Ugrás a tartalomhoz

Az utolsó budai basa (film)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az utolsó budai basa
televíziós film
RendezőMamcserov Frigyes
AlapműJókai Mór: Az utolsó budai basa
ForgatókönyvíróFehér Ferenc
DramaturgLitványi Károly
FőszerepbenEgri István
Mécs Károly
Váradi Hédi
ZeneVujicsics Tihamér[1]
OperatőrCzabarka György
VágóDékány György
HangmérnökFogarasi János
JelmeztervezőWieber Marianna
DíszlettervezőDuba László
GyártásvezetőBodonyi István
Gyártás
Ország Magyarország
Nyelvmagyar
Játékidő53 perc
Forgalmazás
BemutatóMagyarország 1964. augusztus 20.
Korhatár12 év
További információk
SablonWikidataSegítség

Az utolsó budai basa Jókai Mór elbeszéléséből[2] 1963-ban készült magyar tévéjáték. A filmet az Irodalmi képeskönyv sorozat részeként 1964. augusztus 20-án mutatta be a Magyar Televízió.[3] A tévéjáték Jókai művének első harmadát dolgozza fel, Petneházy és Telli kapcsolatát, a kuruc kapitány meghasonlásának történetét. Buda ostroma, Abdurrahmán pasa és Petneházy Dávid további sorsa nem szerepel a filmben.

Történet

[szerkesztés]
Alább a cselekmény részletei következnek!

1685-ben a török történetírók által az oszmán birodalom városai között rang szerint a tizedik legfontosabb településen, Buda várában Abdurrahmán basának, Petneházy jelenlétében a tudós főimám, Ihánzádé megjósolja a jövőt egy varázsgömb segítségével. Az imám Buda elestéről beszél, sőt azt is elmondja, hogy Petneházy tűzi ki elsőnek a magyar zászlót a várra. A kuruc tiszt hűséges szövetségese a törököknek, szerelmes a pasa lányába, kellemetlenül érintik Ihánzádé szavai. A pasa megnyugtatja Petneházyt, hogy megbízik benne, az édes fiának tartja, még a fejét is rá bízná alvás közben. A kuruc tisztnek Ihánzádé később azt is elmondja, hogy a váradi pasa négy nappal ezelőtt elfogatta Thököly Imrét, a kurucoknak menekülniük kell a törököktől. A fiatal kuruc bizonytalanná válik, további aggasztó híreket kap, ám a pasa lánya iránti érzelme visszatartja a szökéstől. Telli elárul egy titkot Petneházynak, hogy két nap múlva egy kinevezési okmányt kap majd a Portától: Thököly helyére szánjak. Azt is elmondja, hogy az apja támogatja az egybekelésüket. Az imám valójában Gábriel Péter barát, aki a várba azért érkezett, hogy annak gyenge pontjait kikutassa, és továbbítsa az információkat a megbízóinak. Rádöbbenti Petneházyt a pasa és a lánya csalárdságára, felfedi a magyar férfi előtt az igazságot.

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Szereplők

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Dalbetét: Farkas Ferenc
  2. A kötet adatlapja Moly.hu
  3. VIII 20. csütörtök. Rádió- és Televízióújság, IX. évf. 33. sz. (1964. augusztus 17.)
  4. A filmben Petneházy Ferenc néven szerepel.
  5. Zsoldos.
  6. A pasa írnoka.

Források

[szerkesztés]