Ugrás a tartalomhoz

Székelykocsárd

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Székelykocsárd (Lunca Mureșului)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeFehér
KözségSzékelykocsárd
Rangközségközpont
Irányítószám517405
SIRUTA-kód5318
Népesség
Népesség1945 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság590 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Terület31, 35 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 25′ 43″, k. h. 23° 54′ 14″46.428611°N 23.903889°EKoordináták: é. sz. 46° 25′ 43″, k. h. 23° 54′ 14″46.428611°N 23.903889°E
Székelykocsárd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Székelykocsárd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Székelykocsárd környéke 1770 körül

Székelykocsárd (románul Lunca Mureșului, korábban Cucerdea, németül: Kahlenberg) falu Romániában Fehér megyében, Székelykocsárd község központja.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Orbán Balázs az általa végzett kutatások során megállapította, hogy Székelykocsárd ősrégi település, mely római "colonia" volt. Tehát az első neve a rómaiak idejéből származik: Cocardia. A név, feltételezése szerint kokárdát jelent.

A későbbiekben a település neve Kotsárd lett. A Kotsárd név a helyi református gyülekezetnek adományozott tányérra van rávésve, ami 1677-ből származik. Feltehetően a nyelvújítás korában kapta a Kocsárd, majd a Székelykocsárd nevet.

Fekvése

[szerkesztés]
Székelykocsárd látképe

Székelykocsárd a 23 fok 52 perc keleti hosszúsági kör és a 46 fok 24 perc északi szélességi kör metszésénél, a Maros jobb partján fekszik. Erről az oldalról közelítve meg a történelmi Székelyföld Aranyosszékének az első települése.

A falu Nagyenyedtől 25 km-re a Keresztesmező déli szélén a Tóhely-völgyön át északról érkező patak mellett települt. Ma községközpont, a községnek Vajdaszeg is része. Vasútállomása, egyben vasúti csomópont is, románul Războieni.

Története

[szerkesztés]

1291-ben terra Kichard néven említik először. Aranyosszék része a megyerendszer 1876-os átszervezéséig. Már 1332-ben plébániatemploma volt. Itt szenvedte el Esze Tamás kuruc vezér élete legnagyobb vereségét. 1849-ben a román felkelők 60 magyar lakosát lemészárolták.[2] 1910-ben 1677 lakosából 1098 magyar, 469 román volt. A második világháború után magyar többségét elveszítette, 1977-ben 2821 lakosából 1702 román, 1042 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Felvinci járásához tartozott. 1992-ben 2105-en lakták, a hozzátartozó Vajdaszeggel együtt 2647 lakosából 1688 román, 797 (30%) magyar volt.

Látnivalók

[szerkesztés]

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
  2. Domokos Pál Péter: Rendületlenül, Eötvös kiadó, 1989.
  3. Lista monumentelor istorice: Județul Alba. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)

További információk

[szerkesztés]