2024-es francia parlamenti választások
 |
Ezen a lapon vagy szakaszban aktuális eseményről, jelenségről vagy egyéb témáról számolunk be. Az itt közöltek az idő múlásával jelentősen megváltozhatnak, pontosításra, helyreigazításra szorulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2024. július 15. |
| |||||
| Összesen 577 mandátum 289 szükséges a többséghez | |||||
| ←2022 | 2029→ | ||||
.jpg)
| |||||
|
|
| ||||
| Párt vezetője | Kollektív vezetés | Stéphane Séjourné | |||
| Párt | Új Népfront | Együtt | |||
| Összefogás | |||||
| Előző választás | Új összefogás | 245 | |||
| Választás előtt | 149 | 249 | |||
| Választás után | 180 | 159 | |||
| Változás |  49
|
 86
| |||
| Első forduló | 9 042 485 (28,21%)
|
6 820 446 (21,28%)
| |||
| Második forduló | 7 040 198 (25,81%)
|
6 692 358 (24,53%)
| |||
|
| |||||
.jpg)
|
|||||
|
|
| ||||
| Párt vezetője | Jordan Bardella | Megkérdőjelezett | |||
| Párt | Nemzeti Tömörülés | A Köztársaságiak | |||
| Összefogás | – | ||||
| Előző választás | 89 | 64 | |||
| Választás előtt | 89 | 54 | |||
| Választás után | 142 | 39 | |||
| Változás | 52
|
25
| |||
| Első forduló | 10 647 914 (33,21%)
|
2 106 166 (6,57%)
| |||
| Második forduló | 10 110 079 (37,06%)
|
1 474 721 (5,41%)
| |||
|
Térképen (második forduló): | |||||
 | |||||
| Miniszterelnök a választás előtt: Gabriel Attal Reneszánsz |
Miniszterelnök a választás után: Nincs eldöntve Párt | ||||
A 2024-es francia parlamenti választásokon, amelyet 2024. június 30-án és július 7-én tartottak, megválasztották a 17. francia Nemzetgyűlés 577 tagját. A választást azt követően rendelték el, hogy Emmanuel Macron elnök feloszlatta a parlamentet, miután a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) kiemelkedően sikeres volt az európai választásokon.[1]
A választáson négy fő blokk indult,[2] az elnök által vezetett és az őt támogató más pártokból álló Együtt, a baloldali pártok (Engedetlen Franciaország, Szocialista Párt, Az Ökológusok, Francia Kommunista Párt) összefogásából 2024 júniusában létrejött Új Népfront (NFP), illetve a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés, ami A Köztársaságiak jelöltjeit is támogatta. A Köztársaságiak további jelöltjei voltak a negyedik blokk.
A választások előtti kutatások alapján úgy tűnt, hogy a második fordulóban több helyen is maradhat akár három jelölt is, ami ritka volt. Fontos volt az is, hogy a három fő blokk, az Együtt, az Új Népfront és a Nemzeti Tömörülés nézeteltérései miatt elhúzódhat a kormányalakítás a választást követően, ha egyik blokk se tud többséget szerezni a parlamentben. Ez akár ahhoz is vezethet, hogy leghamarabb egy évvel az eredeti választást követően Macronnak újabbat kell kiírnia.
