Ugrás a tartalomhoz

Donnie Yen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
 Ebben a szócikkben a kantoni szavak jűtphing és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Donnie Yen
Yen 2023-ban
Yen 2023-ban
Személyes adatok
Születési névp: Csen Ce-tan
j: Jan Cí-tán
SzületettKanton, Kuangtung,  Kína
1963. július 27. (60 éves)
Nemzetiségekínai
Foglalkozásaharcművész, színész, rendező, producer, akciókoreográfus
HázastársaCecilia Cissy Wang (2003–)
Gyermekeigyermek:
Jasmine (2004)
James (2007)
Pályafutása
Harcművészet típusafőként kínai harcművészetek
Stílusvusu
tajcsicsuan
kick-box
taekwondo és más stílusok[1]
CsapatBeijing Wushu Team
EdzőMák Pou-szim (édesanyja)
Aktív évek1983–
Donnie Yen weboldala
Donnie Yen az IMDb-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Donnie Yen témájú médiaállományokat.
Átírási segédlet
Donnie Yen
Kínai átírás
Hagyományos kínai甄子丹
Egyszerűsített kínai甄子丹
Mandarin pinjinZhēn Zǐdān (Csen Ce-tan)
Kantoni jűtphingJan1 Zi2 Daan1 (Jan Cí-tán)

Donnie Yen (kínai: 甄子丹) (Kanton, Kuangtung, Kína, 1963. július 27.) kínai harcművész, színész, rendező, filmproducer és harckoreográfus. Bár Kínában született, az Amerikai Egyesült Államokban, Bostonban nőtt fel, itt tanult harcművészeteket nagymester édesanyjától. 19 éves volt, amikor felfedezte tehetségét a Mátrix koreográfiájáról is híres Jűn Vó-pheng. Számos filmben szerepelt Jackie Chan, Jet Li és Michelle Yeoh oldalán. A népszerű filmcsillag Ázsiában a legjobban fizetett színészek közé tartozik.[2]

Főképp hongkongi alkotásokban játszik, az egyik legelismertebb hongkongi harcművészeti filmszínész és akciókoreográfus, bár sokáig Li és Chan árnyékában dolgozott.[3] Legismertebb filmjei közé tartozik a Kínai történet 2., ahol negatív szereplőt játszott, a több nemzetközi díjra jelölt Hős, a valósághű akciójáról híres SPL és a Tűréshatár, illetve az Ip Man-sorozat, amelyben Bruce Lee mesterét, Jíp Mant alakította. Akciókoreográfusként Európában és Hollywoodban is dolgozott, például a német Fedőneve: Puma című sorozaton vagy az amerikai Penge 2. című filmen; koreográfusként számos díjat elnyert, többek között a kaszkadőröknek kiosztott nemzetközi Taurus-díjat is 2008-ban a Tűréshatár koreográfiájáért.[4] Felesége Cecilia Cissy Wang szépségkirálynő és két közös gyermekük van Jasmine (2004) és James (2007).

Gyermek- és fiatalkora[szerkesztés]

„ Meglehetősen vad gyerek voltam. Amikor gyerek vagy, sokszor fellázadsz a szüleid tanítása ellen. Így hát otthagytam anyám [kungfu]iskoláját és más iskolákba mentem harcművészeteket tanulni. Valahogy ez tett engem azzá, aki ma vagyok. ”
– Donnie Yen[5][6]

Yen édesanyja, Mák Pou-szim vusu- és tajcsicsuan-nagymester, elismert harcművész, aki 1975-ben Bostonban megalapította a Kínaivusu-kutató Intézetet,[1][7] és az elsők között volt, akik vusut kezdtek oktatni az USA-ban.[8] Édesapja, Klyster Yen (甄雲龍, Jan Van-lung) szerkesztő egy újságnál.[9] Kétéves volt, mikor családjával Hongkongba költöztek, majd Bostonba, amikor 11 éves volt.[10] Húga, Chris Yen szintén harcművész-színész, 2007-ben az Adventures of Johnny Tao: Rock Around the Dragon című filmben volt látható.[11]

Korán elkezdett érdeklődni a harcművészetek iránt, édesanyjának köszönhetően, akitől vusut és tajcsicsuant tanult. Gyakran előfordult, hogy iskola helyett inkább a bostoni kínai negyed mozijait látogatta, ahol kungfufilmeket, többek között Bruce Lee- és Jackie Chan-filmeket nézett meg többször is egymás után.[1]

A heves tinédzser sokszor fellázadt édesanyja szigorú harcművészeti nevelése ellen,[5] édesanyja bosszantására más harcművészeti iskolákba is eljárt, például taekwondózni, karatézni tanult, és más kungfustílusokkal is megismerkedett.[6] Ezen felül igen sok időt töltött Boston hírhedt Combat Zone[m 1] nevű negyedében. Szülei emiatt – megakadályozandó, hogy rossz társaságba kerüljön – két évre Pekingbe küldték a Beijing Wushu Teamhez, ahol többek között Jet Li is tanult.[10] Innen Yen Hongkongba ment, ahol megismerkedett Jűn Vó-phenggel, aki felkarolta.[6]

Pályafutása[szerkesztés]

A kezdetek[szerkesztés]

