Potsdam

	Potsdam
; Potsdam címere	; Potsdam zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Brandenburg
Járás	Brandenburg (1990–)
Rang	járási jogú város
Alapítás éve	993
Polgármester	Jann Jakobs (SPD)
Irányítószám	14401–14482
Körzethívószám	033208; 033201; 0331;
Rendszám	P
Testvérvárosok	Lista Luzern (2002–); Opole (1973. június 6. – ); Bonn (1988–); Perugia (1990–); Jyväskylä (1985–); Bobigny (1974–); Sioux Falls (1990–); Minszk; Kalinyingrád (1993–);
	Népesség
Teljes népesség	185 750 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség	782 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	35 m
Terület	187,27 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 52° 24′, k. h. 13° 04′52.400000°N 13.066667°EKoordináták: é. sz. 52° 24′, k. h. 13° 04′52.400000°N 13.066667°E
	Potsdam Pozíció Brandenburg térképén
	Elhelyezkedése Brandenburg térképén
	Potsdam weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Potsdam témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Potsdam város Németországban, Brandenburg szövetségi tartomány fővárosa.

Fekvése

Berlintől délnyugatra fekszik 26 km-re.

Történet

Potsdam 1852-ben

Potsdam légifelvételről

A város történelme 1000 éves múltra tekint vissza, de már a bronzkorban is lakott terület volt. A 7. században a szláv törzsek népesítették be a területet. III. Ottó 993. július 3-án alapította meg a várost.

A település neve a szláv Pod Stupa szavakból származtatható, melynek jelentése oszlopok alatt.

1150-ben Medve Albert szász herceg megszerezte a várost. 1317-ben a várost Postampként említik, ekkor már vára is volt a településnek. 1345-ben városi jogot kapott és innentől Potsdamként nevezik. 1416 és 1918 között a Hohenzollernek birtoka volt. A harmincéves háborúban többször felégették a várost.

1806 októberében Napóleon császár seregeivel megszállta a várost, amit 1815-ben III. Frigyes Vilmos porosz király kapott vissza.

1945. április 27-én vette be a várost a Vörös Hadsereg. 1945. július 17. – augusztus 2. között itt zajlott le a Potsdami konferencia.

1949-ben a Német Demokratikus Köztársaság, majd 1990-től a Német Szövetségi Köztársaság része.

1952 és 1990 között a város a Potsdam kerület székhelye volt.

Lakosság

Fő cikk: Potsdam lakossága

Galéria

Látnivalói

Múzeumok

A filmmúzeum

Potsdam-Museum
Haus der Brandenburgisch-Preußischen Geschichte
Urania Sternwarte
Naturkundemuseum Potsdam
KGB-Gefängnis Potsdam
Jan Bouman Haus
Mozarthaus
Einsteinhaus
Filmmuseum Potsdam
Nowaweser Weberstube
Kita-Museum
S-Bahn-Museum

Közigazgatása

Északi területek	Déli területek	Új városrészek
Potsdam-Innenstadt (1) Westliche Vorstadt (2) Brandenburger Vorstadt Potsdam West Wildpark Nördliche Vorstadt (3) Nauener Vorstadt Jägervorstadt Berliner Vorstadt Potsdam-Nord (4) Bornim Bornstedt Eiche Grube Nedlitz Sacrow	Babelsberg (5) Babelsberg Nord Babelsberg Süd Klein-Glienicke Villenviertel Neubabelsberg Potsdam-Drewitz (6) Potsdam-Süd (7) Templiner Vorstadt Teltower Vorstadt Schlaatz Waldstadt I und II Industriegelände Forst Potsdam Süd	Eiche (8) Fahrland (9) Kartzow Krampnitz Golm (10) Groß-Glienicke (11) Grube (12) Schlänitzsee Nattwerder Marquardt (13) Neu Fahrland (14) Satzkorn (15) Uetz-Paaren (16) Paaren Uetz

Közlekedés

Közúti közlekedés

A várost érinti az A10-es autópálya.

Vasúti közlekedés

Bővebben: Potsdam Hauptbahnhof

Testvértelepülései

Potsdam, Régi városháza

Források

Jegyzetek

↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)

Németország-portál
Földrajzportál

[ea79d7941459e3df58384dc321384f29a852590e-1] Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)

[1]