Brugge

Brugge
Brugge címere Brugge zászlaja
Közigazgatás
Ország	Belgium
Régió	Flamand régió
Polgármester	Patrick Moenaert (CD&V)
Irányítószám	8000 8380 8310 8200
Körzethívószám	050
Testvérvárosok	Lista Salamanca Burgos Guadalajara
Népesség
Teljes népesség	118 509 fő (2022. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	846 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	2,0 4,0 m
Terület	138,40 km²
Időzóna	CET (UTC+1) CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
é. sz. 51° 12′ 32″, k. h. 3° 13′ 27″51.208888888889, 3.224166666666751.208889°N 3.224167°EKoordináták: é. sz. 51° 12′ 32″, k. h. 3° 13′ 27″51.208888888889, 3.224166666666751.208889°N 3.224167°E
Brugge elhelyezkedése Nyugat-Flandriaban
Brugge weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Brugge témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Brugge (franciául Bruges, németül Brügge) Nyugat-Flandria legnagyobb városa. Történelmi óvárosa 2000 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján. 2002-ben Salamancával egyidőben Európa kulturális fővárosa volt. A várost sokszor az észak Velencéjének is nevezik, hiszen számos csatorna szeli át. Az óvárost körülvevő régi erődítmények és malmok maradványai ezen csatornák mellett találhatóak. Brugge Európa kiemelkedő látványossága köszönhetően annak, hogy a városközpont a középkor óta alig változott.

Nevét a norvég Bryggia szóból kapta, amely kikötőt jelent.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A tartományi város áll Brugge történelmi városmagjából, melyet az egyik legszebbnek tartanak Európában, a Sint-Jozef és Sint-Pieters (I), Koolkerke (II), Sint-Andries (III), Sint-Michiels (IV), Assebroek (V), Sint-Kruis (VI), Dudzele (VII) és Lissewege (Zeebrugge és Zwankendamme) (VIII) városrészekből.

A pre-román gaol időkből származó településeknek kevés nyoma található. Az első erődítmények Julius Caesar Menapii hódításai után épültek, az i. e. 1. században, a tengerparti területek kalózok elleni védelmére. A 4. században a frankok elhódították a rómaiaktól a területet és Pagus Flandresis néven igazgatták tovább. A viking támadások a 9. században arra ösztönözték I. Balduint, Flandria grófját, hogy megerősítse a román erődítményeket és így megállítsa benyomulásukat a földrészre. A kereskedelem Angliával és Skandináviával így hamar újjáéledhetett. Erre az időre datálható az első itt vert érme, Bryggia névvel.

A települést, Flandria első grófja, I. Balduin alapította, de Brugge csak 1128-ban kapta meg a városi jogot. Brugge város alapító okirata 1128. július 27-ére datálódik. Az újdonsült polgárok nyomban új falakat és csatornákat építettek. 1050-től a folyó fokozatos feltöltődése okozta, hogy a város elvesztette kijáratát a tengerre. Egy 1134-es vihar új kijáratot nyitott, természetes csatornát alakítva ki a Zwin-öbölnél. Az új tengerpart egész a Damme-ig nyúlt, itt alakult ki Brugge kereskedelmi központja.

A város újraéledt a 12. században: a gyapjúpiac, a gyapjúszövő-ipar és a szövetpiac prosperitását nagyban a városfalaknak köszönheti. Ezek folytán a fölösleg biztonságosan felgyűlhetett a flandriai hercegek védelme alatt. Bruges része volt a flamand szövetkereskedelemnek már a 13. század elején. A város vállalkozói elérték, hogy angol és skót gyapjútermelő területeken gazdasági kolóniákat létesítsenek. Az angol kapcsolatok hozták be a normann gabonát és a gaszkonyi borokat. A hanza hajók megtöltötték a kikötőt, melyet idővel a Damme alatt Sluys-ig kellett kibővíteni, hogy alkalmas legyen az új halászhajók számára.

A Hanza-szövetség terjeszkedésével egy időben pedig Lübeckből és Hamburgból érkeztek árusok. 1253-ban Margit flandriai grófnő speciális privilégiumokat harcolt ki, ilyen volt például a vámkedvezmény. Brugge forgalma kiemelkedett a Hanza városai közül, így nem véletlenül helyezte a szövetség ide egyik központi irodáját.

