Orbán Viktor 2024. júliusi diplomáciai körútja

E lap törléséről megbeszélést kezdeményeztél. Kattints ide az új allap létrehozásához, és ott add elő indokaidat! (Ne felejtsd el utána a megfelelő sablon segítségével listázni az új allapot a Wikipédia:Törlésre javasolt lapok oldalán! Kérjük, hogy udvariasságból értesítsd a cikk szerzőjét is!) Kérjük, a törlési megbeszélés ideje alatt ne nevezd át a lapot, mert az kaotikus helyzetet eredményez. Átnevezési javaslatodat is a törlési megbeszéléshez írd megjegyzésként. Ezt a sablont a megbeszélést lezáró adminisztrátor fogja levenni. Kérjük, akkor se távolítsd el, ha a cikk hibáit időközben kijavítottad! A sablon eltávolítása nem jelenti a törlési megbeszélés lezárását! Adminisztrátoroknak: ha a törlési megbeszélés eredménye törlés lett, ezzel a TÖRLÉS gombbal tör��ld a lapot! Ne felejtsd el törölni a lapra mutató átirányításokat is!

Orbán Viktor 2024-es békemissziója az orosz-ukrán háború mielőbbi lezárása érdekében tett diplomáciai erőfeszítés a magyar kormány részéről. A kormányküldöttség Orbán Viktor vezetésével több nagyhatalmi szereplővel folytatott kétoldalú tárgyalásokat a felek álláspontjairól, a diplomáciai csatornák fenntartásának jelentőségéről és a békeközvetítés lehetőségeiről.

A békemisszió törekvése szervesen illeszkedik a Magyar Kormány álláspontjához a 2024-ben is folyamatban lévő orosz-ukrán háborúval összefüggésben, mely szerint Magyarország a békére törekszik, nem küld fegyvereket és nem támogatja más ország fegyverküldési programját az ország területén keresztül.^[1] A közvélemény-kutatások szerint a magyar lakosság 75%-a ugyancsak a béke pártján áll és határozottan ellenzi fegyverek szállítását az orosz-ukrán háborúba.^[2]

2024. július 2-án a magyar kormány nevében Orbán Viktor miniszterelnök a „béketeremtés előmozdítása érdekében” látogatást tett Zelenszkij ukrán elnöknél, először a háború kitörése óta. A megbeszélés részét képezte a Magyarországgal való kétoldalú kapcsolatok megerősítése, a Magyarországon tartózkodó ukrán menekültek és a kárpátaljai magyar lakosság helyzete.^[3]

Három nappal később, július 5-én a küldöttség immár Szíjjártó Péter külügyminiszterrel kiegészülve Moszkvában tett látogatást, ahol Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszélést, tizennegyedik alkalommal. A megbeszélésen szóba kerültek a folyamatban lévő gazdasági együttműködések, és a felek kifejtették szándékukat ezek határozott folytatása iránt.^[4][5]

A miniszterelnök Moszkvában és Kijevben is kérdéseket tett fel annak tisztázása érdekében, hogy a felek meddig lennének hajlandóak elmenni ahhoz, hogy egy fegyverszünet illetve végső soron a béke létrejöjjön. A miniszterelnök illetve a küldöttség tagjai több fórumon is kihangsúlyozták, hogy a békemisszió egyértelmű célja a kommunikációs csatornák fenntartása és a háborúban álló felek közti párbeszéd előmozdítása a béke érdekében.^[6]

A megbeszéléseket követően Orbán Viktor levélben tájékoztatta az Európai Tanács elnökét, Charles Michelt, illetve az Európai Tanács állam- és kormányfőit az orosz-ukrán konfliktussal összefüggésben szóba került kérdésekről, a felmerült javaslatokról illetve a közzétett álláspontokról.^[7]

A "békemisszió" az ukrán és orosz féllel való találkozásokat követően további állomásokat tűzött ki az ukrán-orosz fegyveres konfliktus mielőbbi lezására érdekében. Július 8-án már Pekingben tett látogatást a küldöttség, ahol Hszi Csin-ping kínai elnök vezette delegációval folytatott megbeszélést. A kínai elnök nagyra értékelte a magyar kormány álláspontját, illetve azt, hogy felkarolta Kína 12 pontos ukrajnai béketervét, amellyel kapcsolatban a nyugati államok szkeptikusak voltak. Orbán Viktor itt is kifejtette, hogy szerinte a fronton nincs megoldás a háborúra, és kifejezetten tárgyalások útján lehet a békét elérni. Ebben kérte a kínai elnök segítségét és további közbenjárását.^[8]

