Ugrás a tartalomhoz

Szófiai központi zsinagóga

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szófiai központi zsinagóga
A zsinagóga
A zsinagóga
TelepülésSzófia
Ország Bulgária
Vallászsidó
Építési adatok
Típuszsinagóga
Stílusmór stílus
Építés kezdete1905
Építés befejezése1909
ÉpíttetőSzófiai zsidó közösség
TervezőFriedrich Griunager
Építész(ek)Friedrich Grünanger
Alapadatok
Befogadóképesség1170
Torony6
Belső tér területe659 m2
Elhelyezkedése
Szófiai központi zsinagóga (Bulgária)
Szófiai központi zsinagóga
Szófiai központi zsinagóga
Pozíció Bulgária térképén
é. sz. 42° 42′ 01″, k. h. 23° 19′ 16″42.700278°N 23.321111°EKoordináták: é. sz. 42° 42′ 01″, k. h. 23° 19′ 16″42.700278°N 23.321111°E
Térkép
A Szófiai központi zsinagóga hivatalos honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Szófiai központi zsinagóga témájú médiaállományokat.

Szófia központi zsinagógája (bolgárul: Софийска синагога) Európa második legnagyobb szefárd zsinagógája és a legnagyobb ilyen vallási létesítmény a Balkán-félszigeten.[1] 1955 júniusa óta a zsinagóga szerepel Bulgária nemzeti és kulturális szempontból fontos műemlékeinek listáján.[2] A zsinagóga az Ekzarh Joszif utca (улица Екзарх Йосиф) 16. szám alatt áll.

Története

[szerkesztés]

A zsinagóga építésének ötlete 1903-ban vetődött fel, nem sokkal Marcus Ehrenpreis főrabbi hivatalba lépése után. A szófiai zsidó közösséget ekkor Ezra Tadjer és Avram Davidjon Lévi irányította.[1]

A zsinagógát 1905. november 13-án kezdték építeni az osztrák Friedrich Griunager tervei alapján.[1] Az építményen felfedezhetők a spanyol-mór, illetve a bizánci stílus elemei. A nyolcszögletű központi termet körbevevő kisebb helyiségek mennyezetét aranycsillagokkal tarkított kékre festették. Az 1909. szeptember 9-ei hivatalos megnyitón részt vett I. Ferdinánd bolgár cár is, ami bizonyítja, hogy a város zsidósága, amely akkor Szófia lakosságának egyötödét tette ki, mennyire fontos szerepet töltött be.[3]

A központi zsinagóga a bolgár zsidóság szimbólumává vált. Az épületben rendezte be irodáját a bulgáriai és a szófiai főrabbi egyaránt. Ide költöztették a szófiai zsidó közösség könyvtárát is, köztük számos középkori dokumentumot.

A zsinagóga működését 1943 és 1944 között felfüggesztették, ekkor a szófiai zsidóság jelentős részét deportálták. A második világháború során több bombatalálat is érte az épületet. Ezekben részben megsemmisült a karzat és a szentély több oszlopa, megsérültek a díszítő elemek, valamint elpusztult a könyvtár állományának jelentős része is. A zsinagógát azóta az eredeti tervek alapján felújították. A restaurálás költségeihez hozzájárult az izraeli Doron Alapítvány is.[1]

Méretek

[szerkesztés]

A kétemeletes központi zsinagóga 32 méter magas. Hat kupolája és hat tornya van, amelyeken hatágú csillagok mutatnak Jeruzsálem felé. A 19,2 méter magasan függő, sárgarézből készült csillár mintegy két tonna súlyú, és Bécsben készült. A burkolat jelentős része márvány. A zsinagóga 1170 imádkozó befogadására alkalmas. Az első emeleten mások mellett irodák és egy kisebb imaterem, a másodikon könyvtár található.[2]

Múzeum

[szerkesztés]

A múzeum a könyvtárteremben üzemel 1992 óta. A gyűjteményben fotók, nyomtatványok, valamint a vallásgyakorlással összefüggő tárgyak vannak. Két állandó kiállítás van, az egyik a bolgár zsidó közösség életét mutatja be, a másik témája a holokauszt.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d A zsinagóga honlapja: About. [2012. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 8.)
  2. a b A zsinagóga angol nyelvű ismertetője
  3. Jonathan Bousfield, Dan Richardson:The Rough Guide to Bulgaria, 97. oldal ISBN 1-84353-457-6
  4. Bulgária hivatalos turisztikai honlapja: Sofia Synagogue and its History Museum – Sofia City. [2012. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 8.)