„Szapphó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
[[Fájl:Alkaios Sappho BM GR1842.7-28.1132.jpg|jobbra|200px|bélyegkép|Szapphó és [[Alkaiosz (költő)|Alkaiosz]]]] |
[[Fájl:Alkaios Sappho BM GR1842.7-28.1132.jpg|jobbra|200px|bélyegkép|Szapphó és [[Alkaiosz (költő)|Alkaiosz]]]] |
||
[[Fájl:Sappho and Alcaeus.jpg|jobbra|200px|bélyegkép|Szapphó és Alkaiosz]] |
[[Fájl:Sappho and Alcaeus.jpg|jobbra|200px|bélyegkép|Szapphó és Alkaiosz]] |
||
[[Fájl:Chassériau, Théodore - Sappho Leaping into the Sea from the Leucadian Promontory - c. 1840.jpg|jobbra|200px|bélyegkép|[[Théodore Chassériau]]: Sappho leugrik Leukadia egyik sziklájáról, mert elhagyta és megcsalta a szerelme, egy férfi, a |
[[Fájl:Chassériau, Théodore - Sappho Leaping into the Sea from the Leucadian Promontory - c. 1840.jpg|jobbra|200px|bélyegkép|[[Théodore Chassériau]]: Sappho leugrik Leukadia egyik sziklájáról, mert elhagyta és megcsalta a szerelme, egy férfi, a Phaon]] |
||
[[Fájl:1877 Charles Mengin - Sappho.jpg|jobbra|200px|bélyegkép|[[Charles Mengin]]:Szapphó (1877)]] |
[[Fájl:1877 Charles Mengin - Sappho.jpg|jobbra|200px|bélyegkép|[[Charles Mengin]]:Szapphó (1877)]] |
||
'''Szapphó''' ({{ny-gr|Σάπφω}}, kiejtése ''szapfó'', {{ny-la|Sappho}}), ([[i. e. 630|Kr. e. 630]]/[[i. e. 620|620]] k. – [[i. e. 570|Kr. e. 570]] k.) ókori görög költőnő, aki [[Leszbosz]] szigetén írt és alkotott. <br>Eredeti neve '''Pszapphó''' volt, egy halála után szülővárosában pénzen is ezzel az írásmóddal szerepel. Szapphó kortársa volt a Leszbosz szigetén Mütiléné városában született [[Alkaiosz (költő)|Alkaiosz]] költő, aki Szapphó mellett a görög líra másik legismertebb egyénisége volt. Költeményeit később kilenc könyvben adták ki. |
'''Szapphó''' ({{ny-gr|Σάπφω}}, kiejtése ''szapfó'', {{ny-la|Sappho}}), ([[i. e. 630|Kr. e. 630]]/[[i. e. 620|620]] k. – [[i. e. 570|Kr. e. 570]] k.) ókori görög költőnő, aki [[Leszbosz]] szigetén írt és alkotott. <br>Eredeti neve '''Pszapphó''' volt, egy halála után szülővárosában pénzen is ezzel az írásmóddal szerepel. Szapphó kortársa volt a Leszbosz szigetén Mütiléné városában született [[Alkaiosz (költő)|Alkaiosz]] költő, aki Szapphó mellett a görög líra másik legismertebb egyénisége volt. Költeményeit később kilenc könyvben adták ki. |
||
| 12. sor: | 12. sor: | ||
== Élete == |
== Élete == |
||
[[Arisztokrácia|Arisztokrata]] családból származott, apja Szkamandronümosz, anyja Kleisz volt. Fiatal leányok társaságát alapította meg [[Mütiléné]]ben [[Aphrodité]] és a [[múzsák]] tiszteletére, ez volt a ''thiaszosz''. A hagyományok szerint a tagokhoz rendkívül gyengéd szálak fűzték. Szapphó és a thiaszosz [[zene|zenével]], [[költészet]]tel és [[tánc]]cal foglalkozott. Barátnői közül Attisz, Teleszippa és Megara a leghevesebb szerelmi versek címzettjei. |
[[Arisztokrácia|Arisztokrata]] családból származott, apja Szkamandronümosz, anyja Kleisz volt. Fiatal leányok társaságát alapította meg [[Mütiléné]]ben [[Aphrodité]] és a [[múzsák]] tiszteletére, ez volt a ''thiaszosz''. A hagyományok szerint a tagokhoz rendkívül gyengéd szálak fűzték. Szapphó és a thiaszosz [[zene|zenével]], [[költészet]]tel és [[tánc]]cal foglalkozott. Barátnői közül Attisz, Teleszippa és Megara a leghevesebb szerelmi versek címzettjei. |
||
| 20. sor: | 19. sor: | ||
== Szapphó költészete == |
== Szapphó költészete == |
||
Egy versének (Himnusz Aphroditéhez) kivételével műveiből kizárólag csak töredékek maradtak fenn az utókorra. Fő témája a szerelem és a vágyakozás szerelmének tárgya iránt. Platón epigrammája nyomán a görögök a „tizedik Múzsát” tisztelték alakjában: |
Egy versének (Himnusz Aphroditéhez) kivételével műveiből kizárólag csak töredékek maradtak fenn az utókorra. Fő témája a szerelem és a vágyakozás szerelmének tárgya iránt. Platón epigrammája nyomán a görögök a „tizedik Múzsát” tisztelték alakjában: |
||
A lap 2016. szeptember 25., 14:06-kori változata
| Szapphó | |
 | |
| Született | i. e. 7. század[1][2][3] Leszbosz[4][5][6][7] |
| Elhunyt | i. e. 570[8][9][6][7] Lefkáda[10] |
| Foglalkozása | |
 A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Szapphó témában. | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szapphó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szapphó (ógörögül: Σάπφω, kiejtése szapfó, latinul: Sappho), (Kr. e. 630/620 k. – Kr. e. 570 k.) ókori görög költőnő, aki Leszbosz szigetén írt és alkotott.
