Paphegy nevű dombon, ami mellett a település temetője volt megtalálható. Az Anjou kortól a település már népes köznemesi falunak számít, a területét birtokló Pakonyi család a módosabb nemesek közé tartozott és közülük 1341-től 1453-ig hármat is megválasztottak Pest megye szolgabírájává. Pakonyi Domonkos szolgálatai fejében Zsigmond királytól 1417-ben erődítési illetve pallosjogot kapott. Az utóbbi azt jelentette, hogy a birtoka határain belül elfogott gonosztevőket saját maga megcsonkíthatta vagy kivégeztethette, ez egyébként a megye joga lett volna. A falu a törökdúláskor, a Budát is végleg elfoglaló török hadjárat idején teljesen elpusztult. A település neve 1704-ben tűnik fel újra, mint a szabadságharc egyik ütközetének a helye, ekkor már Felsőpakonyként van említve. Azt követően a település és környéke előbb a Ráday, majd pedig a Drégenfeld grófok tulajdonába került. A benépesülés későn indult, hiszen a 2700 holdas Drégenfeld uralom még 1895-ben is csak 35 állandó munkást alkalmazott, így az összes lakosság lélekszáma ekkor mintegy 200 főre tehető, de még 1920-ban is csak 261 főt számláltak. Az 1938-ban végrehajtott parcellázások után - mely során 810 telek lett kialakítva- 1941-ben 657 főre, 1949-ben 663 főre, majd 1960-ban 789 főre emelkedett a lakosok száma. Gyál Nagyközségi Tanács társközségévé szervezik 1970-ben, és 1990-ben nyeri vissza a település önállóságát, ekkor a lakosság 2271 főt számlált.

• A község határában régészeti (avar kori) leletek.

Az elmúlt években 3 ipari övezet került kialakításra a község határában, és hamarosan megtelepedtek az első cégek. Az iparűzési adó mértéke 1,5%, mely a környék településeit figyelembe véve a legalacsonyabb. A környező településeken mindenütt a 2 %-os maximum iparűzési adó jellemző. 20 éve önálló település, lélekszáma folyamatosan növekszik, mely 2009 decemberében 3400 fő volt. Családi házas lakóövezet. A település közigazgatási területének 47%-át adó erdő nyugalmat, friss levegőt biztosít, ami ideális a családi környezethez, munkához, pihenéshez. A település lakói barátságosak, segítőkészek. A község lakói főképpen római katolikusok és reformátusok. Az egészségügy területén az alapszintű ellátások biztosítottak. Lehetősség van kulturális, oktatási és sport tevékenységek lebonyolítására, programok szervezésére esztétikus környezetben. A lakosság és a település közbiztonságáról a szervezett polgárőrség gondoskodik. Felsőpakony a rendőrségi statisztika szerint a legbiztonságosabb település a megyében.

A községben sikeres non-profit civilszervezetek működnek, melyek tevékenységükkel hozzájárulnak az igényes környezet kialakításához. A község a közművesítés és infrastruktúra szempontjából Pest megye egyik legfejlettebb települése, ahol minden út, aszfaltburkolattal ellátott, és az utak mellett csapadékvíz-elvezető árkok is kialakításra kerültek. Alapfokú intézményrendszerrel ellátott a település: általános iskola, óvoda, közösségi ház, könyvtár, posta, takarék szövetkezet. Boltok, üzletek a település szokásos hétköznapi igényeit elégítik ki. A szolgáltatások terén fejleszthető. Vállalkozások típusai változatosak. A falu ipari zónával rendelkezik.

• Térkép Kalauz – Felsőpakony
• Szabó Magda Könyvtár és Közösségi Ház lapja
• Felsőpakony nem hivatalos információs lapja
• Felsőpakony hivatalos honlapja