Japán nyúl
A japán nyúl (Lepus brachyurus) a Japán-szigetek endemikus nyúlfaja.
Japán nyúl | ||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||
Lepus brachyurus (Temminck, 1845) | ||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Japán nyúl témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Japán nyúl témájú kategóriát. |
Megjelenése
szerkesztésA japán nyúl viszonylag kis méretű nyúlféle, testtömege 1,3-2,5 kg között mozog, testhossza 45–54 cm, farokhossza pedig 2–5 cm. Szőrszíne a világosabb vörösbarnától a sötét barnásszürkéig terjed. Fején és lábain változó méretű fehér foltok is megfigyelhetőek. Azokon a tájakon, ahol jelentős mennyiségű hó esik, téli bundája fehér színű, amely a tavaszi vedlés után visszavált az eredeti barnára. Fülei 6-8 centiméter hosszúak. Négy alfaja ismert:
- Lepus brachyurus brachyurus
- Lepus brachyurus angustidens
- Lepus brachyurus lyoni
- Lepus brachyurus okiensis
Elterjedése és életmódja
szerkesztésA japán nyúl Japán négy nagy szigete közül Honsún, Sikokun és Kjúsún, valamint számos közeli kisebb szigeten (Szado, Oki, Avadzsi, Sodo stb.) őshonos. Hokkaidón nem él.
Leginkább a hegyvidékek erdeit, bozótos vidékeit kedveli, de előfordul a sík füves területeken és a szubalpin zónában is 2700 m magasságig. Jól alkalmazkodott a városok, mezőgazdasági területek terjedéséhez; annyira hogy egyes helyeken már kártevőnek számít.
Éjszakai életmódot folytat, táplálék után elsősorban este és hajnalban jár. Fűfélékkel, bokrok leveleivel táplálkozik, de télen megrágja a fiatal fák (pl. japánciprus, vörösvirágú juhar, császárfa) kérgét is, amivel jelentős károkat okozhat az erdőkben és gyümölcsösökben.
Szaporodása
szerkesztésMagányos állat, csak a párzási időben – amely februártól júliusig húzódhat - verődik össze kisebb csapatokba. Ilyenkor néhány hím követ egy nőstényt; egymást két lábra állva, mellső lábaikkal taszigálva próbálják elzavarni. A nőstény egyszerre 1-6 kisnyúlnak ad életet, évente több (3-5) fészekaljat is felnevelhet. A nőstények körülbelül tíz hónapos korukban már ivarérettek.
Környezetvédelmi helyzete
szerkesztésElterjedési területén belül populációi stabilnak mondhatóak, bár egyes helyeken létszáma jelentősen lecsökkent a 70-es, 80-as évekhez képest, amikor a fakitermelések helyén növekvő fiatal erdőkben igen sok táplálékot találhattak. Szado szigetén a betelepített feketelábú nyest miatt esik a nyulak száma.
A nyúl szerepel a japán mitológiában is, Ókuninusi sintó isten egyik legendája arról szól, hogyan segített az Inabai Nyúlon.
Források
szerkesztés- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2014. január 29.)
- Соколов В. Е. Пятиязычный словарь названий животных. Млекопитающие. Латинский, русский, английский, немецкий, французский. / под общей редакцией акад. В. Е. Соколова. — М.: Рус. яз., 1984. — С. 205. — 10 000 экз.
- Joseph A. Chapman, John E. C. Flux (Hrsg.): Rabbits, Hares and Pikas. Status Survey and Conservation Action Plan. Archiválva 2009. január 14-i dátummal a Wayback Machine-ben International Union for Conservation of Nature and Natural Resources (IUCN), Gland 1990; S. 69-. ISBN 2-8317-0019-1
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a(z) Японский заяц című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.