Bár Jűn Vó-pheng érdeklődését felkeltette az alig 19 éves fiú tehetsége, Yen csak ��tmenetileg tartózkodott Hongkongban. Miután visszatért az Egyesült Államokba, Yen megnyert egy helyi harcművészeti versenyt, ezzel újból kivívta Jűn elismerését, ami aztán első filmes munkájához vezetett.[12] Jűn irányítása alatt kaszkadőrként kezdte pályafutását, elsőként 1982-ben a Miracle Fighters 2[m 2] című alkotásban, amiben több szereplő dublőre is volt.[1] Két évvel később kapta meg a rendezőtől első főszerepét a Drunken Tai Chi-ban.[6] A Far East Films kritikája szerint ez Donnie Yen egyik legjobb filmje, amiben igazán megmutatja a képességeit és a humorérzékét is.[13] A Kung Fu Cinema szerint nem a legjobb színészi alakítása, kissé mereven játszik, azonban „kidolgozott izomzatával és hihetetlenül gyors és rugalmas rúgásaival igazán kitűnik.”[14]

Következő filmjében, a Mismatched Couples-ben Yen komikus oldalát is megmutatta, a vígjátékban a kungfut, a taekwondót és a hagyományos ökölvívást ötvözi a breakdance-szel.[15] Ezután következett a Tiger Cage-sorozat, amiben Yen olyan szereplőt akart létrehozni, aki különbözik a Sammo Hung és Jackie Chan által megformáltaktól: „Úgy éreztem, különböznünk kell tőlük, a hangsúlyt a harcművész egyéniségére és egyéni stílusára kell helyezni. […] Sammo Hung nagylátószögű objektívet használt, gyors vágásokat, vágásonként három mozdulatot stb. Azt javasoltam Jűn Vó-phengnek, hogy vegyen totálból, csak hagyja, hadd csináljam. Csak hagyja az embert végigvinni a mozdulatokat. Sammo stílusa, hogy arra fókuszál, aki kapja az ütéseket. Neki volt rá kerete, mind anyagi, mind humán erőforrásai. A Tiger Cage és a Tiger Cage 2 esetében nekünk nem volt választásunk az alacsony költségvetés miatt.”[16]

Az 1990-es évek[szerkesztés]

Yen számtalanszor alakított negatív szereplőt nagy horderejű filmekben, például az 1992-es, a Raymond Lee rendezte New Dragon Gate Inn-ben, ahol egy hatalomra törő eunuchot személyesített meg, kritikai sikerrel.[17] A film a LoveHKFilm.com kritikai oldal Az 1990-es évek 100 legjobb hongkongi filmjének listáján a 33. helyet foglalta el.[18]

Ugyanebben az évben Jet Li ellenfeleként tűnt fel a Kínai történet 2. című Tsui Hark-klasszikusban. A LoveHKFilm szerint a film végső harcjelente Li és Yen között a hongkongi filmgyártás történelmének egyik legjobb jelenete.[19] Donnie Yent a filmben nyújtott alakításáért jelölték a Hong Kong Film Awards legjobb mellékszereplőnek járó díjára.[19]

Első igazi sikerfilmje az Vasmajom (Iron Monkey) volt 1993-ban, melyben a legendás harcművész – a filmben még csak 12 éves – Vóng Fej-hung édesapját alakította. Az alkotás nyugati kritikusok tetszését is elnyerte, a Rotten Tomatoes oldalán 91 kritikus véleményét összesítve 90%-ot adtak a filmnek,[20] dicsérve Vó-pheng „meghökkentő” és „elképesztő” koreográfiáját.[21] A filmet a Tigris és sárkány nemzetközi sikere folytán a Miramax újra kiadta az Amerikai Egyesült Államokban, 2001-ben.[21]

Donnie Yen Bruce Lee-pózban a Fist of Fury c. televíziós sorozatban

Ezután Yen Michelle Yeoh oldalán a Butterfly of Swords, illetve a Wing Chun című alkotásokban szerepelt, bár utóbbiban gyakorlatilag mellékszereplőnek számított Yeoh mellett.[22] Az 1990-es években több, kevésbé látványos sikerű, alacsony költségvetésű filmet is forgatott, melyekben akciókoreográfusként is kipróbálta magát,[23][24] illetőleg cameóként tűnt fel, például a Saint of Gamblers-ben.[25] Két televíziós sorozatot is készített, melyekben főszereplő és akciókoreográfus volt. A Kung Fu Master a Csing-dinasztia idején játszódik, a Fist of Fury pedig Bruce Lee Tomboló ököl című filmje alapján készült. Yennek az utóbbi sorozat készítésekor nem sikerült megfelelően képzett kaszkadőröket találnia, ez pedig a Hong Kong Cinema szerint meglátszik a harcjeleneteken, mivel a harcművészetekben járatlan statiszták miatt gyors vágásokkal és kameratrükkökkel kellett megoldaniuk a jeleneteket. A sorozat ennek ellenére nem várt sikert aratott Hongkongban, ami lehetővé tette Yen számára, hogy átülhessen a rendezői székbe.[26]

Két legfontosabb filmje a ’90-es évek végéről a Legend of the Wolf és a Ballistic Kiss, melyeket Yen rendezett is. Egyik film sem talált túlságosan pozitív fogadtatásra.[27] A Legend of the Wolf volt Yen rendezői debütálása 1997-ben. A BeyondHollywood.com értékelése szerint a film egy „mulatságos balsiker”, a verekedések egy része „hihető”, más részük viszont csak „a semmi forgószeléhez” hasonlatos.[28] A kritikusok azt is felrótták Yennek, hogy túlságosan is imitálja Bruce Lee-t.[28][29] Az egy évvel később készült Ballistic Kiss nem hagyományos Yen-akciófilm, témáját és hangulatát tekintve John Woo gengszterfilmjeihez áll legközelebb.[30] Vegyes fogadtatású alkotás, dicséretet és negatív kritikát egyaránt bőven kapott:[27] „A film legnevezetesebb aspektusa, hogy megpróbál egy szilárd alapokon nyugvó műfajra teljesen más, üdítő megközelítésből tekinteni a narrációt és az akció stílusát tekintve. Yennek az előbbi sikerül, az utóbbi azonban nem. A Bey Logan-írta történet mélyebb szemléletű és jobban átgondolt, mint egy átlagos gengsztermoziban.”[27] A film több ponton is kísérletezik operatőri újításokkal, de a Kung Fu Cinema szerint ezek szórványos elemek csupán.[27] A főképp lövöldözésből álló akció nagy része követhetetlen a gyors és következetlen vágások miatt.[27] A BeyondHollywood.com szerint „Yen megbízhatatlan történetmondónak bizonyul, ahogy a film kevéssé hihető jelenetek, véget nem érő lövöldözések és vérontás kusza keverékévé válik.”[31]