Eredeti neve Pszapphó volt, egy halála után szülővárosában pénzen is ezzel az írásmóddal szerepel. Szapphó kortársa volt a Leszbosz szigetén Mütiléné városában született Alkaiosz költő, aki Szapphó mellett a görög líra másik legismertebb egyénisége volt. Költeményeit később kilenc könyvben adták ki.
A szenvedély költőnőjeként ismert, lírai verselése sodró lendületű, sokat írt a vágy lélekrengető erejéről.
Élete
Arisztokrata családból származott, apja Szkamandronümosz, anyja Kleisz volt. Fiatal leányok társaságát alapította meg Mütilénében Aphrodité és a múzsák tiszteletére, ez volt a thiaszosz. A hagyományok szerint a tagokhoz rendkívül gyengéd szálak fűzték. Szapphó és a thiaszosz zenével, költészettel és tánccal foglalkozott. Barátnői közül Attisz, Teleszippa és Megara a leghevesebb szerelmi versek címzettjei.
A thiaszosz társaságán kívül saját családja is volt: férjét egyes életrajzírók 'Kerkülasz' néven említik (de ez valószínűleg gúnynév volt), akitől egy leánya született, Kleisz.
A hagyomány szerint egy Phaón nevű ifjú révész[11] iránt érzett szerelme miatt levetette magát Leszbosz-sziget egyik hegyéről. Az ifjú 20 évvel volt nála fiatalabb, és nem viszonozta érzéseit.
Szapphó költészete
Egy versének (Himnusz Aphroditéhez) kivételével műveiből kizárólag csak töredékek maradtak fenn az utókorra. Fő témája a szerelem és a vágyakozás szerelmének tárgya iránt. Platón epigrammája nyomán a görögök a „tizedik Múzsát” tisztelték alakjában:
| „ |
Némelyek azt mondják, hogy a Múzsa kilenc. Be kicsiny szám! |
” |
| – (Devecseri Gábor fordítása) | ||
Jellemző verselési forma a költőnőről elnevezett szapphói strófa, mely a középkorban, majd a humanizmus elterjedésével széles körben alkalmazott versforma lett:
| „ | Tarka trónodról, kegyes Aphrodité, Zeusz leánya, már könyörülj te rajtam!, |
” |
| – (Aphroditéhez, részlet, ford. Babits Mihály) | ||
3 szapphói sorból és egy adoniszi sorból álló versszak.
Magát a homoszexualitást az ókori görögök természetesnek találták, s mivel a férfiak között eléggé elterjedt szexuális magatartásforma volt, a sok vonatkozásban kielégületlen nők és asszonyok szerelmi viszonya sem volt erkölcstelen. Szapphó sok szerelmi dalt intézett az általa szeretett férfiakhoz, de nem ez volt kötészetének jellemző vonása. A szenvedély, melynek félelmetes fénye megcsillan verseiben, az a szerelem lehetett, mely egy asszonyt egy másik asszony karjaiba vet:
| „ |
Szélvihar a hegyormokat tépi. |
” |
| – Sapphó | ||
A költőnő nevéhez fűződik a női homoszexualitás jelentése, miközben arra a tényre hogy ő maga homoszexuális lett volna, elfogadható és helytálló bizonyítékok nem léteznek.
| „ |
Jöjj hamar hozzám, amilyen hamar tudsz, |
” |
| – Sappho: Gongülához (Devecseri Gábor fordítása) | ||
Jegyzetek
- ↑ Enciclopedia on line (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 25.)
- ↑ Encyclopædia Universalis (francia nyelven). Encyclopædia Britannica Inc.. (Hozzáférés: 2021. január 25.)
- ↑ British Museum person-institution thesaurus. (Hozzáférés: 2021. január 25.)
- ↑ 0-19-924017-5
- ↑ Enciclopedia Treccani (olasz nyelven). Institute of the Italian Encyclopaedia, 1929. (Hozzáférés: 2021. január 25.)
- ↑ a b Большая российская энциклопедия (orosz nyelven). The Great Russian Encyclopedia. (Hozzáférés: 2021. január 25.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 25.)
- ↑ World History Encyclopedia (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 25.)
- ↑ Store norske leksikon (bokmål norvég és nynorsk norvég nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 25.)
- ↑ Archivio Storico Ricordi. (Hozzáférés: 2020. december 3.)
- ↑ Egy költőnő három arca. Modern nő az ókorban: Szapphó
Források
- Castiglione László: Az ókor nagyjai. Budapest: Akadémiai. 1971. 112–113. o. ISBN 963-375-100-4
- Fohász a műzsákhoz - Tíz ógörög költő
- Szapphó fennmaradt versei és töredékei görögül és magyarul /Szerk.: Németh György/, Helikon Könyvkiadó, (Budapest, 1990.)
Szakirodalom
- Apollón lantja. A görög-római irodalom kistükre. Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp. 1982.
