Ugrás a tartalomhoz

Mátyás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Mátyás héber-latin[1] eredetű férfinév. A héber Mattatiás nevet görögül Ματταθίας-ra (Matthaios) fordították át.[2] Ezt a szót latinosították Matthias néven, amely magyarul Mátyás lett. A jelentése Isten ajándéka.[3] Más vélemény szerint a manu, azaz a „jó”, és a thesis, azaz az „elhelyezés” szavakból származik. Ezért Mátyás: a rossz – vagyis Júdás – helyére „elhelyezett jó”.[4]

Gyakorisága

[szerkesztés]

Az 1770-es és 1780-as években a 25. legnépszerűbb névnek számított. Magyarországon a XVII., XVIII. században a kedveltebb nevek közé tartozott. Később a XIX. és XX. századra ez a népszerűség csökkent, sőt az 1950-es években a Rákosi-korszak alatt és után Rákosi Mátyás személye miatt alig adták a szülők ezt a nevet. 1967-ben is mindössze 112 fiú kapta a Mátyás nevet. Az 1980-as évek közepétől kezd egyre népszerűbb lenni, s ma már több fiút hívnak így. Az 1983–87-ben készült statisztika szerint a Mátyás az 50. leggyakoribb név volt. 1996-ban a 47. helyen szerepelt 278 névadással. Hasonló adatokat találunk a 2000-es évek statisztikáiban is.[3][5][6] 2005-ben a 53. volt a sorban 268 névválasztással. A 2018-as összesített férfinév-statisztikában a Mátyás név az 57. helyen állt 13893 képviselővel.

Névnapok

[szerkesztés]

Egyéb nyelveken

[szerkesztés]

Híres Mátyások

[szerkesztés]

Uralkodó Mátyások

[szerkesztés]

Egyéb Mátyások

[szerkesztés]

Vezetéknévként

[szerkesztés]

A Mátyás gyakori és régi családnév. Ebből a névből származnak még a Máttyás, Mátyása, Mátyásfi, Mátyási, Matyók családnevek is.

Az irodalomban

[szerkesztés]

Földrajzi névként

[szerkesztés]

Népnyelvben

[szerkesztés]

A Mátyás név több tájnyelvi szóösszetételben előfordul. Mátyásnak vagy mátyásmadárnak nevezik a szajkót. A Mátyás napján fogott csuka a mátyáscsuka. A Mátyás napon tojt tojást mátyástojásnak hívjuk. A február 24-i szökőnapot régen „Mátyás ugrásá”nak nevezték, melyet a naptárakban is jelöltek.

Népszokások

[szerkesztés]

A február 24-i Mátyás-naphoz néhány népi megfigyelés és hagyomány fűződik. Ha még jeges, hideg az idő, akkor abban lehet bízni, hogy Mátyás megtöri a jeget. Erről több népi mondás is szól: Ahol nem Zsuzsanna, ott Mátyás viszi el a havat. Ugyancsak a jég feltörésére utal a Mátyás ront, ha talál, ha nem talál, csinál szólás. Bár ebben a szólásban az a megfigyelés tükröződik, hogy ilyentájt visszatérhet a hideg is. Ezt fejezi ki a Mátyás, Gergely két rossz ember szólás is, hiszen még március 12-én is előfordulhat, hogy hideg az idő. Mátyás-napkor többnyire már a tavasz közeledtét várták, ilyenkor már Mátyás szűre ujjából ereszti ki a tavaszt. Ehhez a naphoz más hiedelmek is kötődtek. Az ekkor fogott hal, a Mátyás csukája bő zsákmányt ígért a halászoknak. A Mátyás napján tojt tojásból kelt liba szerencsétlenséget hoz, mert veszekedős vagy marakodós lesz.

Szólások

[szerkesztés]

Gyakori a Mátyás név szólásainkban is. Legtöbbjük Mátyás királyra utal. Aki úgy tesz, mintha mindent tudna, arra azt mondják: Azt is tudja, mit súgott felesége fülébe Mátyás király. A nagyon lusta embert Mátyás király lustájának nevezik. S talán a leggyakoribb szólás a „meghalt Mátyás király, oda az igazság”.

Statisztika

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A A Mátyás névnap eredete és jelentése. (Hozzáférés: 2016. szeptember 12.)
  2. Luk 3:25 and Luk 3:26
  3. a b c d Ladó-Bíró, 90. old.
  4. (Forrás:legenda aurea)
  5. Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
  6. Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala

Források

További információk

További információk

[szerkesztés]
File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg a Mátyás címszót a Wikiszótárban!