1999-ben Yen elvállalta egy német akciósorozat, a Mickey Hardt főszereplésével készült, Magyarországon is vetített[m 3] Fedőneve: Puma akciórendezőjének szerepét, emellett pedig nyolc részt maga is rendezett.[1]

A 2000-es évek[szerkesztés]

Donnie Yen Szöulban A hét kard legendája című filmje sajtótájékoztatóján

Donnie Yen a 2000-es évek elején lehetőséget kapott Hollywoodban is, mellékszerepekben. Az első amerikai filmje a kritikai és bevétel szempontjából is bukásnak számító[32] Hegylakó 4. – A játszma vége volt, melyben az akciókoreográfiáért is felelt.[33] A második hollywoodi produkció, amelyben szerepet kapott, a Penge 2. volt, ahol egy Hóember nevű vámpírt alakított. A szerep csupán cameónak indult, mivel elsődlegesen az akciókoreográfiával bízták meg, azonban mind a rendező, mind Wesley Snipes ragaszkodott hozzá, hogy Yen szerepeljen is a filmben.[34] Az amerikai lehetőségek után Yen Japánban is dolgozott, a The Princess Blade című film akciókoreográfiáján. Bár a film összességében vegyes, többségében negatív kritikát kapott,[35] a Yen koreografálta akciót dicsérték a kritikusok, a The Austin Chronicle szerint „fenomenális”,[36] míg az efilmcritic.com szerint „arra készteti az embert, hogy a visszatekerés gombot nyomogassa, annyira elképesztően szuper”.[37]

A 2000-es évek a mellékszerepeken túl Donnie Yen karrierjének csúcspontját is elhozták.[38] Ekkor sikerült kilépnie Jet Li és Jackie Chan árnyékából, a Twitch Film szerint bár korai filmjei között is akadnak figyelemre méltó alkotások, Yen a 2000-es években, a negyvenes életéveiben forgatott filmjeivel került a „harcművészeti világ csúcsára és emelkedett olyan magasságokba, hogy mára széles körben a világ legjobb harcművészeti színészének tartják a világon.”[38]

2002-ben Donnie Yen újra Jet Livel játszott a több díjra – köztük Golden Globe- és Oscar-díjra[39] – jelölt Hős című filmben, mely nem csak Ázsiában, de a tengerentúlon is hatalmas sikert aratott, Amerikában Quentin Tarantino nyomására mutatták be, ahol az első helyen nyitott.[39] A Hong Kong Cinema szerint „Jet Li és Donnie Yen az 1990-es évek leglélegzetelállítóbb harcművészei, akik a Kínai történet 2. után itt újra szembenéznek egymással”, illetve „Li és Yen párbaja a harcművészetek kedvelői számára a film egyik fénypontja marad”.[40]

Yen ezt követően újra negatív szereplő bőrébe bújt, és Jackie Chan ellenfelét alakította a Londoni csapásban. Ez volt az első közös filmjük, melyben a Twitch Film szerint „Yen leiskolázza Chant”: „a harcjelenet kiváló és remek példája annak, milyen az, ha egy igazi harcművészt (Yen) állítanak szembe egy kaszkadőr-komikussal (Chan). [...] A különbség a sebességük és a pontosságuk között szemmel látható.”[38] Később Yen és Chan újra együtt dolgozott a Jackie Chan: Ikerhatás című filmen, Yen ebben azonban nem kapott szerepet, akciókoreográfus volt. A filmért elnyerte a Golden Horse Awards legjobb koreográfia díját.[41][42]

2005-ben Yen az SPL című filmjével aratott újabb sikert, a Hong Kong Film Awardson ismét elnyerte a legjobb koreográfia díját.[43] A LoveHKFilm szerint a film visszatérés a klasszikus hongkongi akciófilmek műfajához, ahol nem a cselekmény vagy a szereplők jellemfejlődése számít, hanem az akció, ebben pedig az SPL egy igazi „ász krimithriller”.[44] Mind a Twitch Film, mind a LoveHKFilm egyetért abban, hogy a Vu Csing és Donnie Yen közötti párbaj a film fénypontja, ahol a két harcművész gyakorlatilag improvizálta a harcot, Yen pedig valóban kettétört három fémbotot Vu karján.[38][44] A Twitch Film értékelése szerint a jelenet Yen karrierjének legjobb pillanata.[38] Az SPL-t ugyanebben az évben egy képregényadaptáció, a Dragon Tiger Gate követte, amit azonban „kiábrándítónak” nevezett a LoveHKFilm, nem csak filmművészeti, de az SPL-lel összehasonlítva harcművészeti szempontból is.[45]

Donnie Yen (sötét dzsekiben) és Collin Chou MMA-stílusú küzdelme a Tűréshatár című filmben.

