Ugrás a tartalomhoz

Habsburg Izabella dán királyné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ausztriai Izabella
Ausztriai Izabella királyné 1515 körül (Czartoryski Múzeum, Krakkó)
Ausztriai Izabella királyné 1515 körül (Czartoryski Múzeum, Krakkó)
UralkodóházHabsburg
Született1501. július 18.
Brüsszel, Brabant, Burgundi Németalföld
Elhunyt1526. január 19. (24 évesen)
Gent, Flandria,
Burgundi Németalföld
NyughelyeSzent Kanut-székesegyház
ÉdesapjaI. Fülöp kasztíliai király
ÉdesanyjaKasztíliai Johanna
HázastársaII. Keresztély dán király
GyermekeiJános herceg
Dorottya pfalzi választófejedelmné
Krisztina lotaringiai hercegné
Vallásanyugati keresztény
A Wikimédia Commons tartalmaz Ausztriai Izabella témájú médiaállományokat.

Ausztriai Izabella (spanyolul: Isabel de Austria, ismert névváltozata az Erzsébet, dánul: Elisabeth af Østrig; Brüsszel, Brabant, Burgundi Németalföld, 1501. július 18. – Gent, Flandria, Habsburg Németalföld, 1526. január 19.), Dánia, Norvégia és Svédország királynéja 1515 és 1523 között – a kalmari unió idején – II. Keresztély király hitveseként. 1520-ban régensként is uralkodott Dániában.

A hercegnő Szép Fülöp és Kasztíliai Johanna leánya volt, a későbbi V. Károly német-római császár húga. Nagynénje, Ausztriai Margit főhercegnő felügyelete alatt nevelkedett, oktatását olyan neves humanistákra bízták mint Juan Luis Vives és Adriaan Florenszoon Boeyens (a későbbi VI. Adorján pápa). 1514-ben dinasztikus házasságot kötött II. Keresztély dán és norvég királlyal. Kapcsolatukat azonban megnehezítette a király holland szeretőjének, Dyveke Sigbritsdatternek jelenléte. A nő 1517-es halálát követően azonban a házastársak viszonya rendeződött, Izabella férje hű támasza lett és 1520-ban még régensnek is kinevezték a király távollétének idejére.

1520-ban férje megszerezte a svéd trónt is, azonban az ott véghez vitt tömeges kivégzések hatására egy évvel később megfosztották koronájától, majd 1523-ban Dániából is elűzték. A királyi család Angliában, Szászországban és Habsburg Németalföldön keresett menedéket. Száműzetésük ideje alatt Izabella végig kiállt férje mellett és családi kapcsolatai révén próbált támogatókat szerezni ügyüknek, hogy visszatérhessenek a dán trónra. 1524-ben részt vett a nürnbergi birodalmi gyűlésen is, hogy megnyerje maguknak fivérét, V. Károly császárt.

A német területeken tett utazásai hatására Izabella rokonszenvezni kezdett a protestáns mozgalmakkal. 1526-ban azonban betegség következtében mindössze huszonnégy éves korában elhunyt. Halálhíre széleskörű gyászt váltott ki. Halálos ágyán állítólag katolikus és protestáns úrvacsorát is kapott, ám családja, a mélyen római katolikus Habsburg-ház kijelentette, hogy Izabella buzgó katolikusként hunyt el.

Élete[szerkesztés]

Származása[szerkesztés]

A félig osztrák, félig spanyol (kasztíliai) hercegnő 1501. július 18-án, Brüsszelben, Spanyol-Németalföld fővárosában született Szép Fülöp főherceg és Kasztíliai (Őrült) Johanna királynő harmadik gyermekeként és második lányaként. Testvérei:

Izabella gyermekéveit Spanyol-Németalföldön töltötte, apai nagynénje, Habsburg Margit savoyai hercegné gyámsága alatt, aki a tartomány spanyol királyi helytartója volt.

Habsburg Izabella spanyol királyi hercegnő, Dánia királynéja

Házassága[szerkesztés]

1514. július 11-én, képviselők útján, névleges formában nőül ment II. Keresztély dán királyhoz, ám egy évvel később, 1515. augusztus 12-én az esküvői szertartást újból meg kellett ismételniük, mivel Izabella csak addigra érte el a megfelelő kort a házasság elhálásához és örökösök világrahozatalához.

A király és a királyné kapcsolata a házasság első éveiben elég feszült és közömbös volt, és új hazájában Izabella új nevet kezdett el használni, az Erzsébetet. Rendkívül kényelmetlenül érezte magát a dán udvarban, mivel férje szeretője, Dyveke Sigbritsdatter és annak anyja, Sigbrit Willoms igen nagy befolyást szerzett az uralkodó és környezete felett, ám a királyné közérzete, valamint férjével való viszonya csak akkor kezdett el láthatóan javulni, amikor Dyveke 1517-ben meghalt, Sigbrittel való kapcsolata pedig ugyancsak pozitív módon átalakult, s így már mindkét asszony az uralkodó fontos tanácsadójává vált az ország főbb ügyeiben. 1520-ban Keresztély megszerezte magának a svéd koronát is, így Izabella immáron svéd királyné is lett. 1523-ban a királyné hitvesével és gyermekeivel együtt elhagyta Dániát, és Hollandiába hajózott, majd pedig körbeutazták az egész Németalföldet, hogy támogatókat szerezzenek férje trónjának visszaszerzéséhez. Utazásaik során, 1523-ban jártak többek között Szászországban és 1523-24-ben Berlinben is, ahol a királynét érdekelni kezdték Luther Márton tanításai és a protestáns vallás, habár később Keresztély tanácsára hivatalosan sosem tért át erre a hitre, mivel politikai és családi okokból nem hozhatta nyilvánosságra efféle nézeteit, elvégre a Habsburgok mindig is elkötelezett katolikusok voltak.

1525 tavaszán Izabellát egy rejtélyes kór támadta meg, mely körülbelül egy évvel előtte kezdődött a királynénál, s napról napra rosszabbodott. Az asszonyt végül 24 évesen érte a halál Zwijnaarde kastélyában, és úgy hírlik, mindkét úrvacsorát, a protestánsat és a katolikusat is elfogadta halálos ágyán, ám ezt Habsburg rokonai később megcáfolták, mivel szerintük Izabella hű katolikusként halt meg 1526-ban. A királyné halála előtt apai nagynénjére bízta Keresztély visszasegítését a dán trónra.

Férje, Keresztély király, aki 20 évvel volt idősebb Izabellánál, csak 33 évvel később, 1559-ben hunyt el, 77 éves korában. Felesége halála után már nem nősült újra.

Gyermekei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Ausztriai Izabella
Habsburg-ház
Született: 1501. július 18. Elhunyt: 1526. január 19.
Előző
Szászországi Krisztina
Dánia és Norvégia királynéja
1515. augusztus 12. – 1523. április 13.
Következő
Pomerániai Zsófia
Svédország királynéja
1520. november 1. – 1521. augusztus 23.
Következő
Szász–Lauenburgi
Katalin