Ugrás a tartalomhoz

Monoszló (Horvátország)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Podravska Moslavina szócikkből átirányítva)
Monoszló (Podravska Moslavina)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségMonoszló
Jogállásközség
PolgármesterDominik Cerić
Irányítószám31530
Körzethívószám+385 031
Testvérvárosok
Lista
Vajszló (Magyarország)
Népesség
Teljes népesség954 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság101 m
Terület17,33 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 47′ 07″, k. h. 17° 58′ 55″45.785278°N 17.981944°EKoordináták: é. sz. 45° 47′ 07″, k. h. 17° 58′ 55″45.785278°N 17.981944°E
Monoszló weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Monoszló témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Monoszló (másképpen Drávamonoszló, horvátul: Podravska Moslavina) falu és község Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.

A község települései

[szerkesztés]

Közigazgatásilag Monoszló mellett még Gezinci, Krčenik és Martinci Miholjački települések tartoznak a községhez.

Fekvése

[szerkesztés]

Eszéktől légvonalban 60, közúton 66 km-re északnyugatra, Alsómiholjáctól 15 km-re nyugatra, a Dráva jobb partja közelében, az Alsómiholjácról Szalatnokra menő út mentén fekszik. Legközelebbi települések északon légvonalban 2 km-re Vejti (Magyarország), délre közúton 4 km-re Krčenik.

Története

[szerkesztés]

A települést 1397-ben „Monozlou” néven említik először Valpó várának tartozékaként.[2] 1413-ban „Moslow”, 1470-ben „Monozlo” alakban említik a korabeli források. A valpói uradalommal együtt a Marótiak birtoka volt egészen a család kihaltáig 1476-ig. Mátyás király ezután birtokot Geréb Mátyásnak és Péternek adományozta. Szent Tamás tiszteletére szentelt plébániatemplomát 1491-ben és 1501-ben említik. 1543-ban elfoglalta a Mehmed bég vezette török sereg. A török uralom idején a Pozsegai szandzsák része volt. 1562 márciusában Zrínyi Miklós horvát bán, szigeti várkapitány katonái egészen Pécsig portyáztak, ahonnan hatvan török rabot hurcoltak Szigetre. Erre az oszmán katonai vezetés elhatározta, hogy a Drávától délre felépíti Monoszló várát, hogy megakadályozza Zrínyi seregét Szlavónia megszállt részeinek visszafoglalásában. A feladat végrehajtásával Jahioglu Arszlán pozsegai béget bízták meg. A terv meghiúsítása végett Zrínyi 1562. március 26-án háromezer emberével titokban átkelt a Dráván és rajtaütött a törökökön. A meglepetés sikerült, a magyar seregek Monoszlónál megverték Arszlán csapatait. Zrínyi a győzelem után lerontotta és felégette a várat, árkait betemette és több faltörő ágyút zsákmányolt. A várat a török még abban az évben újra felépítette. Monoszló 1686-ban felszabadult a török uralom alól. 1698-ban mezővárosként „Oppidum Moszlavina” néven szerepel a szlavóniai települések kamarai összeírásában. 1702-ben 19 háztartás volt a településen. A felszabadítás után kezdetben kamarai birtok volt, majd VI. Károly 1721. december 31-én a valpói uradalommal együtt Prandau Péternek adományozta. 1745-től a polgári közigazgatás bevezetésével Verőce vármegye része lett. 1789-ben a korábbi kápolna alapjain felépítették a Szűz Mária templomot és Monoszló újra plébánia székhelye lett.

Az első katonai felmérés térképén „Moslavina” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Moszlavina” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Moszlavina” néven 177 házzal, 1239 katolikus vallású lakossal az oppidumok között találjuk.[4]

1857-ben 1244, 1910-ben 1569 lakosa volt. Verőce vármegye Alsómiholjáci járásához tartozott. 1902-ben hadgyakorlatot tartottak a határában, melynek során pontonhidat építettek a Dráván. A hadgyakorlatot megtekintette I. Ferenc József császár és Ferdinánd román trónörökös is. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 82%-a horvát, 12%-a magyar, 4%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a magyar és német lakosságot elűzték. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 798 lakosa, a községnek összesen 1202 lakosa volt.

Lakossága

[szerkesztés]
Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1.244 1.261 1.228 1.342 1.345 1.569 1.551 1.635 1.734 1.760 1.596 1.377 1.119 946 925 798

Nevezetességei

[szerkesztés]

A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma. Elődje egy Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolna volt, melyhez 1789-ben hajót és tornyot építettek. A mai templomot 1885-ben szentelték fel a Kisboldogasszony tiszteletére. A templom téglából épült jellegzetes stílus nélkül, egyenes és szimmetrikus vonalakkal. 1944-ben egy ágyúgránáttól súlyosan megrongálódott, különösen a torony, melyet a lövedék teljesen átütött megsemmisítve az óraszerkezetet. Ilyen állapotban állt 1956-ig, amikor új, piramis alakú toronysisakkal fedték be. A teljes felújítás 1975-ben kezdődött. Ennek során a szentélyt bővítették, így az épület latin kereszt alaprajzú lett. Hosszúsága 23 méter, a mennyezet magassága 6 és fél méter, a torony magassága 25 méter. Berendezését teljesen kicserélték. A falakat 170 cm magasságig tölgyfa lambériával burkolták. A szentély közepére márvány oltárt építettek, padlóját műmárvánnyal burkolták.

Kultúra

[szerkesztés]

A KUD „Slavonac” Podravska Moslavina kulturális és művészeti egyesületet 1995-ben alapították. Célja a helyi fiatalságnak a kultúra irányába terelése, a népdalok, néptáncok, a népzene és a népviselet, valamint a hagyományok őrzése. A mintegy 90 tagot számláló egyesületnek ma négy szekciója van: tamburazenekar, gyermek és felnőtt folklórcsoport, valamint színjátszó csoport. Felléptek már az ország számos fesztiválján, de szerepeltek Magyarországon, Bosznia-Hercegovinában és Észak-Macedóniában is. Az egyesület minden évben megrendezi a Folklórszemlét, a Karácsonyi koncertet, a Mikulásvárást, a Farsangi mulatságot, a Májusi koncertet és a kézimunkáikból rendezett kiállítást.

Oktatás

[szerkesztés]

A településen a villyói Ante Starčević általános iskola négyosztályos területi iskolája működik.

  • Az NK Podravac labdarúgócsapata a megyei 2. ligában szerepel.
  • ŠRD „Štuka” sporthorgász egyesület.

Egyesületek

[szerkesztés]
  • DVD Podravska Moslavina önkéntes tűzoltó egyesület.
  • LD „Šljuka” Podravska Moslavina vadásztársaság.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)