Eger ostroma (1552)
Eger ostroma 1552. szeptember 4-én vette kezdetét. A törökök körülbelül 1 hónapig ostromolták Egri vár. 75000 fős török hadsereg ágyúival lövette a a várat. A többszörös török túlerővel szemben 2100 magyar sereg állt. De a fölény ellenére vereséget mértek a török ostromlókra. 1552. október 17-én elvonultak a vár alól így megmenekült a Végvár és a Felvidék.
| Egri vár ostroma | |||
 | |||
| Konfliktus | Habsburg–török háború (1550–58) | ||
| Időpont | 1552. szeptember 9. - október 17. | ||
| Helyszín | Eger, Magyar Királyság (ma Magyarország) | ||
| Eredmény | Magyar győzelem, a várat sikeresen megtartották és visszaverték a támadást | ||
| Szemben álló felek | |||
| |||
| Parancsnokok | |||
| |||
| Szemben álló erők | |||
| |||
| Veszteségek | |||
| |||
 é. sz. 47° 53′ 56″, k. h. 20° 22′ 29″47.898889°N 20.374722°EKoordináták: é. sz. 47° 53′ 56″, k. h. 20° 22′ 29″47.898889°N 20.374722°E | |||
.svg){kind=small}
Előzmények
A mohácsi csatát követően trónviszályok léptek fel I.Ferdinánd és Szapolyai János között,amelyek kedveztek a terjeszkedő Oszmánokkal. Szapolyai János idővel rájött, hogy országlása a török expanziót segíti elő, így 1538-ban Váradon titokban békét kötött korábbi vetélytársával. Ez a szerződés azt jelentette, hogy I.Ferdinánd-ra száll Szapolyai Jánoshoz tartozó országrész, akkor is ha férfi utódja születik.
Meg is született az utódja és ez okot adott Jánosnak, hogy felbontsa az egyezményt. Ferdinánd fegyverrel akart érvényt szerezni jogainak, s közel 30 000 fős sereget küldött Buda ostromára. 1541-ben a Törökök segítségével sikerült visszaverni az osztrák csapatokat. Kedvező alkalom volt ez I. Szulejmán számára, hiszen ha elfoglalja a fővárost meg fogja tudni akadályozni a Magyar Királyság.
Buda bevételével az ország három részre szakadt. A Habsburg I. Ferdinánd magyar király birtokolta a Királyi Magyarországot, a középen elterülő török hódoltsági területeket I. Szulejmán, valamint Erdélyt ahol elhunyt Szapolyai János gyermeke, II. János magyar király uralkodott, de II. János névlegesen volt uralkodó, igazából Fráter György kezében összpontosult.
Előkészületek
Kara Ahmed fővezér tábora az Eger patak nyugati oldalán helyezkedett el,Szokoli Mohamed serege a pataktól keletre Tihamér faluig, Khadim Ali budai pasa katonái, a vár és a város északi oldalát foglalták el. A várban összesen 1094 fő kiképzett katona, valamint 824 fő önkéntes szolgált, akik a török támadásának hírére jelentkeztek várőrségbe. A kapitány igyekezett a várat felkészíteni, a falakat megerősíteni, élelmiszert és ivóvizet biztositaní a várvédők számára. A falakat több helyen megerősítették, az ellátáshoz és a harchoz szükséges készleteket biztos helyen tárolták. A várba érkezett önkéntes védőket felfegyverezték és igyekeztek gondosan felkészíteni az ostromra mind pszichológiailag mind testi illetve fizikailag.
Egri ostrom
A 75000 fős török sereg 1552. szeptember 16-án kezdték ostromolni az Egri várat. A törökök napokon át ostromolta a várat, szeptember 28-án a törökök elfoglalnak egy tornyot. Dobó István kiadja a parancsot, hogy lőjék szét az a tornyot. Október 4-én a várban lévő székesegyháznak sekrestyéjében a lőpor tartalék nagy része felrobbant, és így nagy anyagi károkat okozott a várvédők számára, a törökök ezt kihasználva újabb támadást indítottak. Az október 13-án egyszerre több bástyát illetve kaput ostromolta. A várvédők sikeresen visszaverték a támadásokat így nagy veszteségeket okozva az ellenségnek. Ahmed és Szokoli, a török haderő vezetői visszavonulót fújtak, így 1552. október 17-én elvonultak az Egri vár alól. A magyar várvédők egyes források szerint 400-500 fős veszteséget szenvedtek.
Lásd még
Jegyzetek