Ugrás a tartalomhoz

Halmágy

Checked
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem tévesztendő össze a következővel: Nagyhalmágy.
Halmágy (Hălmeag, Halmajen)
Az evangélikus templom
Az evangélikus templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeBrassó
KözségSárkány
Rangfalu
KözségközpontSárkány
Irányítószám507196
SIRUTA-kód41836
Népesség
Népesség531 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság184 (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 51′ 58″, k. h. 25° 07′ 56″45.866111°N 25.132222°EKoordináták: é. sz. 45° 51′ 58″, k. h. 25° 07′ 56″45.866111°N 25.132222°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Halmágy (románul Hălmeag, németül Halmagen, szászul Halmajen) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében, Fogarastól 18 km-re kelet-északkeletre, az Olt jobb partján.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve a magyar halom főnév -gy képzős alakja. Elsőként várát említették 1211-ben, castri Almage néven, majd 1222-ben Almaye, 1488-ban Halffenmegen, 1521-ben Halmegen és 1538-ban Halmag.

Története

[szerkesztés]

A hagyomány szerint a mai templomdombon állt az Árpád-korban vára, mely legkésőbb az 1241–1242-es tatárjárásban elpusztult. A falut nyugati székelyek/magyarok alapították,aminek első számú bizonyítéka a templom közvetlen közelségében,a déli templomfal és főbejárat mellett talált lófejes temetkezés. 1488-ban egy török támadás elpusztította, ezután ugyancsak székelyekkel települt újra. A szász környezetben élő magyarok a reformáció után megmaradtak a lutheránus vallásnál. 1786-ban 1080 lakosának 59%-a jobbágy, 28%-a zsellér és 13%-a cigány volt. Az elmúlt századokban kb. 10 km hosszan birtokoltak az Olt mentén szántóföldeket, legelőket, réteket; földműveléssel, ló-, bivaly- és szarvasmarhatartással, halászattal foglalkoztak. 1876-ig Kőhalomszékhez, azután Nagyküküllő vármegyéhez tartozott. 1897-ben kisközségből nagyközséggé alakult.[2] Az 1950-es évek óta magyar lakossága rohamosan fogy és mára elöregedett. Törcsvár környékéről románok, a szomszédos falvakból cigányok települtek be.

Lakossága

[szerkesztés]

1850-ben 1389 lélek lakta, közülük 1129 volt magyar, 185 román és 75 cigány nemzetiségű; 1118 evangélikus, 203 ortodox és 57 görögkatolikus vallású.
1900-ban az 1116 lakosból 878 magyar és 228 román anyanyelvű volt, felekezet szerint 828 evangélikus, 227 ortodox és 38 református. 67%-uk tudott írni–olvasni, a nem magyar anyanyelvűek 59%-a beszélt magyarul.
2002-ben 562 lakosából 312 román, 213 magyar és 37 cigány nemzetiségű, 342 ortodox és 195 evangélikus vallású.

Látnivalók

[szerkesztés]

Híres emberek

[szerkesztés]
  • Itt született 1600 környékén Halmágyi István, Radu Serban havasalföldi vajda Erdéllyel folytatott magyar levelezését lebonyolító írnok, "secretarius hungaricus".[3][4]
  • Itt született 1802-ben és itt is halt meg 1852 után Varga Katalin. Emlékművét – férfias bronz mellszobrát – 1977-ben állították föl a faluban "Ecaterina Varga (Katalin)" felirattal.
  • Itt született 1912-ben Grépály András tüdőgyógyász szakorvos, egyetemi oktató.
  • Itt született 1901-ben Ambarus Géza tanító, népművelő, költő és zeneszerző, a Szigligeti Társaság tagja.
  • Itt halt meg 1799-ben ifj. Michael Fronius, erdélyi kormányszéki tanácsos és brassói városbíró.
  • Itt született 1925-ben Takács Gabriella zenepedagógus, zenei tankönyvíró.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
  2. ↑ Belügyi Szemle 1898, 112. o.
  3. ↑ Jakó Klára: A moldvai és havasalföldi vajdák és főtisztségviselők magyar nyelvű levelezésének kutatásáról. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézete.  
  4. ↑ Veress Endre: Halmágyi Halmágyi István. In Genealógiai füzetek, családtörténeti folyóirat. Kolozsvár: Stief Jenő és Társa Könyvnyomdája. 1912.  

További információk

[szerkesztés]

Képek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Halmágy&oldid=27369907”