Iregszemcse

Iregszemcse
Nepomuki Szent János-kálváriakápolna
Iregszemcse címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Tolna
Járás	Tamási
Jogállás	község
Polgármester	Tóth Szabolcs (független)[1]
Irányítószám	7095
Körzethívószám	74
Népesség
Teljes népesség	2431 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	44,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	58,33 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 41′ 52″, k. h. 18° 10′ 50″46.697680555556, 18.18061944444446.697681°N 18.180619°EKoordináták: é. sz. 46° 41′ 52″, k. h. 18° 10′ 50″46.697680555556, 18.18061944444446.697681°N 18.180619°E
Iregszemcse Pozíció Tolna vármegye térképén
Iregszemcse weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Iregszemcse témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Iregszemcse (németül: Ergesheim, 1939-ig Felsőireg) község Tolna vármegyében, a Tamási járásban. Nem messze fekszik a somogyi határtól, a Somogyi-dombság ölelő dombjai között. Könnyen megközelíthető, lévén a 65-ös főúttal összeköttetésben áll Siófokkal és Tamásival.

A község református temploma, 48 m magas templomtornyával Tolna vármegye legmagasabbjának számít. Emellett itt található Viczay-Kornfeld kastély, mely jelenleg speciális diákotthonnak ad helyet, parkja természetvédelmi terület.^[3]

Bartók Béla 1907-ben 17 népdalt gyűjtött itt össze, közte a híres "Hej, Dunáról fúj a szél" című népdalt.

A Somogyi-dombságban fekszik; a Szekszárd-Siófok közti 65-ös főút mellett, Siófoktól 28 kilométerre, a legközelebbi város a 10 kilométerre fekvő Tamási. Nagykónyival és Újireggel a 651-es főút, Simontornyával és Ozorával a 6407-es út, Tabbal a 6509-es út köti össze.

A település 1938-ban jött létre Felsőireg és Szemcséd egyesítésével. Az egyesített falu neve kezdetben Felsőireg volt, majd 1939-ben vette fel az Iregszemcse nevet.

Ireg első írásos említése 1263-ból való, ekkor az ábrahámi cisztercita kolostornak volt tulajdona. 1327-ben az Ozorai család birtoka volt, majd 1387-ig királyi. Ekkor Luxemburgi Zsigmond király a Tamássy családnak adományozta. Ezután a Hédervári családhoz került. A törökök kiűzése után az elpusztult település a Viczay család birtoka lett. Pallavicini Ede őrgróf felsőiregi birtokos lett a 19. században. 1911-ben Pallavicini Ede őrgróf a vaskecskési 1400 holdas birtokát Felsőireg és Tengőd mellett megvették Ring Lipót és Samu kaposvári fakereskedők.^[4] Utolsó birtokosa 1917 és 1944 között báró Kornfeld Móric volt. Felsőireg nagyközség volt, 1891-ben 2974 magyar lakossal, posta- és távíróhivatallal, postatakarékpénztárral, ipartestülettel.

A grófi birtok 1944-ben megszűnt. Az uradalom egy részéből az Iregi Állami Gazdaság, másik részéből Kutató Intézet alakult. 1953-ban kezdődött a termelőszövetkezet szervezése, kezdetben három is működött a községben (Új Élet, Rákóczi, Újbarázda).

Újireg 1951-ig kisközség, 1966-1990 között Iregszemcséhez tartozott, azóta újra önálló.

1975. január 1-jétől a megyehatár rendezése miatt a Tengőd községhez tartozó Hékút és Okrád pusztát Iregszemcséhez csatolták.

1907-ben Felsőiregen „dallotta” Bartók Béla fonográfjába Veres Ignác azt a dallamot (Pejparipám rézpatkója...), amely Bartók „Bánkódás” címet viselő 28. duójának eredeti dallama. ^[forrás?]

• 1990–1994: Túrós László (független)^[5]
• 1994–1998: Turós László (MSZP-FKgP)^[6]
• 1998–2002: Turós László (független)^[7]
• 2002–2006: Turós László (független)^[8]
• 2006–2010: Süvegjártó Csaba (Fidesz)^[9]
• 2010–2014: Süvegjártó Csaba (Fidesz-KDNP)^[10]
• 2014–2019: Süvegjártó Csaba (Fidesz-KDNP)^[11]
• 2019–2023: Tóth Szabolcs (független)^[12]
• 2023–2024: Tóth Szabolcs (független)^[13]
• 2024– : Tóth Szabolcs (független)^[1]

A településen 2023. január 15-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, a képviselő-testület szeptember 28-án kimondott feloszlása miatt.^[14]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,4%-a magyarnak, 4,1% cigánynak, 0,8% németnek, 0,3% románnak mondta magát (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,8%, református 9,2%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 12,9% (26,6% nem nyilatkozott).^[15]

2022-ben a lakosság 88,7%-a vallotta magát magyarnak, 3,4% cigánynak, 1,9% németnek, 0,2% románnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,3% volt római katolikus, 6,5% református, 0,4% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 23,2% felekezeten kívüli (35,5% nem válaszolt).^[16]

• Viczay-Kornfeld-kastély: 1820-ban épült klasszicista stílusban. Hatalmas parkja természetvédelmi terület. Jelenleg speciális diákotthon.
• Takarmánytermesztési Kutató Intézet: a mai intézmény elődjét 1936-ban alapították meg. 1950-ben államosították, 2000 óta pedig a Kaposvári Egyetemhez tartozik, amely összeolvadások sorozatával 2021. február 1-től a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem része lett.^[17]
• Kálvária-kápolna: a mai épület egy 15. századi gótikus templom támpilléres szentélyének megmaradt részéből került kialakításra.^[18]
• Az iregszemcsei a legmagasabb református templom Tolna vármegyében, tornya 48 méteres. Az 1863-ban épült templom 1350 fős befogadóképességű, így akár a fél falu lakossága elférne benne.^[19][20]

• Iregszemcse
• www.kastelyok.eu