Az SPL után Yen karrierjének másik, harcművészetileg kiemelkedő alkotása,[38] és a Todd Brown, a Twitch Film kritikusa szerint a legjobb akciókoreográfiája is egyben a Tűréshatár. Brown szerint Donnie Yen ezzel a filmmel érte el koreográfusi karrierjének csúcsát: „bebizonyította, hogy vitán felül a legjobb akciókoreográfus a világon, ha olyan koreográfiát akarunk, ami nem érződik koreográfiának. Ha csontig hatoló akcióra van szükség, ami olyan, mintha valóban megtörténhetne a való világban, akkor nincs senki, aki jobban csinálná, mint Yen és ez [a Tűréshatár] az ő legjobb alkotása e téren.”[46] A LoveHKFilm.com szerint a film „messze van a jó filmkészítéstől”, a történet elcsépelt, a színészi játék eltúlzott és rengeteg a logikai hiba, azonban „az ember néha csak akcióra vágyik, és a felvonultatott harcok a Tűréshatárban eléggé kemények és ütősek ahhoz, hogy elégedetté tegyék a nézőt.”[47] Yen a filmben valósághű koreográfia megalkotására törekedett, több órányi MMA-felvételt nézett végig és kifejezetten edzett MMA-stílusban.[48] Csang Vej-lit, az UFC első kínai női MMA-bajnokát ez a film inspirálta arra, hogy ezzel a sportággal kezdjen foglalkozni.[49]

A Tűréshatárt két, kritikailag kevéssé sikeres film követte, az An Empress and the Warriors című történelmi dráma, mely a LoveHKFilm szerint egyenesen „felejthető” alkotás;[50] illetve a bevétel szempontjából igen sikeres,[3] a Twitch Film által középszerűnek ítélt Painted Skin.[51]

Az Ip Man-sorozat[szerkesztés]

„ Mint Sylvester Stallone esetében: mindenki Rockyként és Ramboként ismeri. Jet Li pedig Vóng Fej-hung, az emberek így emlékeznek rá. Nekem itt van az Ip Man, és sok, nagyon sok évembe került idáig eljutni. ”
– Donnie Yen[6]

Donnie Yen legnagyobb filmes sikere a Jíp Mannak, Bruce Lee mesterének életét feldolgozó Ip Man című alkotás lett 2008-ban, melyben a címszereplőt alakította. A film 25 millió hongkongi dollárt és több mint 100 millió jüant jövedelmezett.[52][53] Yen élete legnehezebb szerepének tartja az Ip Mant.[54] Hónapokig készült rá, diétával, mely során naponta csak egyszer evett, illetve Wing Chun-edzésekkel. Jíp Man két fiával is sok időt töltött, akik édesapjuk személyiségéről meséltek neki.[55] Yen a forgatások szüneteiben sem lépett ki karakteréből.[54] A forgatás során többször is megsérült, nem tudta mozgatni a vállát, emiatt masszőrt alkalmaztak, illetve az egyik jelenet során egy baltával felsértették a bőrt a bal szeme mellett.[56][57] A film nem csak kereskedelmi siker volt, de kritikai siker is egyben. A Rotten Tomatoes oldalán 84%-ot ítéltek az Ip Mannak, és „az utóbbi évek legizgalmasabb – és üdítően karakterközpontú – harcművészeti filmjének” nevezték.[58] Yen úgy véli, az Ip Man élete legbefolyásosabb filmje, ami annak ellenére lett sikeres, hogy a kezdetekkor még a hongkongi filmgy��rtás krémje is ódzkodott a gondolattól, hogy ő alakítsa Jíp Mant.[6] A film folytatása, az Ip Man 2. az első résznél is jobb kritikákat kapott, a Rotten Tomatoes 92%-ra ítélte, amivel Donnie Yen kritikailag legsikeresebb olyan filmje, ahol főszerepet alakított.[59] A Twitch Film szerint Yent Jíp Man szerepében „öröm nézni, és gyakorlatilag egymaga viszi a hátán az egész filmet”,[60] Al Young pedig megjegyezte a film kulisszák mögötti felvételeit látva, hogy „Donnie ütéseinek sebessége tiszta őrület.”[61] A két film sikere ellenére Yen úgy nyilatkozott, nem lesz harmadik rész, mert túl sokan kezdtek el egyszerre filmet forgatni Jíp Man életéről.[61] Ennek ellenére 2015-ben mégis elkészült a harmadik rész Ip Man: A védelmező címmel,[62] vegyes kritikai fogadtatással,[63] majd 2019 decemberében a negyedik rész is mozikba került Ip Man 4. – Finálé címmel.[64]

A 2010-es évek[szerkesztés]

Donnie Yen 2012-ben

Yen az Ip Man 1. és 2. sikere után 2010-ben egy újabb kosztümös harcművészeti filmben kapott szerepet. A 14 pengében egy császári bérgyilkost alakít, akit saját felettese árul el. Kritikailag nem aratott sikert az alakítása, amit a LoveHKFilm úgy értékelt, hogy „valahol a dühös és az unott között” helyezkedik el.[65] A The Hollywood Reporter szerint pedig „a színészi játékában ritkán kifejező Yen merev és rideg viselkedése valójában a szerepe javára válik. A szerelmi szál Csiaohuával béna, főleg, hogy Csao egy újabb beskatulyázott szerepben, a játékos, fiús hősnő szerepében gyakorlatilag alva jár.”[66] 2010-ben Yen számára a legnagyobb kereskedelmi sikert az Ip Man 2. után a Legend of the Fist – the Return of Chen Zhen aratta, amely 26,5 millió dolláros bevételt produkált,[67] annak ellenére, hogy a kritikusok elégedetlenek voltak vele.[68] A New York Post kiábrándítónak nevezte,[69] a Los Angeles Times szerint pedig „bár menő, stílusos és biztos, ugyanakkor felfújt és sekélyes”.[70]