1277-ben megjelent az első genovai kereskedő flotta Brugge kikötőjében. Ez volt az első kereskedőkolónia, mely Brugge-t a mediterráneummal kötötte össze.

Később, a 13. században már genovai, velencei és firenzei kereskedők is látogatták Brugge-t, de gyakran fordultak meg délnémet, kasztíliai, portugál és skót árusok is. A fejlődés nemcsak a levantei árukkal való kereskedés lehetőségét nyitotta meg, de fejlesztette a kereskedelmi és pénzügyi technikákat, és növelte a tőke beáramlását, előmozdította Brugge bankügyleteit. Ezekben az időkben létesült itt a világon először tőzsde, melyet a Van der Beurse kereskedőcsalád alapított, innen ered a börze kifejezés. 1309-ben megnyílt a börze és a legszofisztikáltabb pénzpiaccá nőtte ki magát a Németalföldön még a 14. században.

A növekvő jólét szociális elégedetlenségeket gerjesztett. 1302-ben a lakosság egyesítette erejét Flandria kormányzójával a francia hatalom ellen. Az ellentét július 11-én, Kortrijk közelében az aranysarkantyús csatában kulminált. Jan Breydelnek és Pieter de Conincknak, a győztes felkelés vezéreinek szobra még mindig látható a központi piactéren .

A 15. században a burgundiai herceg kormányzása alatt a város kulturálisan, építészetileg és gazdaságilag is virágzását élte. A középkor végéhez közeledve Brugge Észak-Európa leggazdagabb városának számított. Jó Fülöp Burgundia hercege udvartartást vezetett Brugge-ben, Brüsszelben, és Lille-ben, ami számos művészt, bankárt és más prominens személyiséget vonzott a városokba a világ minden részéről. Az új flamand festőiskola olajfestmény technikájával világszerte elismerést szerzett. Az első könyv, melyet egyébiránt angol nyelven adtak ki, Brugge-ben jelent meg William Caxton keze nyomán. Ekkor töltötte itt száműzetését az angol IV. Edward és III. Richard is. A populáció több mint 40.000 lakosra duzzadt.

A 15. század végén a Zwin-öböl elhomokosodása elvágta a tengertől Brugge-t, ezért a burgundiaik elhagyták a várost. I. Miksa korlátozta a város jogait és innentől kezdve Antwerpen lett a flamand régió központja. A spanyol uralom (1524-1713) után rövid idő alatt több ország fennhatósága alá is került: Ausztria (1713-1795), Franciaország (1795-1815) és Hollandia (1830-ig).

Az 1500-as évek meghozták a város prosperitását. A város hamar Antwerpen nyomába ért, mint a németalföldi gazdaság zászlóvivője. a 17. század során aztán a csipkekészítés hagyománya teljesen elsorvadt, jóllehet számos próbálkozás volt a dicső múlt felélesztésére. A tengeri infrastruktúra modernizálódott. Új összeköttetések létesültek a tengerrel, ez mégsem hozta meg a várt eredményt. Brugge elgyengült és fokozatosan eltűnt a történelmi palettáról. Ebben az időkben a legnagyobb problémát az jelentette, hogy a város nem vállalt részt a 19. században végbement a iparosodásban. George Rodenbach el is nevezte az alvó várost „Bruges la Morte“ című regényében „a halott Brugge”-nek (Bruges-la-Morte).

A 19. század második felében a város a világ első turistacélpontjává vált, gazdag brit és francia turistákat vonzva látványosságaihoz. a 20. század második felében kezdte a város visszanyerni múltbeli dicsőségét. A kiemelkedő európai integrációs tevékenységéért Brugge 1960-ban Európa-díjat kapott. Zeebrugge kikötőnek köszönhetően ismét gazdasági fellendülés következett.

Zeebrugge kikötőjét eredetileg a németek építették – az „U-Boot”-ok számára az I. világháborúban. Ez nagyban kibővült 1970-ben és az 1980-as évek elején, hogy Európa legfontosabb és legmodernebb kikötőjévé váljon. A nemzetközi turizmus ezután robbanásszerű fejlődésen ment keresztül. Erőfeszítéseik nyomán 2002-ben Brugge lett Európa kulturális fővárosa.

