Ugrás a tartalomhoz

Kékülő badargomba

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Psilocybe cyanescens szócikkből átirányítva)
Kékülő badargomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Hymenogastraceae
Nemzetség: Psilocybe
Tudományos név
Psilocybe cyanescens
Wakef. 1946
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kékülő badargomba témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kékülő badargomba témájú médiaállományokat és Kékülő badargomba témájú kategóriát.

A kékülő badargomba (Psilocybe cyanescens) a Hymenogastraceae családba tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, korhadó faanyagon növő, hallucinogén gombafaj.

Megjelenése

[szerkesztés]

A kékülő badargomba kalapja 2-4,5 cm széles, alakja eleinte domború, idősen majdnem laposan kiterül a közepén alacsony púppal. A széle bordázott, gyakran hullámos, idősen fölfelé ívelhet. Felszíne sima, nedvesen tapadós. Higrofán: színe nedvesen barna, megszáradva sárgásbarna vagy halványbarna.

Húsa vékony, törékeny. Színe barnás, sérülésre kékül, különösen a széle felé. Szaga és íze lisztes.

Lemezei tönkhöz nőttek vagy kissé lefutók, fiatalon sűrűek, öregen kissé ritkásak. Színük eleinte halvány fahéjbarna, majd sötét szürkésbarna, élük világosabb.

Tönkje 3-6 cm magas és 0,3-0,6 cm vastag. Alakja egyenletesen hengeres vagy a tövénél kissé megvastagodott. Tövéhez megvastagodott kékes micéliumszálak (rizomorfok) kapcsolódnak. Felszíne sima vagy selymesen szálas. Színe fehér, sérülésre kékül. A fiatal lemezeket védő részleges burok magasan álló gallérzónát hagyhat a tönkön.

Spórapora sötét lilásbarna. Spórája elliptikus, sima, mérete 9-12 x 6-8 µm.

Hasonló fajok

[szerkesztés]

A súlyosan mérgező fenyves sisakgomba vagy a réti trágyagomba hasonlít hozzá.

A kékülő badargomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
Életmód
Tráma
Spórapor

szaprotróf

lemezes

barnásbíbor
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

tönkhöz nőttek

csupasz

Elterjedése és termőhelye

[szerkesztés]

Európában és Észak-Amerikában honos.

Avaron, korhadó fatörmeléken, faforgácson, mulcson (kéregmulcson nem, fejlődéséhez szükséges a lignin) található meg. Nyártól őszig terem.

Hallucinogén, pszilocibint tartalmaz, amely forrázással eltávolítható. Fogyasztása hányással, gyomorfájdalommal, szorongásos tünetekkel is járhat. Pszichoaktív hatása miatt történtek próbálkozások a termesztésére, de nehezebben és kevesebbet terem, mint a többi badargomba.

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]