A választás első fordulójában a Nemzeti Tömörülés megszerezte a szavazatok 33,21%-át, amit az Új Népfront követett 28,14%-kal, az Együtt 21,28%-kal, majd a Köztársaságiak 10,17%-kal. 1997 óta a legmagasabb volt a részvétel, 66,71%.[3][4] Az eredmények következtében 306 választókerületben volt szükség három, ötben pedig négyszereplős második fordulóra.[5] Az első fordulóban 76 jelöltet választottak meg közvetlenül,[3] a Nemzeti Tömörülés által támogatott jelöltek közül 444 jutott a második fordulóba, az Új Népfront 415-öt, az Együtt pedig 321-et tudott felmutatni.[6] A második fordulóra való regisztráció előtt az Új Népfront 134, az Együtt 82 jelöltje lépett vissza egymás javára, így csak 89 háromjelöltes és két négyjelöltes kerület maradt.[7]
A választás előtti elvárásokkal ellentétben az Új Népfront által támogatott jelöltek nyerték meg a legtöbb széket a nemzetgyűlésben, míg az Együtt is felülteljesítette a számításokat, második helyen végezve, megelőzve az egyértelmű esélyes Nemzeti Tömörülést. A Belügyminisztérium adatai szerint az NFP jelöltjei 180 mandátumot szereztek (a többséghez 289-re volt szükség), az Együtt 159-et, az RN pedig mindössze 142-t. A Le Monde szerint az eloszlás 182–168–143.[3][8] A választás után Gabriel Attal miniszterelnök bejelentette lemondását,[9] amit azonban Macron elnök egyelőre nem fogadott el, utalva a hamarosan kezdődő olimpiai játékokra Párizsban.[10]
Háttér[szerkesztés]
A 2022-es választások után az Együtt elveszítette többségét a Nemzetgyűlésben, a koalíció tagja volt Emmanuel Macron elnök pártja, a Reneszánsz is. A fő ellenzéki blokkok, a szélsőbaloldali Új Ökológiai és Szociális Népszövetség (NUPES), illetve a Nemzeti Tömörülés (NR) ezzel ellentétben, növekvő népszerűségnek örvendtek. Ennek ellenére egyik párt sem nyerte meg a mandátumok többségét, 1988 óta először.[11] Ennek következtében a francia alkotmány 49. tételét többször is felhasználták, amivel a kormány szavazás nélkül hozhatott törvényt. Élisabeth Borne ezt 23 alkalommal tette meg 2023 decemberéig.[12]
2024. június 9-én, este kilenc óra körül Macron elnök feloszlatta a Nemzetgyűlést és bejelentette, hogy a hónap végén előrehozott választásokat rendeznek, ami arra utalt, hogy az Együtt nagy vereséget szenvedett a Nemzeti Tömörülés ellen az európai választásokon. Beszédében az elnök kijelentette, hogy a nacionalizmus terjedése veszélyt jelentett Európára és Franciaországra, illetve a francia nép szegénységéhez vezethet. A fordulók dátumait június 30-ra és július 7-re helyezte.[13]
Visszalépések[szerkesztés]
Az első forduló eredményei után az Új Népfront és az Együtt több jelöltje is visszalépett egymás javára, hogy megkönnyítsék a szélsőjobboldal legyőzését.
| Visszalépett jelöltek pártok szerint[3][7] | ||
|---|---|---|
| Választókerület elosztása | Visszalépő jelölt pártja | Kerületek száma |
| NFP–ENS–LR–RN | Nincs | 2 |
| NFP–ENS–LR–RN | Együtt | 2 |
| NFP–ENS–RN–más | Új Népfront vagy más | 1 |
| NFP–ENS–RN | Nincs | 70 |
| NFP–LR–RN | Nincs | 13 |
| Más kerületek három jelölttel | Nincs | 4 |
| NFP–ENS–RN | Új Népfront | 99 |
| NFP–ENS–RN | Együtt | 79 |
| NFP–LR–RN | Új Népfront | 27 |
| Más választókerületek egy visszalépővel | 14 | |
| Összesítve | ||
| Párt | Visszalépett jelöltek | |
| Együtt | 82 | |
| Új Népfront | 134 | |
Eredmények[szerkesztés]
 | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Párt | Első forduló | Második forduló | Mandátumok | +/– | |||||
| Szavazatok | % | M. | Szavazatok | % | M. | ||||
| Nemzeti Tömörülés | Nemzeti Tömörülés | 9 379 092 | 29,26 | 37 | 8 745 076 | 32,05 | 88 | 125 | +36 |
| A Szélsőjobboldal Uniója | 1 268 822 | 3,96 | 1 | 1 364 947 | 5,00 | 16 | 17 | Új | |
| Összesen | 10 647 914 | 33,21 | 38 | 10 110 023 | 37,06 | 104 | 142 | +53 | |
