Georg Anton Benda

Georg Anton Benda
Életrajzi adatok
Született	1722. június 30. Staré Benátky, Csehország, Német-római Birodalom
Származás	cseh
Elhunyt	1795. november 6. (73 évesen) Köstritz, Türingia, Német-római Birodalom
Gyermekei	Friedrich Ludwig Benda Heinrich Benda Justina Benda Christian Hermann Benda Carl Ernst Eberhard Benda
Szülei	Hans Georg Benda
Pályafutás
Műfajok	melodráma
Hangszer	hegedű
Tevékenység	zeneszerző, kapellmeister
A Wikimédia Commons tartalmaz Georg Anton Benda témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Georg Anton (Jiří Antonin) Benda (Staré Benátky, 1722. június 30.. – Köstritz, 1795. november 6.) cseh zeneszerző, a német melodráma megteremtője.

1722-ben született, neves zenész család tagjaként. Franz nevű bátyja szintén híres zenész és komponista volt. Georg zenei tanulmányait Kosmonosy piarista kollégiumában kezdte, majd Jičin jezsuita kollégiumában folytatta. 1741-ben, mindössze tizenkilenc éves korában lett II. Frigyes porosz király zenekarának zenésze Berlinben. Az állást bátyja közbenjárásával szerezte meg. A következő évben Potsdamba utazott, hogy meglátogassa testvérét, de a következő nyolc évet a porosz királyi udvarban töltötte.

Aztán 1749-ben III. Frigyes türingiai herceg szolgálatába lépett Gotha városában mint kapellmeister. 28 évig maradt a herceg szolgálatában. Eközben egyházzenei kompozíciókat és hangszeres zenét komponált rendszeresen. 1751-ben megnősült, majd 1765–66 között a herceg támogatását élvezve lehetősége nyílt Itáliába utazni. Ekkor érdeklődése a színpadi zene felé fordult, és elkezdett olasz stílusú operákat komponálni. 1775-ig nem volt igazán ismert zeneszerző. Majd Gotha városába költözött a leégett weimari színház társulata. Benda ekkor kezdett melodrámákat írni a társulat számára, amelyek megalapozták európai hírnevét. Melodrámái óriási sikert arattak szerte a birodalomban.

1778-ban lemondott Gotha városában betöltött pozíciójáról. Európai körutazásba kezdett: ellátogatott Párizs, Bécs, Hamburg és Mannheim városába. 1785-ben végleg visszavonult, és különböző türingiai városokban élte nyugdíjas éveit. Tíz évvel kés��bb, 73 éves korában hunyt el. Friedrich Ludwig nevű fia szintén zenész lett, Hamburgban működött, majd Mecklenburgban, végül Königsbergben lett koncertmester. Egy hónappal apja halála után fiatalon halt meg, 1796-ban.

Benda maradandót elsősorban a színpadi zene területén alkotott. 1775 előtt alig komponált, ezért a közönség igencsak meglepődött, amikor egyszer csak elkezdte írni gyors egymásutánjában melodrámáit, daljátékait. Az említett évben mutatták be Der Jahrmarkt című egyfelvonásos daljátékát, amely kevésbé követi az olasz vígopera stílusát. A megzenésítés egyszerű, a dal mellett különböző ária típusokat és együtteseket alkalmaz. A darab nagy hatást gyakorolt a német daljáték, a Singspiel fejlődésére.

Melodrámái a műfaj legelső és egyetlen igazán kifejlett példái voltak. A két első darab szintén 1775-ben készült el Ariadne auf Naxo és Medae címekkel. A másik a két mű 1779-ben keletkezett Pygmalion és Philon und Theone címeken. A melodrámák tulajdonképpen zenekari kísérettel ellátott prózai darabok. Nem énekelnek bennük, de a zenekarnak nagyon fontos szerepe van a cselekményben. Benda vezérmotívumokat használ és meglepő harmóniai fordulatokkal él a hatásosabb kifejezés érdekében. A zenekar recitativo szerepű, részben illusztratív jelleggel. A vezérmotívumok alkalmazása kölcsönöz egységet a műveknek.

• Xindo riconosciuto, opera seria 1765
• Il nuove maestro di capella, intermezzo 1766
• Il buon marito, intermezzo 1766
• Ariadne auf Naxos, melodráma 1775
• Medea, melodráma 1775
• Der Dorfmarkt, Singspiel 1775
• Romeo und Julie, Singspiel 1776
• Walder, Singspiel 1776
• Der Holzhauer, Singspiel 1778
• Pygmalion, melodráma 1778
• Das tartarische Gesetz, Singspiel 1780
• Csembalószonáták
• 30 szimfónia
• 10 csembalóverseny
• 11 hegedűverseny

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Jiří Antonín Benda című francia Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Dietel, Gerhard. Zenetörténet évszámokban I. (magyar nyelven). Budapest: Springer Hungarica, 433-434. o. (1996) 
• Benda, Georg Anton (magyar nyelven) (DOC). baroque.hu. (Hozzáférés: 2011. november 7.)