2011-ben Yen drasztikus váltásként egy vígjáték, az All's Well Ends Well 2011 főszerepét vállalta el, melyben egy nőfaló sztársminkest alakít. A LoveHKFilm szerint ugyan Yen nem éppen született komikus, a film mégis élvezhető, mert Yen hajlandó kifigurázni önmagát.[71] 2011-ben két komolyabb hangvételű filmjét is bemutatták. Az egyik a The Lost Bladesman, melyet a Twitch Film meglepően jól sikerült alkotásnak vél, ami kárpótolhatja a Legend of the Fist – the Return of Chen Zhen miatt a Donne Yen-rajongókat, annak ellenére, hogy Yen itt sem a színészi képességeivel tűnik ki, hanem „a gyors, kreatív és izgalmas” harcművészetével.[72] A másik filmje, a Wu Xia, amely pozitív kritikákat kapott.[73][74] A filmet Peter Chan rendezte, és a címével ellentétben (mely a vu-hszia műfajára utal), nem elsődlegesen harcművészeti film, hanem detektívtörténet. A filmben Yen színészi képességeit is megmutatja, bár a Twitch Film értékelése szerint „Yen nem egy borzasztóan tehetséges drámai színész”, ebben az alkotásban mégis megállja a helyét Kanesiro Takesivel szemben.[74]

2012-ben Yen az IMAX 3D-ben forgatott The Monkey King című filmjével tért vissza a vászonra.[75] 2013-ban az Iceman című időutazásos fantasyfilmjét mutatták be,[76] majd májusban bejelentették, hogy Yen elvállalta a Crouching Tiger, Hidden Dragon: Sword of Destiny főszerepét.[77] 2015 decemberében mozikba került az Ip Man: A védelmező című filmje.[78][79][80] Ugyanebben az évben jelentették be, hogy Yen szerepet kapott az amerikai Zsivány Egyes – Egy Star Wars-történet című Csillagok háborúja filmben.[81]

Donnie Yen az xXx: Újra akcióban című 2017-es akciófilmben Jet Li helyett alakította a főgonoszt.[82] Ázsiában az ő nevével reklámozták a filmet, a poszteren is Vin Diesel előtt szerepelt az alakja, a közösségi oldalakon kliprészleteket tettek közzé a harcjeleneteiből.[83] A film nagyon jól teljesített Kínában, hat nap alatt több mint százmillió dollár bevételt termelt.[84][85] Yen alakítását dicsérték a nemzetközi kritikusok.[86][87]

Ezt követően a Chasing the Dragon című filmben negatív szereplőt alakított, kritikai sikerrel.[88] 2017-ben Jet Li és Jack Ma (az Alibaba alapítója) meghívására részt vett egy rövidfilm készítésében, melynek célja a tajcsi mint jövőbeli lehetséges olimpiai sportág népszerűsítése volt.[89] Ugyanebben az évben kezdte forgatni a Big Brother című MMA-filmjét.[90]

2020-ban mutatták be Enter the Fat Dragon című akcióvígjátékát, ahol egy elhízott rendőrt alakít.[91][92]

Gondolatai a harcművészetről[szerkesztés]

„ Bármennyire is szeretem a klasszikus elméleteket a harcművészetről – melyek többsége nagyon is értékes a harcosok számára – a legmagasabb szintű képességek elérése sokoldalúságot követel meg, illetve azt, hogy képesek legyünk improvizálni, akár egy dzsesszzenész vagy színész. A legmagasabb fokú képesség az, ha képesek vagyunk könnyedén váltani stílusok, mozdulatok és ritmusok között. ”
– Donnie Yen[93]

Donnie Yen szerint ahhoz, hogy valaki magasan képzett harcművész legyen, fontos, hogy elsajátítsa az alapokat, de képes legyen az önálló kreativitásra, sokoldalúságra és a különféle stílusok közötti váltásra. Yen a felkészülése során nagy hangsúlyt fektetett az izomfejlesztésre és a zsákolásra[m 4] a fa csing, azaz a kirobbanó erejű ütések és rúgások fejlesztéséhez. Yen szerint képességei fejlesztéséhez az is hozzájárult, hogy édesanyja kemény láb- és derékedzésre fogta a vusuedzések keretében. A fejlesztő edzéseket Yen mozisztárrá válása után sem hagyta abba, első néhány filmje után visszatért Amerikába, ahol tovább edzett thai bokszban, hagyományos ökölvívásban és taekwondóban, majd Kínában az egyik legjobb[94] vusunagymestertől, Csao Csang-csüntől is tanult. Yen szerint a legtöbb harcművész arra összpontosít, hogy robot módjára begyakorolt elemek sorozatát végezze, ahelyett, hogy a megtanult mozdulatokat improvizálva használnák egy küzdelemben. „Ha tanácsot kellene adnom, azt mondanám, tökéletesítsd az alapokat és fedezd fel a közelharc más dimenzióit. Válassz ki egy stílust, de ne limitáld magad rá. Gazdagabb leszel. Mindig arra törekedj, hogy bármilyen helyzetben, bármilyen környezetben megálld a helyed, anélkül, hogy rá lennél utalva a bemelegítésre vagy a laza ruházatra.”[93] Yen meglátása szerint a harcművészeti filmek nem dokumentumfilmek, nem oktatóvideók, nem belőlük kell megtanulni harcolni, a filmvásznon el lehet túlozni a dolgokat.[95]

Magánélete[szerkesztés]

Yen nős, felesége Cecilia Cissy Wang szépségkirálynő; két gyermekük van, Jasmine (2004) és James (2007).[96] Komolyzenei múlttal is rendelkezik, miután édesapja erhun és hegedűn játszik, édesanyja pedig énekel, Yen gyerekkorában zongorázni tanult,[1] kedvence Chopin.[12] Az MMA „nagy rajongója”.[97] Folyékonyan beszél kantoniul, mandarinul és angolul.[98] 1997-ben saját produkciós céget alapított Bullet Films néven.[99]