Brugge történelmi óvárosa
Világörökség
Adatok
Ország	Belgium
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	II, IV, VI
Felvétel éve	2000
Elhelyezkedése
Brugge Pozíció Belgium térképén
é. sz. 51° 12′ 32″, k. h. 3° 13′ 27″51.208888888889, 3.224166666666751.208889°N 3.224167°EKoordináták: é. sz. 51° 12′ 32″, k. h. 3° 13′ 27″51.208888888889, 3.224166666666751.208889°N 3.224167°E{{#coordinates:}}: nem lehet egynél több elsődleges címke oldalanként
A Wikimédia Commons tartalmaz Brugge témájú médiaállományokat.

Fájl:Brgchocdumondsh.JPG

Fájl:Brgsajtboltkir.JPG

• Bruges középkori építészeti emlékeinek nagy része érintetlen maradt, beleértve az Onze Lieve Vrouwekerk – Miasszonyunk templomot. Tornyai Európa legmagasabb kőtornyainak számítanak.
• Bruges híres 13. századi harangtornyairól is, mely 47 harangból álló harangjátéknak ad otthont. A város teljesidőben foglalkoztat továbbá egy harangozót, Aimé Lombaért-t, aki alkalmanként ingyenes koncerteket ad.
• Feltétlen említésre méltó híres épületek még Bruges-ben a „Beginaházak”, a Heilig Bloed Basiliek (Szent Vér-bazilika), a modern koncertterem, és a Szt. János kórház.
• Számos mester, mind Hans Memling és Jan van Eyck, élt és dolgozott itt.
• A szent vér relikviát mely az első keresztes háborúkból került ide, ünnepélyes keretek között minden évben végighordozzák a városon. Több mint 1500 lakos vesz részt a hosszú vallási menetben, sokan középkori lovagoknak és kereszteseknek öltözve.
• Onze Lieve Vrouwekerk – Miasszonyunk-templom, Madonna a gyermekkel szobrát, mely a kereszthajóban látható, Michelangelo egyetlen szobrának tartják, mely még életében hagyta el Itáliát.
• Bruges városrendezése példás módon megtartotta az egyensúlyt a középkori és a kora modern művészetek közt.

A történelmi városközpont 2000. óta a Világörökség része.

Bruges-nek rengeteg múzeuma van. A flamand primitívektől a kortárs művészetekig, a klasszikus szépművészetektől az archeológiai leletekig, bútorok, ezüst, folklór tárgyakban…

A 15. sz. és 21. sz. közti művészeti munkák gyűjteménye látható a Groeninge Múzeumban és az Arent Házban. A fórumban – mely a Groeninge Múzeumhoz kapcsolódik, modern művészeti kiállításokat látogathatnak minden negyedévben.

A festői St. Anna negyed élvezetes folklórmúzeumot és Kruisvest két középkori szélmalmát tartogatja számunkra.- a Koelewei – „hűvös rét” Malom és a St. Janshuis – Szt. János ház – malom. A Guido Gezelle Múzeum egyike a legfontosabb irodalmi múzeumoknak Flandriában.

• Sint Salvator katedrális
• Notre-Dame (Miasszonyunk-templom)
• Szent Vér-bazilika
• Begina-házak
• Jeruzsálem-templom.
• Memling Múzeum
• Groeninge Múzeum (Hieronymus Bosch műveivel)
• A Bruggei városháza

Keskeny középkori utcái miatt a turistákat arra bátorítják, hogy vasúton közelítsék meg a várost. Bruges fő vasútállomása legalább óránként indít vonatokat Belgium minden fontosabb városába. Gyakoriak a buszjáratok is a központba, bár a vasútállomás a piactértől csak 20 perces séta. kb. egy órás út a Brüsszeli központi pályaudvar.

Bár a legközelebbi reptér az Ostend-Bruges nemzetközi reptér Ostenden +- 20 km Bruges-től, ajánlott a brüsszeli repülőtéren leszállni és vasúton folytatni az utat.

Bruges-nek rendkívül jó csatlakozásai vannak minden irányba – E40 A10 E403/N31 E34

A „tojáson” belül- a csatornákkal körülvett történelmi városrészben, vezetni nem ajánlott, mert az utak a legmegtévesztőbb egyirányúsításokkal tűzdeltek. Ajánlottak a központi parkolókhoz vezető útvonalakat valamint a közvetlen kivezetőutak. a parkolók alkalmasak a központi kereskedelmi és turista célpontok megközelítésére, és olcsók is. A főpályaudvar melletti óriási parkolókat igénybe vevők szabad buszjegyet kapnak a városközpontba.

