Zalahaláp

Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

Zalahaláp
Római katolikus templom
Zalahaláp címere Zalahaláp zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Tapolcai
Jogállás	község
Polgármester	Igaz Sándor (független)[1]
Irányítószám	8308
Körzethívószám	87
Testvértelepülései	Lista Csíkszentmárton
Népesség
Teljes népesség	1162 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	50,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	24,13 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 54′ 53″, k. h. 17° 27′ 26″46.914711111111, 17.45711944444446.914711°N 17.457119°EKoordináták: é. sz. 46° 54′ 53″, k. h. 17° 27′ 26″46.914711111111, 17.45711944444446.914711°N 17.457119°E
Zalahaláp Pozíció Veszprém vármegye térképén
Zalahaláp weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalahaláp témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Zalahaláp község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

Magyarországon a Dunántúl egyik legszebb táján, a Tapolcai-medencét körülvevő tanúhegyek északi részén, a Haláp-hegy déli lábánál, a Devecser és Tapolca közti 7317-es út mentén helyezkedik el. Utóbbiból két alsóbbrendű, öt számjegyű út ágazik ki a község területén: a 73 152-es út Sümeg felé és a 73 147-es út a zsákfalunak számító Sáskára.

Zalahaláptól északra, közúton körülbelül 6-6 kilométerre fekszik Ódörögd és Újdörögd, ahol uradalmi gazdaságok voltak. Ezen települések jelenleg Zalahaláp külterületéhez tartoznak; előbbi a Sümegre vezető út mentén, utóbbi a 7317-es út mentén terül el. A településnek a belterületen kívül eső területei Ódörögdpuszta, Újdörögdpuszta és Kolónia településrészekre tagolódnak.

A települést a Dunántúl egyik legszebb táján, a Tapolcai-medencét körülvevő tanúhegyek északi részén, a Haláp-hegy déli lábánál találjuk. A Tapolcától 5 km-re fekvő község létezéséről már egy 1243-ban kelt írásos feljegyzés is tanúskodik. Egyik korábbi tulajdonosa a Halápi család volt, ők három kastélyt is építettek itt: egyet a faluban, egyet-egyet pedig Ó- és Újdörögdön. Ódörögdön fürdésre alkalmas tó is található.

A település barokk stílusú római katolikus temploma 1770-ben épült. Oltárfreskóját a neves osztrák festő, Franz Anton Maulbertsch festette. A falu utcái mentén és a hegyen is míves kőkereszteket talál az idelátogató. A központban fekvő egyhektáros természetvédelmi parkban 2017-es – gombabetegség miatti – kivágásáig egy körülbelül 100–130 éves, 41 méteres óriás mamutfenyőt lehetett megcsodálni.^[3]

A halápi hímzés szép hagyománya mellett a szőlőtermesztésnek is nagy múltja van a környező lankákon. Az Európai Uniós parkban a csatlakozás alkalmából minden év május elsején EU-s napi rendezvényt tart az önkormányzat. A Haláp-hegyi nappali borutat május második szombatján, a szőlővirágzás ünnepét június második szombatján, a falunapot augusztus második szombatján, a búcsút – szeptemberben – pedig a Máté-napot követő első vasárnap tartják. A szüreti felvonulást szeptember utolsó szombatján rendezik meg. A romantikus hangulatú esti, fáklyás borutat az októberi telihold idején szervezik meg.

Zalahaláp évről évre új létesítményekkel gazdagodik, melyek közül kiemelkedik az ipari park.

• 1990–1994: Szencz Lajosné (független)^[4]
• 1994–1998: Szencz Lajosné (független)^[5]
• 1998–2002: Szencz Lajosné (független)^[6]
• 2002–2006: Szencz Lajosné (független)^[7]
• 2006–2010: Szencz Lajosné (független)^[8]
• 2010–2014: Bedő Lajos Sándor (független)^[9]
• 2014–2019: Bedő Lajos Sándor (független)^[10]
• 2019–2024: Bedő Lajos Sándor (független)^[11]
• 2024– : Igaz Sándor (független)^[1]

Zalahalápon 1853 óta működik iskola. 1946-tól ide járnak a vonzáskörzethez tartozó kistelepülések általános iskolásai is. Az új iskola 1961-ben készült el, melynek felújítására 2000-ben került sor. Az épület elegáns külsőt, új tetőszerkezetet kapott, felújították a vízvezeték-rendszert, korszerűsítették az elektromos berendezéseket, új tantermeket rendeztek be. Ma az épületben 9 helyiségben folyik a kabinet-rendszerű oktatás. Korszerűsítették a nagy méretű udvaron lévő szabadtéri sportpályát. A települési önkormányzat 2004-ben felújíttatta a művelődési házat is, ahol a téli időszakban megfelelő körülmények között folyhat a sportoktatás. Itt kapnak helyet az iskola rendszeres képzőművészeti tárlatai, az egyéb kulturális programok, valamint a különböző iskolai és falusi szintű rendezvények, továbbá a nagy népszerűségnek örvendő kosárfonó szakkör is.

Az iskola a képzőművészet terén immár sok-sok éve aratja az országos és nemzetközi babérokat, számtalan díjjal öregbítve határokon túlnyúló hírnevét. Ezért is döntött úgy az önkormányzat és az iskolavezetés, hogy 1996-ban egy olyan kiemelkedő festőóriás nevét veszi fel az iskola, mint Csontváry Kosztka Tivadar.

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,1%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,6% németnek mondta magát (15,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53%, református 1,4%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 17,3% (26,3% nem nyilatkozott).^[12]

• Római katolikus templom
• 130 éves mamutfenyő tönkje (kivágás: 2017. december)^[13]
• Bogyay-kastély

• Itt született 1931. május 6-án Kóczián Vince jogász, diplomata, nagykövet.

• A községről , zalahalap.hu

• Kiss Eszter: Van egy falu, amelyik elvesztette a hegyét. index.hu, 2019. július 25. (Hozzáférés: 2020. január 29.)
• Zalahaláp. Európai borutak portál wineroads.eu/borutazo.hu. [2015. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva].
• Zalahaláp az Iránymagyarországon