Filmjei és könyvei[szerkesztés]

Bővebben: Donnie Yen-filmográfia

Donnie Yen kritikai szempontból legsikeresebb filmjei a Hős, a Kínai történet 2., az Ip Man, az Ip Man 2. és a Vasmajom. A legtöbb negatív kritikát kapott a Hegylakó 4: A játszma vége és A hét kard legendája.[100]

Bevétel szempontjából a legsikeresebb film, amiben Yen szerepelt, a Hős, 177 millió dollárral.[39] Főszerepei közül a legsikeresebb az Ip Man és annak folytatása. Az Ip Man 2008 nyolcadik legsikeresebb filmje volt bevétel szempontjából Hongkongban,[101] összesen pedig 21 888 598 dollárt jövedelmezett annak ellenére, hogy sem az Egyesült Államokban, sem Európában nem mutatták be.[102] Az Ip Man 2 összesen 49 millió dollárt jövedelmezett.[103] Ezeket követi Yen 2011-es filmje, a Legend of the Fist – The Return of Chen Zhen 26,5 millió dolláros bevétellel.[67]

Donnie Yen 2011-ben Martial Arts címmel fényképalbumot jelentett meg.[104]

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Donnie Yen elismeréseinek listája betűrendben:[105][106]

  • Asian Film Awards
    • Kiemelkedő ázsiai színész, 2014
  • Beijing Student Film Festival
    • Legjobb színész, (Ip Man), 2009
  • Black Belt magazin
    • Az év harcművésze, 2009
  • Foshan Film Awards
    • legjobb színész, 2015
    • Életmű-díj, 2015
  • Golden Bauhinia Awards
    • legjobb akciókoreográfia, (Dragon Tiger Gate), 2007
  • Golden Horse Awards
    • legjobb akciókoreográfia, (Dragon), 2011
    • legjobb akciókoreográfia, (Tűréshatár), 2007
    • legjobb akciókoreográfia, (Jackie Chan: Ikerhatás), 2003
  • Hong Kong Film Awards
    • legjobb akciókoreográfia, (Kung Fu Jungle), 2015
    • legjobb akciókoreográfia, jelölés, (Special ID), 2014
    • legjobb akciókoreográfia, jelölés, (Dragon), 2012
    • legjobb akciókoreográfia, jelölés, (Legend of the Fist: The Return of Chen Zhen), 2011
    • legjobb színész, jelölés, (Ip Man), 2009
    • legjobb akciókoreográfia, jelölés, (Dragon Tiger Gate), 2007
    • legjobb akciókoreográfia, (Tűréshatár), 2008
    • legjobb akciókoreográfia, (SPL), 2006
    • legjobb akciókoreográfia, (Jackie Chan: Ikerhatás), 2004
    • legjobb mellékszereplő, jelölés, (Kínai történet 2.), 1993
  • Huabiao Film Awards
    • kiemelkedő külföldi alakítás, (Ip Man), 2009
  • Huading Awards
    • legjobb színész (The Monkey King), 2015
  • Hundred Flowers Awards
    • legjobb színész, jelölés, (Bodyguards and Assassins), 2010
  • Iron Elephant Awards
    • legjobb színész, (Ip Man), 2009
  • Macau International Movie Festival
    • legjobb színész (The Lost Bladesman)
  • Sanghaji Filmkritikusok Díja
    • legjobb színész, (Bodyguards and Assassins), 2010
  • Taurus World Stunt Awards
    • legjobb akciókoreográfia idegen nyelvű filmben, (Tűréshatár), 2007
    • legjobb harcjelenet, jelölés, (Vasmajom), 2002

A hongkongi Madam Tussaud panoptikumban viaszszobra áll.[107]

Hivatkozások[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. ↑ Prostitúcióról, szexboltjairól és erotikus klubjairól hírhedt városrész, ahol később több üzletet bezáratott a rendőrség. [1] Archiválva 2011. december 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
  2. ↑ Miracle Fighters 2. Kung Fu Cinema. [2011. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 12.)
  3. ↑ Fedőneve: Puma. Index. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  4. ↑ Példa zsákolásra a YouTube-on; lásd még: Punching bag szócikk az angol Wikipédián

Források[szerkesztés]