| Új Népfront | 9 042 485 | 28,21 | 32 | 7 040 207 | 25,81 | 148 | 180 | +49 | |
| Együtt | 6 820 446 | 21,28 | 2 | 6 692 335 | 24,53 | 157 | 159 | –86 | |
| A Köztársaságiak | 2 106 166 | 6,57 | 1 | 1 474 722 | 5,41 | 38 | 39 | –25 | |
| További jobboldali | 1 154 785 | 3,60 | 2 | 980 547 | 3,59 | 25 | 27 | +17 | |
| További baloldai | 490 898 | 1,53 | 0 | 401 063 | 1,47 | 12 | 12 | –9 | |
| További centrista | 391 423 | 1,22 | 0 | 177 164 | 0,65 | 6 | 6 | +2 | |
| További szélsőbaloldali | 366 594 | 1,14 | 0 | 0 | 0 | ||||
| Regionalista | 310 727 | 0,97 | 0 | 288 201 | 1,06 | 9 | 9 | –1 | |
| Visszahódítás | 238 934 | 0,75 | 0 | 0 | 0 | ||||
| Ökologisták | 182 478 | 0,57 | 0 | 37 808 | 0,14 | 1 | 1 | – | |
| Egyéb | 142 871 | 0,45 | 0 | 38 025 | 0,14 | 1 | 1 | 0 | |
| Szuverén jobb | 90 110 | 0,28 | 0 | 18 672 | 0,07 | 0 | 0 | –1 | |
| További szélsőjobboldali | 59 679 | 0,19 | 1 | 23 216 | 0,09 | 0 | 1 | +1 | |
| A Baloldal Radikális Pártja | 12 434 | 0,04 | 0 | 0 | –1 | ||||
| Összesen | 32 057 944 | 100,0 | 76 | 27 281 983 | 100,0 | 501 | 577 | 0 | |
| Érvényes szavazatok | 32 057 944 | 97.41 | 27 281 983 | 94,50 | |||||
| Érvénytelen szavazatok | 267 803 | 0.81 | 395 533 | 1,37 | |||||
| Üresen hagyott szavazatok | 582 908 | 1.77 | 1 192 812 | 4,13 | |||||
| Összes szavazat | 32 908 655 | 100,0 | 28 870 328 | 100,0 | |||||
| Regisztrált szavazók/Részvétel | 49 332 709 | 66,71 | 43 328 539 | 66,63 | |||||
| Forrás: Belügyminisztérium | |||||||||
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Macron calls snap French election and Belgian PM to resign after disastrous poll results (angol nyelven). Sky News. (Hozzáférés: 2024. július 8.)
- ↑ „French elections: What we know about the policy platforms”, Le Monde.fr, 2024. június 18. (Hozzáférés: 2024. július 8.) (angol nyelvű)
- ↑ a b c d France entière - Elections Législatives 2024 - Publication des résultats des élections en France. www.resultats-elections.interieur.gouv.fr. (Hozzáférés: 2024. július 8.)
- ↑ Du jamais-vu depuis 46 ans à 17h : vers un taux de participation record pour les législatives ? (fr-FR nyelven). Franceinfo, 2024. június 30. (Hozzáférés: 2024. július 8.)
- ↑ INFOGRAPHIES. Résultats des législatives 2024 : record de triangulaires, duels contre le RN... Visualisez les configurations du second tour dans chaque circonscription (fr-FR nyelven). Franceinfo, 2024. július 1. (Hozzáférés: 2024. július 8.)
- ↑ „La carte des résultats des législatives au premier tour et le tableau des candidats qualifiés”, Le Monde.fr, 2024. július 1. (Hozzáférés: 2024. július 8.) (francia nyelvű)
- ↑ a b „Législatives 2024 : y a-t-il une triangulaire dans votre circonscription ? Retrouvez la liste officielle des candidatures pour le second tour”, Le Monde.fr, 2024. július 2. (Hozzáférés: 2024. július 8.) (francia nyelvű)
- ↑ En direct, résultats des législatives 2024 : aucune prise de parole d'Emmanuel Macron attendue ce soir « à ce stade », selon l'Elysée. Le Monde, 2024. július 7. (Hozzáférés: 2024. július 8.)
- ↑ Iordache, Ruxandra: French Prime Minister Gabriel Attal to tender resignation (angol nyelven). CNBC, 2024. július 7. (Hozzáférés: 2024. július 8.)
- ↑ Emmanuel Macron nem fogadta el a miniszterelnök lemondását (Hvg.hu, 2024-07-08)
- ↑ Bernard, Mathias: Parliamentary elections shock France’s political order to its core (amerikai angol nyelven). The Conversation, 2022. június 20. (Hozzáférés: 2024. július 8.)
- ↑ Elisabeth Borne utilise l’article 49.3 pour la 23e fois de la législature (francia nyelven). Libération. (Hozzáférés: 2024. július 8.)
- ↑ Why has Macron announced snap elections after EU poll defeat? (angol nyelven). euronews, 2024. június 10. (Hozzáférés: 2024. július 8.)
