Külföldi építészek nevezetes magyarországi épületeinek listája

Az alábbi lista a külföldi építészek nevezetes magyarországi épületeit sorolja fel.

Budapesten

Építész neve	Épület neve	Cím	Építési idő	Megjegyzés	Kép
Isidore Canevale	Migazzi-kastély	Verőce, Migazzi u. 1.	1769
Isidore Canevale	Újépület	Budapest, Szabadság tér	1786–1793	Az 1800-as évek végén városrendezési okokból elbontásra került. Helyén alakították ki a Szabadság teret.
Ludwig Förster	Dohány utcai zsinagóga[1]	Budapest, Dohány u. 2.	1854–1859	Magyarország legnagyobb zsinagógája. A magyar Feszl Frigyes tervezte meg a belső részt.
Hans Petschnig	budai II. kerületi főreáliskola (ma: Toldy Ferenc Gimnázium)[2]	Budapest, Toldy Ferenc u. 9.	1857–1859
Karl Etzel vagy Gregersen Guilbrand	Budai indóház	Budapest, Alkotás u.	1859–1861	A második világháborúban szinte teljesen szétbombázták, romjait 1945 után bontották el.
Friedrich August Stüler	A Magyar Tudományos Akadémia székháza[3]	Budapest, Széchenyi István tér 9.	1862–1865
Otto Wagner	Rumbach utcai zsinagóga[4]	Budapest, Rumbach Sebestyén utca 11–13.	1869–1872	A magyar Kallina Mór is részt vett a munkálatokban.
Wilhelm von Doderer	Budai Helyőrségi Kórház [5]	Budapest, Alkotás u.	1870–1872	Elpusztult a második világháborúban.[6]
Hermann von der Hude	Budapesti Marhaközvágóhíd[7]	Budapest, Soroksári út 58.	1870–1872	A létesítményt 2019-ben nagyrészt elbontották.
August de Serres, Theophil Seyry	Nyugati pályaudvar[8][9]	Budapest, Teréz körút 55-57.	1875–1877	A szerzőség nem teljesen tisztázott.
Jakob Gartner	Újpesti zsinagóga[10]	Budapest, Berzeviczy Gergely utca 8.	1885–1886	A szerzőség nem teljesen tisztázott.
August de Serres	a Szabad Osztrák-Magyar Vasúttársaság bérháza[11]	Budapest, Teréz körút 56-62.	1886–1887
Oskar Marmorek	Egyedi-villa	Budapest	1896
Oskar Marmorek	Egyedi-palota[12]	Budapest, Benczúr utca 27.	1896
Oskar Marmorek	Ős-Budavára[13]	Budapest, Állatkerti körút	1896	A létesítmény kialakításában a magyar Vidor Emil is részt vett. Mivel az építményt eleve ideiglenesnek szánták, gyenge minőségű anyagokból épült, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa tűzveszélyre hivatkozva 1910-ben lebontásra ítélte.
Wezelka Venanto	tiszti pavilon és laktanyaépület[14]	Budapest, Vörösvári út 105.	1899
Wezelka Venanto	Hlavay-bérház[15]	Budapest, Peterdy utca 25.	1900 k.
Wezelka Venanto	Hlavay-villa[15]	Budapest, Thököly út 64.	1901
Franz Matouschek	lakóház[16]	Budapest, Cházár András utca 5.	1905
Josef Hoffmann	Pikler-villa[17][18]	Budapest, Trombitás utca 19.	1909
Franz Matouschek	Pucher-palota[19]	Budapest, Petőfi tér 1.	1913	A szerzőség nem teljesen tisztázott, egyesek szerint Pucher István műve az épület.
Bruno Buchwieser	Újpesti Nagyboldogasszony-templom	Budapest, Anscher Lipót tér 10.	1928

Egyéb helyszíneken

Építész neve	Épület neve	Cím	Építési idő	Megjegyzés	Kép
Ludwig Förster	Kazinczy utcai zsinagóga[20]	Miskolc, Kazinczy utca 7.	1856–1863
Cometter Bernardin	Székesfehérvári neológ zsinagóga[21]	Székesfehérvár	1862	Magyarország második legnagyobb zsinagógája volt. Az épület elpusztult.
Cometter Bernardin	palota[22]	Székesfehérvár, Budai út 27.	1862
Alois Cacciari	Váci zsinagóga[23]	Vác, Eötvös u. 3.	1862
Hans Petschnig	Újvárosi templom[2]	Szekszárd, Pázmány tér 6.	1868
Ludwig Wächtler	kaszinó és vigadó[24]	Sopron	1870
Carl Gangolf Kayser	Batthyány-Montenuovo Mauzóleum[25]	Bóly	1879–1894
Ludwig Schöne	Szombathelyi zsinagóga[26]	Szombathely, II. Rákóczi Ferenc utca 3.	1880–1881
Victor Rumpelmayer	Festetics-kastély[27]	Keszthely	1883–1887
Moritz Hinträger és Carl Hinträger	Soproni Városháza[28]	Sopron, Fő tér 1.	1895
Jakob Gartner	Debreceni neológ zsinagóga[29]	Debrecen, Deák Ferenc u.	1896	Az épület elpusztult.
Hans Petschnig	Szekszárdi zsinagóga[2]	Szekszárd, Szent István tér 28.	1897	Az osztrák építész valószínűleg utolsó munkája.
Gustav Posel	Szombathely vasútállomás[30][31]	Szombathely, Vasút u. 8.	1902
Gustav Posel	Sopron-Déli pályaudvar jelentős kibővítése[32]	Sopron, Baross utca 3.	1902

Egyéb építmények

• Ernest Goüin: Margit híd, Budapest (1872–1876)^[33]

Jegyzetek

Források, egyéb irodalom

• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.
• Székely Márton: Építészeti tervpályázatok Magyarországon 1891–1918 között (doktori értekezés), Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszék, Budapest, 2019
• Déry Attila: Terézváros–Erzsébetváros. VI–VII. kerület. TERC Kft., Budapest, 2006. ISBN 9789639535374 (Budapest építészeti topográfiája III.)
• Déry Attila: Józsefváros. VIII. kerület. TERC Kft., Budapest, 2007. ISBN 9789639535602 (Budapest építészeti topográfiája IV.)
• A magyar művészet a 19. században 1. Építészet és iparművészet, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont – Osiris Kiadó, Budapest, 2013, ISBN 978-963-389-899-4
• Kubinszky Mihály – Gombár György: Vasútállomások Magyarországon. Épületek. 1846–1988; Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, Budapest, 1989
• http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkep.php