Csiperkefélék
A csiperkefélék (Agaricaceae) az Agaricomycetes osztályának és a kalaposgombák (Agaricales) rendjének egyik családja. A fajok nagy része az Agaricus típusnemzetséghez tartozik. A családba a tipikus lemezes kalaposgombákon kívül néhány gaszteroid (zárt termőtestű, mint pl. a pöfeteg) és szekotioid (a kettő közötti átmenet) faj is tartozik.
Csiperkefélék | ||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
Típusnemzetség | ||||||||||||
Agaricus Carl von Linné L. 1753 | ||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Csiperkefélék témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Csiperkefélék témájú kategóriát. |
Jellemzői
szerkesztésA csiperkefélék családjába számos közismert faj tartozik; ilyen a lemezes termőrétegű formák közül a kereskedelemben leggyakoribb kétspórás csiperke vagy a nagy őzlábgomba, a gaszteroid formák közül pedig a pöfetegek. Lemezeik általában vékonyak, sűrűk és szabadon állók, vagyis nem érnek a tönkhöz. Kalapjuk általában domború, idős korban lapos, felületük sima vagy pikkelyes. A tönk szinte mindig a kalap közepéhez csatlakozik és igen gyakran gallér (a fiatal gomba lemezeit védő fátyol maradványa) található rajta. Néhány faj tönkjének tövén bocskor látható.
A pöfetegek esetében a termőtest gömbölyű, a spórák a belsejében fejlődnek ki és amikor megérnek, a burok felszakad és lyukon át a spórák "kipöfögnek".
Spóráinak színe változatos, lehet fehér, zöldes, okkerszínű, rózsaszín vagy feketésbarna. Rozsdabarna vagy fahéjbarna spórák azonban nem fordulnak elő a családban. A spórák felszíne lehet sima vagy rücskös, egyes esetekben jóddal festve kéken elszíneződnek.
Elterjedése
szerkesztésA család az egész világon képviselteti magát. Fajai általában (de nem kizárólag) szaprobionták, nem alkotnak mikorrhizás kapcsolatot fákkal, hanem a talaj növényi szerves anyagait bontják; így réteken, legelőkön valamint az erdőkben is megélnek. Néhány faj boszorkánykörökben jelenik meg a talaj felszínén.
Nagy a gazdasági jelentőségük. A gombák közül a legnagyobb mennyiségben termesztett kétspórás csiperkén kívül a mandulagomba (Agaricus subrufescens) gyógyhatásáról ismert. Többnyire ehetők, de néhány faj (elsősorban az őzlábgombák között) mérgező lehet.
Osztályozása
szerkesztésA családba 98 nemzetség és 2819 jelenleg is élő (nem kihalt) faj tartozik.
- Abstoma • 8 faj
- Acutocapillitium • 3 faj
- Agaricus • 575 faj
- Apioperdon • 1 faj
- Arachnion • 12 faj
- Arachniopsis • 1 faj
- Barcheria • 1 faj
- Battarrea • 2 faj
- Battarreoides • 1 faj
- Bovista • 99 faj
- Bovistella • 20 faj
- Bovistina • 1 faj
- Bryoperdon • 1 faj
- Calbovista • 1 faj
- Calvatia • 64 faj
- Calvatiella • 3 faj
- Calvatiopsis • 1 faj
- Catastoma • 3 faj
- Cauloglossum • 1 faj
- Chamaemyces • 5 faj
- Chlamydopus • 2 faj
- Chlorolepiota • 3 faj
- Chlorophyllum • 25 faj
- Clarkeinda • 6 faj
- Coccobotrys • 1 faj
- Coprinus • 161 faj
- Crucibulum • 6 faj
- Crucispora • 2 faj
- Cyathus • 94 faj
- Cystoderma • 35 faj
- Cystodermella • 15 faj
- Cystolepiota • 45 faj
- Disciseda • 37 faj
- Echinoderma • 12 faj
- Endolepiotula • 1 faj
- Endoptychum • 3 faj
- Eriocybe • 1 faj
- Floccularia • 4 faj
- Gasterellopsis • 1 faj
- Gastropila • 3 faj
- Gyrophragmium • 5 faj
- Handkea • 2 faj
- Heinemannomyces • 1 faj
- Hiatulopsis • 2 faj
- Holocotylon • 3 faj
- Hymenagaricus • 13 faj
- Hypoblema • 1 faj
- Janauaria • 1 faj
- Japonogaster • 1 faj
- Langermannia • 5 faj
- Lanopila • 2 faj
- Lepiota • 565 faj
- Leucoagaricus • 180 faj
- Leucocoprinus • 83 faj
- Lycogalopsis • 9 faj
- Lycoperdon • 182 faj
- Lycoperdopsis • 1 faj
- Macrolepiota • 44 faj
- Melanophyllum • 4 faj
- Metraria • 2 faj
- Metrodia • 2 faj
- Micropsalliota • 63 faj
- Montagnea • 6 faj
- Montagnites • 3 faj
- Morganella • 8 faj
- Morobia • 1 faj
- Mycenastrum • 3 faj
- Mycocalia • 7 faj
- Neosecotium • 2 faj
- Nidula • 6 faj
- Nidularia • 9 faj
- Panaeolopsis • 4 faj
- Phaeolepiota • 1 faj
- Phaeopholiota • 1 faj
- Phlebonema • 1 faj
- Phyllogaster • 1 faj
- Podaxis • 28 faj
- Polyplocium • 1 faj
- Psalliota • 35 faj
- Pseudoauricularia • 1 faj
- Pseudolepiota • 1 faj
- Queletia • 3 faj
- Ripartitella • 4 faj
- Rugosospora • 2 faj
- Schinzinia • 1 faj
- Schizostoma • 6 faj
- Schulzeria • 15 faj
- Secotium • 17 faj
- Sericeomyces • 1 faj
- Singerina • 1 faj
- Smithiogaster • 1 faj
- Smithiomyces • 3 faj
- Termiticola • 1 faj
- Tulostoma • 172 faj
- Vascellum • 16 faj
- Verrucospora • 2 faj
- Xanthagaricus • 23 faj
- Xerocoprinus • 1 faj
Források
szerkesztés- Agaricaceae Archiválva 2020. október 21-i dátummal a Wayback Machine-ben Catalogue of Life
- Agaricaceae Fungikingdom
- Paul M. Kirk, Paul F. Cannon, David W. Minter, J.A. Stalpers: Dictionary of the Fungi. 10th ed. CABI Europe, Wallingford, Oxfordshire (UK) 2008, ISBN 978-0-85199-826-8
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Champignonverwandte című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.