Bruges-nek kiterjedt buszhálózata van, melyet a De Lijn üzemeltet, bejárást biztosítva a városközpontba és a külvárosokba – stadslijnen – és sok városba és kistelepülésbe a régióban és a város környezetében – streeklijnen – helyközi járatok. Tervezés alatt van egy észak-déli könnyűvasút becsatlakozással a belga tengerparti vonalakhoz, Zeebrugge-be. Bár néhány utcából kitiltották az autókat, Bruges egyetlen része sem autómentes övezet.

A kocsiknak tekintettel kell lenni a gyalogosokra és a biciklistákra is. tervek vannak az autómentesítésre a központi városrészben, és a közlekedést általánosan visszaszorítanák, de ezeket a terveket még érlelni kell. 2005-ben a közlekedési jelzéseket megváltoztatták a biciklisták kényelmére, megengedve a kétirányú bicikliforgalmat több utcában. Ennek ellenére az autóforgalom nem csökkent. Az utóbbi idők biciklis balesetei fokozták a nyomást, hogy a hidakat lezárják és csendesebb belső város hozzanak létre, de a törvénymódosítások még nem léptek érvénybe. A sűrűn lakott külváros miatt a buszközlekedés igen gyakori a szűk utcákban. Ez a kerékpározást csak tovább nehezíti. A többi városhoz hasonlóan Brugeben is biciklisták ezrei közlekednek.

Bruges kikötője Zeebrugge. Ez a legmodernebb és a második legnagyobb kikötője Belgiumnak és egyike a legnagyobb és legfontosabb kikötőknek Európában.

Itt születtek:

• Kasztíliai Fülöp , első Habsburg uralkodó Spanyolországban 1478-1506
• Adrian Willaert, reneszánsz zeneszerző -1490-1562
• Giovanni Stradano festő, 1523-1605^[2]
• Simon Stevin – matematikus és mérnök 1548-1620
• Granciscus Gomarus, kálvinista teológus 1563-1641
• Guido Gezelle költő és pap 1830-1899

A 15. században Jó Fülöp, Burgundia hercege hivatalt állított fel Bruge-ben Brüsszelben és Lille-ben, így a város számos prominens személyt vonzott:

• William Caxton, angol üzletember, diplomata, író és nyomdász
• Petrus Christus- flamand festő
• Gerard David, flamand festő
• Hans Memling, flamandfestő
• Jan van Eyck, flamand festő
• Juan Luis Vives, spanyol tudós és humanista
• Simon Bennic és Levina Bennic Teerling, illusztrátorok

A fiktív dr. Genya, az Austin Powers filmsorozatból, állítólag szintén Bruges-ből származik.

• Bruges hagyományosan a kezdőpontja az éves Ronde van Vlaanderen kerékpárversenynek, melyet áprilisban tartanak és egyike a legnagyobb sporteseményeknek Belgiumban.
• Bruges futballváros is két csapattal képviseli magát a felső csoportban – Jupiler League : Club Brugge K.V. és Cercle Brugge K.S.V., mindkettő a Jan Breydel Stadionban játszik.

• Bruges híres csipkéjéről.
• Számos sört neveztek el Bruges-ről, mint a Brugse Tripel, Brugs Blond, Brugs Witbier és Straffe Hendrik. Mindazonáltal csak a Bruges Zot-ot gyártják a városban, a Halve Maan Brewery-ben – a világos sört 2005-ben a barna fajtát 2006-ban vezették be a piacon.
• Bruges az Európa Egyetem otthona. Az egyetem nagy presztízsű intézmény a posztgraduális európai gazdasági, jogi és politikai felsőoktatásban.

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Brugge című holland Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
• Ez a szócikk részben vagy egészben a Brugge című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
• Ez a szócikk részben vagy egészben a Brugge című francia Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
• Ez a szócikk részben vagy egészben a Brugge című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• www.brugge.be (angolul) (németül) (franciául) (hollandul)
• Brugge történelmi óvárosa az UNESCO Világörökség honlapján (angolul)

Előző: Rotterdam, Porto

Európa kulturális fővárosa 2002 Salamanca mellett

Következő: Graz