A kormányküldöttség következő, negyedik állomása immár a Washingtoni NATO csúcstalálkozó, amely július 9-11 között zajlott. Az Észak-atlanti katonai szövetség rendezvényén a miniszterelnök először Recep Tayyip Erdogan török elnökkel folytatott megbeszélést. A találkozón kihangsúlyozta, hogy a török elnök fontos partner a béke előmozdítása terén, tekintve, hogy mindmáig az egyetlen szereplő, amely sikeresen közvetített az ukrán-orosz konfliktusban (utalva a Fekete-tengeri a gabonaegyezményre).^[9]

Orbán Viktor kitűzött célja volt, hogy a rendezvényen amellett érveljen, hogy a NATO térjen vissza a 75 évvel ezelőtti alapításakor kitűzött szellemiségéhez, és "ne a körülötte zajló háborúkat, hanem a békét nyerje meg". ^[10] A magyar külügyminiszter ugyanakkor interjút adott a CNN hírközvetítő csatornának, ahol hangsúlyozta, hogy az Ukrajnának történt fegyverszállítások nem hozták el a várt békemegállapodásokat. Kifejtette, hogy szerinte nem a harctéren van a megoldás, hanem a diplomáciai csatornákon illetve a tárgyalóasztaloknál.^[11] Ugyanakkor a NATO találkozó több résztvevője is azt állította, hogy a magyar külügyminiszter magára maradt a béke mellett való érveléseivel, és több tagállam kifejezetten jelezte, hogy nem ért azokkal egyet.^[12]

Orbán Viktor a NATO találkozó zárónapján már a békemisszió ötödik állomására tartott, s találkozott Donald Trump volt amerikai elnök és jelenlegi elnökjelölttel annak floridai birtokán. A találkozó egészen rövid ideig tartott, ugyanakkor a miniszterelnök a következő üzenetet tette közzé: "Tárgyalás Trump elnök úrral a békéről. A nap jó híre: ő meg fogja oldani!". ^[13] A republikánus elnökjelölt a megbeszélésen megköszönte Orbán Viktor közreműködéseit és a következőket nyilatkozta:^[14]

Az Európai Unió több vezetője éles kritikát fogalmazott meg a látogatás okán. Többen kifejtették, hogy Orbán Viktor nem az EU hivatalos álláspontját képviseli, illetve nincs felhatalmazva arra, hogy az EU nevében béketárgyalásokat folytasson.^[15] Más politikai szereplők azonban egyetértésüket fejezték ki, illetve egyértelműen támogatták a küldöttség szerepvállalását a párbeszéd előmozdítása érdekében.^[16]

Az EU-tagállamok vezetői egyetértettek abban, Magyarország szuverén ország önálló külpolitikával. Macron francia államfő kifejtette, hogy Magyarország önállóan dönthet külpolitikájáról, "amivel nem kötelezte és nem is kötelezheti semmire az Európai Uniót". Mások ennél tovább mentek, s hangsúlyozták, hogy a béke irányába minden eszközt meg kell mozgatni. Az olasz kormányfő a következőket jelentette ki:^[17]

A megbeszélések végkimentele előre borítékolható volt, a felek álláspontja sem közeledett a megbeszélések során. A legtöbb kritikus szerint eredménytelen tárgyalássorozatnak lehettünk tanúi, mi több sokan veszélyeztetni látják az eddig kialakult konszenzust, mely a bevezetett kereskedelmi szankciókról szól és Oroszország - mint háborús agresszor - elszigeteléséről.^[18] Más elemzők arra világítanak rá, hogy Orbán Viktor felismerte a béketárgyalások közeledésének lehetőségét. Kockázatot vállalt, és ezáltal elérte, hogy Magyarország lehessen egy olyan kommunikációs csatorna, mely összehozza a feleket. Amint a megbeszéléseken is többször elhangzott, Magyarország maradt az egyetlen EU-tagállam, mely megőrizte kommunikációs csatornáit Moszkva felé, így akár egy mediátori szerepet is betölthet majd, amennyiben felkérik rá. A békemisszió rövidtávon mindenképp egy diplomáciai előrelépés, mivel felhasználva az uniós elnökség pozíciót elérte, hogy a nemzetközi diplomáciában és a nemzetközi sajtóban is egy jól látható szereplővé váljon.^[19]