  1. ↑ a b c d e f Biography. Donnie Yen Official Website. [2011. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 12.)
  2. ↑ Donnie Yen Crossing Path with Cung Le in More Ways than One (angol nyelven). wu-jing.org, 2009. december 10. [2012. január 27-i d��tummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 27.)
  3. ↑ a b An Action Star Moves to the Lead. NYTimes. (Hozzáférés: 2010. október 2.)
  4. ↑ Winners & Nominees 2008. Taurus World Stunt Awards. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  5. ↑ a b Interview with Action Film Star Donnie Yen. CNN TalkAsia, 2011. október 11. (Hozzáférés: 2011. december 12.)
  6. ↑ a b c d e f Donnie Yen. Time Out Hong Kong, 2011. április 13. [2012. január 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 12.)
  7. ↑ Bow Sim Mark. Chinese Wushu Research Institute. [2013. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 12.)
  8. ↑ Combined Tai Chi in the U.S.. Black Belt magazine, 1984. (Hozzáférés: 2011. december 12.)
  9. ↑ Donnie Yen Biography (1963-). Biography. Film Reference. (Hozzáférés: 2009. április 2.)
  10. ↑ a b Donnie Yen Biography. Biography. Starpulse. [2012. október 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 2.)
  11. ↑ Chris Yen Talks JOHNNY TAO And More. Screen Anarchy, 2008. július 4. (Hozzáférés: 2022. november 2.)
  12. ↑ a b Donnie Yen: The Next Martial Arts Icon. Goldsea. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
  13. ↑ Drunken Tai Chi. Far East Films. [2014. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
  14. ↑ Drunken Tai Chi. Kung Fu Cinema. [2010. június 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
  15. ↑ Mismatched Couples. Donnie Yen Official Website. [2012. január 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 19.)
  16. ↑ Tiger Cage 2. Donnie Yen Official Website. [2012. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 19.)
  17. ↑ Dragon Inn. LoveHKFilm. (Hozzáférés: 2011. december 20.)
  18. ↑ Top 100 Hong Kong Films of the Nineties. LoveHKFilm. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  19. ↑ a b Once Upon a Time in China 2.. LoveHKFilm.com, 1996. (Hozzáférés: 2011. december 19.)
  20. ↑ Iron Monkey (1993). Rotten Tomatoes. (Hozzáférés: 2011. december 19.)
  21. ↑ a b Review: Iron Monkey. ReelViews, 2011. (Hozzáférés: 2011. december 19.)
  22. ↑ Wing Chun. Donnie Yen Official Website. [2012. január 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  23. ↑ Asian Cop: High Voltage. HKFilm.com. [2010. november 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  24. ↑ Shanghai Affairs. LoveHKFilm.com. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  25. ↑ Saint of Gamblers. Donnie Yen Official Website. [2012. január 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  26. ↑ Fist of Fury (TV). Hong Kong Cinema. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  27. ↑ a b c d e Ballistic Kiss (1998). Kung Fu Cinema. [2010. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  28. ↑ a b Legend of the Wolf. Beyond Hollywood, 2002. július 4. [2010. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  29. ↑ Legend of the Wolf. LoveHKFilm. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  30. ↑ Balistic Kiss. LoveHKFilm. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  31. ↑ Ballistic Kiss. BeyondHollywood.com, 2002. február 24. [2009. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  32. ↑ Highlander - Endgame. Rotten Tomatoes. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  33. ↑ Highlander: Endgame. Donnie Yen official website. [2012. január 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  34. ↑ Morris, Clint: Blade 2: Interview. WebWombat. [2011. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  35. ↑ The Princess Blade. Rotten Tomatoes. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  36. ↑ The Princess Blade. The Austin Chronicle, 2003. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  37. ↑ Princess Blade, The. eFilmCritic. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  38. ↑ a b c d e f Donnie Yen's Fists Of Fury: His Five Best Fights Of The Millennium. Twitch Film, 2011. április 18. [2011. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  39. ↑ a b c Hero (2004). Box Office Mojo. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  40. ↑ Hero. Hong Kong Cinema. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  41. ↑ Twins Effect. Donnie Yen Official Website. [2012. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  42. ↑ 40th Golden Horse Awards. LoveHKFilm.com. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  43. ↑ 25th Hong Kong Film Awards. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  44. ↑ a b SPL. LoveHKFilm.com. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  45. ↑ Dragon Tiger Gate. LoveHKFilm. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  46. ↑ Brown, Todd: TIFF report: Flash Point Review. Twitch Film, 2007. augusztus 28. [2011. december 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  47. ↑ Flash Point. LoveHKFilm.com. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  48. ↑ Ten Questions with Flash Point Star Donnie Yen. Rotten Tomatoes, 2008. március 20. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  49. ↑ China Variety TV Show - Roast! with Zhang Weili and Donnie Yen. Youtube , 2019. december 10. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  50. ↑ An Empress and the Warriors. LoveHKFilm. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  51. ↑ Painted Skin. Twitch Film. [2011. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  52. ↑ China Box Office January 12–18, 2009. Box Office statistics. Box Office Mojo. (Hozzáférés: 2009. április 2.)
  53. ↑ Hong Kong Box Office, December 18–21, 2008. Box Office statistics. Box Office Mojo. (Hozzáférés: 2009. április 2.)
  54. ↑ a b Cheang, Michael: Donnie Yen takes on the role of his life. The Star, 2008. december 16. [2010. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 2.)
  55. ↑ Grandmaster Yip Man Plot Revealed at Shanghai Press Conference - Wu-Jing.org, 2008. július 14. [2008. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 8.)
  56. ↑ It's a Wrap For Ip Man - Wu-Jing.org. [2009. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 7.)
  57. ↑ Donnie Yen Got A Slash Near His Eye on the Set of 'Yip Man' - Wu-Jing.org, 2008. március 26. [2010. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 7.)
