Izbég
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Izbég | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Település | Szentendre |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 Izbég
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 41′ 06″, k. h. 19° 02′ 50″47.685057°N 19.047298°EKoordináták: é. sz. 47° 41′ 06″, k. h. 19° 02′ 50″47.685057°N 19.047298°E | |
| Izbég weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Izbég témájú médiaállományokat. | |
Izbég régen önálló település volt, mára Szentendre egyik városrésze.
Története
[szerkesztés]Egykor egyutcás falu volt a Visegrádi-hegységben, a Bükkös-patak völgyének mentén. A régi főutca, a Pilisszentlászló felé vezető 1116-os út neve a szocializmusban Lenin út volt, a rendszerváltozás óta a Szentlászlói út nevet viseli. Az 1970-es években a Vasvári lakótelep és a Füzespark környékének beépülésével a területe összeért Szentendrével, teljesen lakóövezetté vált. Az egyutcás falu képe átalakult és felkúszott a környező dombokra is. A szuburbanizáció következtében a családi házakkal sűrűn beépült városrészre évről évre egyre többen költöznek. A Bükkös-lakópark is itt létesült. A környéken számos látnivaló található. Közülük a legismertebb a Skanzen, más néven a Szabadtéri Néprajzi Múzeum. Északnyugati külterületeiről több útvonal is indul a környék kirándulóhelyeire: az 1116-os út mellett ilyen a 11 113-as számú mellékút, mely Dömörkapu-Sikáros felé, illetve a 11 114-es számú mellékút, mely Lajosforrásra vezet.
Izbégi Baráti Kör Egyesület
[szerkesztés]Az egyesület célja a Szentendre, Izbég városrészének művészeti, történelmi értékeinek, hagyományainak megóvása, felelevenítése, a városrész infrastruktúra fejlesztésének elősegítése, az izbégi polgárok érdekeinek védelme, képviselete.
Látnivalók
[szerkesztés]- Szent András-templom
Barokk stílusú katolikus templom, udvarát k��fal veszi körül, melynek bejáratát kovácsolt vaskapu díszíti.
- Izbégi Általános Iskola
Az Izbégi Általános Iskola 2002 novemberében ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. Négy különálló épületben folyik a tanítás.
- Park tábor
1969-ben Déri György ötletére az iskola alatti területen Park tábort létesítettek. A tábor az 1990-es évek végére megszűnt, a területen lévő faházakat elbontották.
- Bükkös-patak
A Bükkös-patak a Dobogó-kő déli lejtőin ered. A feltételezések szerint Szent István király 1009-ben kelt oklevelében Apor néven említik, bár Apor vagy Apurig helye máig vitatott. Az Apurig név az Apor-patak nevéből származik (Apor-ügy), ha Izbég volt ez a település, akkor az Apor-patak a mai Bükkös-patak.
Kirándulóhelyek a környéken: Dömör-kapu, Lajos-forrás, Kő-hegy, Vasas-szakadék, Sztaravoda-forrás, Skanzen, Sikárosi-rét.
Általános iskola
[szerkesztés]Az Izbégi Általános Iskola 1902 óta létezik; ekkor a Bükkös-patak túlpartján, két bérelt házban kezdődött a tanév. Az intézmény korábbi nevei: Izbégi Állami Népiskola (1902–1945), Lenin úti Általános Iskola (1945–1994). A diákok erdei környezetben, négy különálló épületben tanulnak: az elsősök az Anna utcai Kisbán házban, a többi alsós az 1923-ban épült Szentlászlói úti "A" épületben. 1960-ban épült a Mária utcai "B" épület a felső tagozatos osztályoknak. Időközben két faházat kellett építeni. 1989-ben elkészült a kinti testnevelés órákat felváltó tornacsarnok.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]
