Ugrás a tartalomhoz

KamAZ

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Kamaz szócikkből átirányítva)
Kámai Autógyár
Típusnyilvánosan működő részvénytársaság
Alapítva1969
SzékhelyNaberezsnije Cselni
VezetőkSzergejv A. Kogogin főigazgató
Iparággépjárműgyártás
Tulajdonos
  • Rostec (47,1 százalék)[1]
  • Daimler Trucks (15 százalék)[1]
  • Avtoinvest (23,54 százalék)[1]
Formanyilvánosan működő részvénytársaság
Termékektehergépjárművek
ÁrbevételNövekedés 3 000 000 000 $
Alkalmazottak száma52 000 fő
LeányvállalataiZMA
TőzsdeMoszkvai Értéktőzsde

Kámai Autógyár (Oroszország)
Kámai Autógyár
Kámai Autógyár
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 55° 43′ 58″, k. h. 52° 27′ 54″55.732680°N 52.464880°EKoordináták: é. sz. 55° 43′ 58″, k. h. 52° 27′ 54″55.732680°N 52.464880°E
A Kámai Autógyár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kámai Autógyár témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Kámai Autógyár, rövidítve Kamaz (oroszul Камский автомобильный завод [Kamszkij avtomobilnij zavod], röviden КамАЗ [KamAZ]) Oroszország legnagyobb járműgyártó vállalata. Központja a tatárföldi Naberezsnije Cselniben található. Nehéztehergépkocsi-gyártásban a világ 10 legjelentősebb vállalatának egyike, míg dízelmotorgyártásban a világranglista 8. helyét foglalja el.[2] Az első teherautó 1976 februárjában gördült le a gyártósorról.

A cég 30 éves fennállása során mintegy 1 700 000 tehergépjárművet (melyekből 450 ezer jelenleg is üzemel), 200 ezer személyautót és 1000 autóbuszt szerelt össze.

A cég nevét kezdetben KamAZ-nak írták, azonban ez a szokás hamar kiment a használatból, és már több évtizede vagy csupa nagybetűvel, vagy csak nagy kezdőbetűvel írják.

Története

[szerkesztés]

1969-ben a Szovjet Kommunista Párt (SZKP) Központi Bizottsága és a Minisztertanács döntése értelmében, a tatárföldi Naberezsnije Cselnibe telepítették az új, teherautókat gyártó nehézgépjárműgyárat.

Habár a munka 1969. december 13-án elkezdődött, csak 1976. február 16-án gördült ki az első Kamaz típusú teherautó a kapun, addig ugyanis a többi orosz teherautómárka (főleg az Ural) modelljeit gyártották, 1994 és 2005 között az AvtoVAZ VAZ 1111 Oka típusú személyautóit is itt szerelték össze.

2002 óta a győri Rábamotor és a Kamaz együttműködésének keretében Magyarországon RÁBA néven is forgalomba került, illetve a szintén Győrben összeszerelt Kamaz teherautók is a Rábamotor környezetbarát motorjával vannak felszerelve.

Mind a keleti blokk hadseregei, mind különböző építési vállalatok és más, nehézteherautót igénylő feladatok elvégzésére szakosodott cégek előszeretettel alkalmazzák, elsősorban Közép- és Kelet-Európában.

A cég

[szerkesztés]

1990. június 25-én a gyár nyílt részvénytársasággá alakult, és belépett a moszkvai tőzsdére. Azóta még nyolc, összesen tehát kilenc üzemmel rendelkezik, melyek mind Naberezsnije Cselni városában, illetve környékén helyezkednek el. Ezeket 2005-ben a Szeversztal orosz acélipari vállalat felvásárolta, így a kamiongyár az ő tulajdonukban van, azonban a Kamaz gyár a Kamaz cégcsoport tagja, mely összesen 110 vállalatot tömörít magában.

A cégcsoport legnagyobb tulajdonosa mind a mai napig az orosz Állami Vagyonkezelő Rt. (34,01%), valamint jelentős tulajdonhányada van még a magánkézben lévő orosz Külkereskedelmi Banknak (30,93%) és egy befektetési társaságnak is (25,63%). A Kamaz International Management Co. (3,82%), a Szberbank (2,82%), és a Nemzeti Befektetési Központ (2,8%) is tulajdonos, azonban ezt a jogkört a vagyonkezelő, a Szberbank és a Kamaz International Management Co. gyakorolják, a többi csupán csendestárs.

Járművek

[szerkesztés]

A Kamaz aktívan részt vesz különböző raliversenyeken, melyek közül a legnívósabbak egyikét, a Dakar-ralit 17 alkalommal is megnyerte.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c https://kamaz.ru/en/investors-and-shareholders/stocks/shareholders/
  2. Энциклопедия города Набережные Челны, Б. Л. Кузнецов, М. Ш. Бибишев

További információk

[szerkesztés]