  58. ↑ Ip Man. Rotten Tomatoes. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  59. ↑ Ip Man 2: The Legend of the Grandmaster. Rotten Tomatoes. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  60. ↑ Ip Man 2. review. Twitch Film, 2011. április 26. [2011. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  61. ↑ a b Donnie Yen Rules Out Ip Man 3.. Twitch Film. [2011. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  62. ↑ Patrick Frater: Pegasus Rides in With 'Z Storm,' 'Ip Man 3′. Variety , 2014. március 23. (Hozzáférés: 2015. március 25.)
  63. ↑ Ip Man 3 Reviews. Metacritic . CBS Interactive. (Hozzáférés: 2016. január 22.)
  64. ↑ New "Ip Man" martial arts film set for December China release. Xinhua , 2019. szeptember 19. [2019. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 20.)
  65. ↑ 14 Blades. LoveHKFilm. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  66. ↑ 14 Blades — Film Review. (Hozzáférés: 2022. november 2.)
  67. ↑ a b Legend of the Fist: The Return of Chen Zhen. Box Office Mojo. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  68. ↑ Legend of the Fist: the Return of Chen Zhen. Rotten Tomatoes. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  69. ↑ Legend of the Fist: the Return of Chen Zhen. New York Post, 2011. április 22. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  70. ↑ Review: Legend of the Fist: the Return of Chen Zhen. Los Angeles Times, 2011. április 21. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  71. ↑ All's Well Ends Well 2011. LoveHKFilm. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  72. ↑ The Lost Bladesman. Twitch Film, 2011. április 26. [2012. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  73. ↑ Ho, Yi: Wu Xia. Taipei Times, 2011. július 22. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  74. ↑ a b Wu Xia. Twitch Film, 2011. október 11. [2012. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  75. ↑ Donnie Yen is The Monkey King. Twitch Film. [2012. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  76. ↑ Impact Online: Donnie Yen: Special Identity. Impact Online, 2013. május 12. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 17.)
  77. ↑ Weinstein Company: ‘Crouching Tiger’ Sequel Shooting Next Spring; Michelle Yeoh and Donnie Yen to Star. Slash Film, 2013. május 17. (Hozzáférés: 2013. május 19.)
  78. ↑ 《葉問3》速報！李小龍螢幕重生！甄子丹大戰拳王泰臣！. gamesapp.hk, 2015. szeptember 9. (Hozzáférés: 2015. szeptember 10.)
  79. ↑ 《叶问3》宣布定档12.31 甄子丹将大战泰森张晋. Phoenix Television, 2015. szeptember 9. (Hozzáférés: 2015. szeptember 10.)
  80. ↑ 《葉問3》隔5年請回甄子丹鐵3角　上演「詠春打詠春」. Eastern Television, 2015. szeptember 8. (Hozzáférés: 2015. szeptember 10.)
  81. ↑ StarWars.com: Rogue One—The Daring Mission Has Begun: Cast and Crew Announced. StarWars.com, 2015. augusztus 16. (Hozzáférés: 2015. augusztus 16.)
  82. ↑ Donnie Yen Replaces Jet Li in Vin Diesel's 'xXx' Sequel. Variety, 2016. február 12. (Hozzáférés: 2016. október 5.)
  83. ↑ Busch, Anita: ‘Fifty Shades’ $97.7M Debut, ‘xXx’ Big In China, ‘Lego Batman,’ ‘John Wick’ Open – International Box Office. The Hollywood Reporter, 2017. február 13. (Hozzáférés: 2017. február 13.)
  84. ↑ Papish, Jonathan: V-Day Box Office: La La, xXx Win ♥♥♥, Earn $$$. China Film Insider, 2017. február 14.
  85. ↑ Tartaglione, Nancy: ‘xXx: Return Of Xander Cage’ China Box Office Muscles Past $100M In First 6 Days. Deadline.com, 2017. február 15.
  86. ↑ Marsh: xXx: Return of Xander Cage Review. Screen Anarchy, 2017. január 19. (Hozzáférés: 2017. július 7.)
  87. ↑ Barker: Film review: xXx: Return of Xander Cage. Variety, 2017. január 19. (Hozzáférés: 2017. július 7.)
  88. ↑ Edmund Lee: Film review: Chasing the Dragon – Donnie Yen, Andy Lau play notorious criminals Crippled Ho, Lee Rock in slanted biopic, 2017. szeptember 28. (Hozzáférés: 2017. november 28.)
  89. ↑ Horwitz, Josh. „Jack Ma is using Singles Day, a symbol of crass commercialism, to revitalize Tai Chi in China”, Quartz, 2017. november 10. (Hozzáférés: 2017. november 27.) (amerikai angol nyelvű) 
  90. ↑ Bona, JJ. „Donnie Yen to deliver MMA in Kam Kar-wai's 'Big Brother'?”, cityonfire.com, 2017. november 1. (Hozzáférés: 2017. november 27.) (amerikai angol nyelvű) 
  91. ↑ Donnie Yen eat-kicks in the New ‘Enter the Fat Dragon’ Poster. cityonfire.com, 2018. március 18. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  92. ↑ Donnie Yen to star in remake of 'Enter the Fat Dragon'. Far East Film, 2017. szeptember 7. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  93. ↑ a b Berwick, Stephen: The Evolution of an American Martial Artist. Kung Fu Qigong Magazin (via donnieyen.com). [2009. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 19.)
  94. ↑ Where Wushu Went Wrong. Kung Fu Magazine, 2006. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  95. ↑ Philosohy. Donnie Yen official website. [2012. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  96. ↑ Biography for Donnie Yen. Biography. IMDb. (Hozzáférés: 2009. április 2.)
  97. ↑ Fifteen Minute Interview with Donnie Yen. Martial Edge. (Hozzáférés: 2011. december 12.)
  98. ↑ Donnie Yen. FightingMaster. [2011. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 12.)
  99. ↑ Donnie Yen. Tribute Entertainment Media Group. [2012. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  100. ↑ Donnie Yen. Rotten Tomatoes. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  101. ↑ 2008 Hong Kong Yearly Box Office Results. Box Office Mojo. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. május 26.)
  102. ↑ Ip Man. Box Office Mojo. [2011. július 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 28.)
  103. ↑ Ip Man: Legend of the Grand Master. The Numbers. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  104. ↑ Current. Donnie Yen official website. [2011. december 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  105. ↑ Special Awards and Recognitions. Donnie Yen Official Website. [2011. december 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  106. ↑ Donnie Yen - Awards. IMDb. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  107. ↑ Kung Fu Stars: Donnie Yen. Madame Tussaud's Hongkong. [2011. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 11.)

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Donnie Yen
A Wikimédia Commons tartalmaz Donnie Yen témájú médiaállományokat.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Donnie_Yen&oldid=27039852”