STS–50
Az STS–50 az amerikai űrrepülőgép-program 48., a Columbia űrrepülőgép 12. repülése.
Személyzet
(zárójelben a repülések száma az STS–50 küldetéssel együtt)
- Richard Richards (3), parancsnok
- Kenneth Bowersox (1), pilóta
- Bonnie Dunbar (3), rakományparancsnok
- Ellen Baker (2), küldetésfelelős
- Carl Meade (2), küldetésfelelős
- Lawrence DeLucas (1), rakományfelelős
- Eugene Trinh (1), rakományfelelős
Tartalék személyzet
- Joseph Prahl, rakományfelelős
- Albert Sacco, rakományfelelős
Küldetés paraméterek
- Tömeg
- leszálláskor: 103 814 kg
- rakomány: 12 101 kg
- Perigeum: 302 km
- Apogeum: 309 km
- Inklináció: 28,5°
- Keringési idő: 90,6 perc
Repülés
Az STS–50 fő célja a nyolcadik Spacelab küldetés során az USML–1 laboratórium Föld körüli pályára állítása és benne 31 mikrogravitációs kísérlet elvégzése volt.
Az út során először használták az Extended Duration Orbiter (EDO) berendezést, amely segítségével a világűrben tartózkodás időtartama megnövelhető. A közel 14 napos út az addigi leghosszabb volt az űrrepülőgép-program történetében.
Külső hivatkozások
