Ugrás a tartalomhoz

Golo Brdo (Verőce)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Golo Brdo
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVerőce-Drávamente
KözségVerőce
Jogállásfalu
Irányítószám33000
Körzethívószám(+385) 33
Népesség
Teljes népesség303 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság150 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 49′ 45″, k. h. 17° 19′ 37″45.829076°N 17.326926°EKoordináták: é. sz. 45° 49′ 45″, k. h. 17° 19′ 37″45.829076°N 17.326926°E
SablonWikidataSegítség

Golo Brdo falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Verőcéhez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Verőce központjától 4 km-re nyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti-síkság szélén, a Bilo-hegység lábánál, a Zágráb-Eszék vasútvonal mentén, Podgorje és Bakva között fekszik.

Története

[szerkesztés]

Golo Brdo területe minden bizonnyal már a középkorban lakott volt. Erre utal a falu délnyugati részén fekvő rét feletti bükkfákkal és hársfákkal benőtt magaslat, melyet a nép Turski gradnak, azaz Törökvárnak nevez. Az itt állt várból mára csak a kerek formájú, sánccal övezett plató maradt meg, melyen amatőr kincskeresők ástak mély gödröket. A lelőhelyen 1989-ben a verőcei városi múzeum régészei végeztek egy rövid ásatást csekély eredménnyel. Így sem a vár kora, sem pusztulásának körülményei nem ismertek. Valószínűleg nemzetségi vár volt, mely az 1532-es török hadjáratban pusztult el.

A térség 1684-ben szabadult fel a török uralom alól, de a falu területe még ezután is több, mint száz évig pusztaság maradt. Térképen a 19. század első felében második katonai felmérés térképén még hegyként találjuk „Golo brdo” alakban. A település csak a 19. század végére alakult ki. 1880-ban említik először. A településnek 1890-ben 22, 1910-ben 189 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 82%-a horvát, 18%-a magyar anyanyelvű volt. Az iskolai oktatás 1913-ban még csak egy magánházban indult a településen, majd 1924-ben megnyílt az első iskola is. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A II. világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-ben csaknem teljes lakossága (94%) horvát nemzetiségű volt. 2011-ben falunak 364 lakosa volt. Lakói földműveléssel, állattartással foglalkoznak.

Lakossága

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 22 150 189 0 368 402 436 443 382 333 361 366 364

(1857 és 1880 között, valamint 1921-ben lakosságát Verőcéhez számították. 1991-tól önálló településként.)

Nevezetességei

[szerkesztés]

A helyi lakosság által Turski gradnak nevezett régészeti lelőhely valószínűleg egy középkori vár maradványait rejti magában. A várhely a falutól délnyugatra egy rét melletti kb. 25-30 méter magas és 100-150 méter átmérőjű dombon található. A magaslat északnyugatról és keletről igen meredek, déli oldalával egy hegynyereggel kapcsolódik a szomszédos magaslathoz. A mintegy 30 méteres átmérőjű kerek platót több gödör csúfítja el. A magaslatot egy 8 méter mélységű árok övezi.

Az 1974-ben ledöntött keresztet a helyiek 1991-ben újraállították.

Kultúra

[szerkesztés]

A helyi közösségi élet fő szervezőjét a nyugdíjasklubot 2002-ben alapították.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]