Ugrás a tartalomhoz

Madársóska

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Madársóska
Erdei madársóska (Oxalis acetosella)
Erdei madársóska (Oxalis acetosella)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Madársóska-virágúak (Oxalidales)
Család: Madársóskafélék (Oxalidaceae)
R.Br. (1818)
Nemzetség: Oxalis
L., 1753
Szinonimák
  • Acetosella Möhring ex Kuntze
  • Bolboxalis Small
  • Caudoxalis Small
  • Ceratoxalis Lunell
  • Hesperoxalis Small
  • Ionoxalis Small
  • Lotoxalis Small
  • Monoxalis Small
  • Otoxalis Small
  • Oxys Mill.
  • Pseudoxalis Rose
  • Sassia Molina
  • Trifoliada Rojas Acosta
  • Xanthoxalis Small
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Madársóska témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Madársóska témájú médiaállományokat és Madársóska témájú kategóriát.

A madársóska (Oxalis) a madársóska-virágúak (Oxalidales) rendjébe és a madársóskafélék (Oxalidaceae) családjába tartozó névadó nemzetsége.

Jellemzői

[szerkesztés]

Tőkéje gumós, levele 3-4 ágú, a fényingerekre reagál. Virága sárga vagy fehér, öttagú. A termés tokja hártyás, ötrekeszű, azon belül a magnak még külön húsos, éretten rugalmasan felpattanó héja is van.

Szára, levelei a bennük felhalmozódó kalcium-oxalát kristályoktól savanykás ízűek, amint erre a „sósdi” név is utal. Másik két népi nevét (heresóska, lóheresóska) a lóherééhez hasonló alakú és állású leveleiről kapta. Az ókori kelta, illetve germán kultúrában ez a növény volt a szerencse szimbóluma, és csak miután a tömeges erdőirtások drasztikusan megritkították állományát, akkor vette át tőle ezt a szerepet a lóhere (Trifolium repens).

Elterjedése

[szerkesztés]

A mintegy 545 faj többsége Afrika déli részén és Amerikában terem; nálunk csak néhány honos:

A sárga és a szürke madársóska szívós gyomnövényként az egész országban elterjedt.

Cukor képződik a Dél-Amerikában, kiváltképp Chilében honos Oxalis tuberosa Mol. retek alakú gyökerében, ezért ezeket „oka”, illetve „okapataha” néven termesztik és eszik.

A Mexikóban és Peruban honos is Oxalis tuberosa gumója a burgonyáéhoz hasonlít. Termesztik; leveléből salátát készítenek, vastag szárából kristályos sóskasavat állítanak elő. Viszont a savanyú levelét salátának vagy takarmánynak használják; évente 3-4-szer kaszálható.

Az Oxalis tetraphylla (Cav.) észak-amerikai fajt ernyős, lila virágzata miatt kerti dísznövénynek termesztik.

Az Oxalis stricta L. észak-amerikai és az Oxalis corniculata L. dél-európai fajokat egy időben hazánkban is megpróbálták zöldségnövényként termeszteni; helyenként mindkettő kivadult.

Rendszerezés

[szerkesztés]

Névváltozatok

[szerkesztés]
  • nyúlkenyér
  • heresóska
  • lóheresóska
  • sósdi[1]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Bokor József (szerk.). Oxalis, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 

További információk

[szerkesztés]
  • Oxalis L. Plants of the World Online
  • Accepted species Plants of the World Online
  • Farr, E.R. & Zijlstra, G. (eds.) 1996 onwards. Oxalis in Index Nominum Genericorum (Plantarum). Accessed: 2011 Sept 25.
  • Linnaeus, C. 1753. Species Plantarum 1: 433.
  • Oberlander, K.C.; Roets, F.; Dreyer, L.L. 2014: Discovery of substantial Oxalis (Oxalidaceae) diversity and endemism in an arid biodiversity hotspot. Phytotaxa 181(2): 79–95. doi: 10.11646/phytotaxa.181.2.2 reference page

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]