A beduinok (arab nyelven بدوي badawí, jelentése: a puszták lakói) a Közel-Kelet és Észak-Afrika területén élő nomád arabok.

beduinok
Beduin család Ománban
Beduin család Ománban
Teljes lélekszám
kb. 21 millió fő (2003)[1]
Régiók
Közel-Kelet, Észak-Afrika
Vallások
iszlám
A Wikimédia Commons tartalmaz beduinok témájú médiaállományokat.

Hagyományosan állattenyésztésből (teve, , kecske, juh) élnek, törzsi csoportokban, akik egyik helyről a másikra vándorolnak. A beduinok sok helyen a perzselő nyáron az itatóhelyek (artézi kutak, vádik, oázisok) környékén tanyáznak. Az ősztől, ahogy az első záporok nyomán zsendülni kezd a fű, kisebb csoportokban járják a legelőket. Az állataik víz- és táplálékigénye alapján mozognak. Nyájaik szolgáltatnak nekik táplálékot tejtermékek és hús formájában.

A nomád beduinok száma évtizedek óta erősen csökken. Mára már a nagy részük felhagyott ezzel a nomád és törzsi életformával és letelepedtek. A Közel-Keleten ma már csak kb. 5%-uk folytat nomád életformát.[2] Ugyanakkor a tradicionális kultúrájukat (zene, tánc, költészet) megőrizték.

Történelem

szerkesztés
 
Leopold Müller: Sivatagi beduin tábor a piramisok tövében (1878)
 
Szíriai beduin család a 19. század végén
 
Beduin férfi kecskéjével a szíriai sivatagban (2009)

Az ókorban a legtöbb ember a folyók közelében vagy a tengerpartok mellett telepedett le, de a beduinok szívesebben éltek a füves sztyeppéken. Innen ered a nevük.

Eredetük bölcsője az Arab-félsziget. A Kr. e. 3. évezredi mezopotámiai források ismételten említik a mardu-nomádokat. Ezek törzsi szervezetekben vándoroltak az arab-fennsíkon és többször megtámadták a folyóvölgyek parasztok lakta vidékeit. Nagy beduin csoportok hatoltak be a mezopotámiai mélyföldre, Szíriába, Palesztinába. Mint amurruk vagy amoriták telepedtek le és nagy birodalmakat alakítottak ki.[3]

A törzsi csoportok közül olyan nevek merülnek fel, amelyekkel jóval később az Ószövetség könyveiben találkozunk. Pl. Banu Jamin (Dél fiai). A beduinokat a Biblia Kédár (Izmael fia) leszármazottainak írja.

A következő nagyobb beduin népmozgás a Kr. e. 13. század körül zajlott le. Az évszázadok során a beduinok északra és ÉK-re a mai Irakig, nyugat felé pedig egészen a mai Marokkóig, illetve Mauritániáig jutottak el. A nagy vándorlások fő mozgatóereje az éghajlati változások, a természeti csapások, a politikai és vallási változások voltak.

Az első történetileg ismert nomád arab törzs a midianita (a Bibliában Midián (Ábrahám fiának) leszármazottai) Hidzsázból tört be Transzjordánia területeire.

Az idők folyamán a beduin törzsek sok helyen összekeveredtek a helyi lakossággal.

Jellemzőik

szerkesztés

Ruházatuk a tűző nap ellen védelmet nyújtó hosszú köpenyekből és fejre-csavart kelméből áll.

Szállásuk gyakran alacsony, hosszú sátor. (Sok helyen ez teve- vagy kecskeszőrből szőtt sátor.) A sátor oldalai nappal felhajthatók a szellőzés céljából, és lehajthatók, ha vissza kívánnak húzódni a magánügyeik, az éjjeli hideg vagy a homok- és porviharok miatt.

A beduin törzsek kisebb altörzsekre oszlanak, törzsi ágakra. A törzsek élén a fejedelem, törzsfő vagy sejk áll. A törzsfő méltósága apáról fiúra öröklődik.

A nomád élet és az ide-oda vándorlás számos torzsalkodásnak, háborús incidensnek és rablóhadjáratnak volt a forrása.

Egyik legszentebb törvényük a vérbosszú: szemet szemért, fogat fogért, vért vérért. A vérbosszú nemcsak a meggyilkolt személy családját illeti, hanem az egész törzset. Esetenként a vérbosszú súlyos háborúkat idézett elő, amely egész törzseket tizedelt vagy semmisített meg. Ugyanakkor a beduinok egyik legnemesebb vonása a vendégbarátság szokása és adakozókészsége.

Vallásilag muszlimok.

  1. https://books.google.hu/books?id=HnkS64Tqh_EC&pg=PA4&redir_esc=y#v=onepage&q&f=false
  2. Archivált másolat. [2016. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 22.)
  3. Burchard Brentjes: Izmael fiai

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Beduin című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Beduinen című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • A Föld országai. A világ népei; Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1965

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés