Ugrás a tartalomhoz

Alsótopa

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsótopa (Topa de Jos)
Ortodox templom
Ortodox templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségBihardobrosd
Rangfalu
KözségközpontBihardobrosd
Irányítószám417247
SIRUTA-kód29225
Népesség
Népesség179 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság190 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 50′ 47″, k. h. 22° 14′ 02″46.846448°N 22.233824°EKoordináták: é. sz. 46° 50′ 47″, k. h. 22° 14′ 02″46.846448°N 22.233824°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsótopa témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Alsótopa (románul Topa de Jos) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

A Király-erdő alatt, Nagyváradtól délkeletre, a Fekete-Körösbe ömlő Topa patak völgyében fekvő település.

Története

[szerkesztés]

A települést 1326-ban locus Tupatheluk, Tupatheluke néven említette először oklevél. 1508-ban Alsotopa, 1808-ban Topa (Alsó-), 1851-ben Alsó-Topa, 1913-ban Alsótopa néven írták. Alsótopa egykor Csékéhez tartozó Thelegdy-birtok volt. A török idők alatt elpusztult, 1715 után románokkal telepítették be és kincstári birtok lett, de 1848 előtt Verner Jakab is birtokos volt itt. 1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Alsó-Topa, Bihar vármegyében, igen hegyes vidéken, 220 óhitü lakossal, anyatemplommal. Folyója a Ró patak, birja Verner László.”

1910-ben 505 lakosából 495 román, 10 magyar volt. Ebből 489 görögkeleti ortodox, 6 görögkatolikus, 5 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Magyarcsékei járásához tartozott. Alsótopa lakosai között még a 20. század elején is sok ács, kerékgyártó, kovács és pintér volt. A 2002-es népszámláláskor 230 lakosa mind román nemzetiségű volt.

Nevezetességek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.