Ugrás a tartalomhoz

Paul Berg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Paul Berg
Született1926. június 30.[1][2][3][4][5]
Brooklyn[6][7]
Elhunyt2023. február 15. (96 évesen)[8][7]
Stanford
Állampolgárságaamerikai[9][10]
HázastársaMildred Berg
Gyermekeiegy gyermek
Foglalkozásabiokémikus
Iskolái
  • Clare Hall
  • Abraham Lincoln High School (–1943)
  • Pennsylvaniai Állami Egyetem (–1948, BSc, biokémia)
  • Case Western Reserve University (–1952, PhD, biokémia)
Kitüntetéseikémiai Nobel-díj (1980)
Nemzeti Tudományos Érem (1983)
A Wikimédia Commons tartalmaz Paul Berg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Paul Berg (New York, 1926. június 30. – Stanford, 2023. február 15.) amerikai biokémikus. 1980-ban Frederick Sangerrel és Walter Gilberttel megosztva elnyerte a kémiai Nobel-díjat a rekombináns DNS-technológiával kapcsolatos kutatásaiért.

Tanulmányai[szerkesztés]

Brooklynban született, zsidó családban, Harry Berg ruhagyáros és felesége, Sarah Brodsky gyermekeként. Olvasmányai (többek között Sinclair Lewis Arrowsmith-ének) hatására már a középiskola előtt eldöntötte, hogy tudományos kutató lesz. 1943-ban befejezte a középiskolát és jelentkezett pilótának a haditengerészethez. Míg kiképzésére várt, a Pennsylvaniai Egyetemen biokémiát hallgatott, majd féléves gyakorlat után egy tengeralattjáró-vadász hajón szolgált a második világháború végéig. 1946-ban leszerelt és visszatért az egyetemre, ahol 1948-ban megkapta BSc diplomáját.

Doktori fokozatát a clevelandi Western Reserve University-n szerezte meg 1952-ben, témája az anyagcserefolyamatok követése (pontosabban a metanol, hangyasav és formaldehid lebontása) volt izotóppal jelölt vegyületekkel.

Munkássága[szerkesztés]

Posztdoktori ösztöndíjjal egy évet a koppenhágai Sejtélettani Intézetben töltött Herman Kalckar laboratóriumában, majd újabb egy évet Arthur Kornbergnél a St. Louis-i Washington Egyetemen. Dániában részese volt a nukleinsavak szintézisében szerepet játszó egyik enzim felfedezésének, St. Louisban pedig a zsírsavak és a koenzim-A összekapcsolódását tanulmányozta. Kimutatta, hogy a reakció köztitermékei, az acetil-adenilátok szerepet játszanak az aminosavak fehérjeszintézis előtti aktivációjában is.

1956-tól a Washington Egyetemen adjunktusként oktatott és kutatott, 1959-ben pedig a Stanford Egyetem orvosi karán sikerrel pályázta meg a mikrobiológia professzori posztot. Kutatásai egyre inkább a molekuláris biológia irányába vitték, elsősorban a fehérjeszintézis kémiai mechanizmusát tanulmányozta a sejten belül. 1956-ban felfedezte, hogy a metionin aminosav nem közvetlenül, hanem egy kapcsolómolekulán keresztül csatlakozik az mRNS-hez a transzláció során. Később mások kimutatták, hogy minden aminosav a transzfer RNSek közvetítésével kapcsolódik össze fehérjévé.

A génsebészet születése[szerkesztés]

Berget érdekelni kezdte a gének működése. A 60-as években az SV40 majmokat fertőző, tumort okozó vírust mint modellszervezetet kezdte tanulmányozni. Feltérképezte a vírus génjeit, meghatározta szekvenciájukat, kutatta a géntermékek termelődését és azt, ahogyan a gazdaszervezetre hatnak. Hogy az egyes vírusfehérjék működését elkülönülten, a többi protein zavaró hatásától távol tudja tanulmányozni, kifejlesztett egy módszert, amivel a génjeiket át tudta vinni Escherichia coli baktériumba.

Berg restrikciós enzimmel elvágta az SV40 DNS-ét a számára fontos gén mellett, majd terminális transzferáz enzimmel a kettős szálú DNS egyik szálára nukleotidok sorát kapcsolta. Ezután ugyanígy járt el a baktériumot fertőző fág DNS-ével, de ehhez olyan nukleotidokat adott, ami az elsővel komplementer volt; így az SV40 és a fág DNS-darabok végei képesek voltak összekapcsolódni. Ezzel a technikával képes volt akármilyen gént (vagy egyéb DNS-szakaszt) beinni a fág genomjába és nagy mennyiségben felszaporítani a gyorsan osztódó baktériumsejtekben.

Etikai aggodalmak[szerkesztés]

Beatrix holland királynő Nobel-díjasok társaságában. Paul Berg balról az első (1983)

Berg azonban nem fejezte be a kísérletét. Felismerte a veszélyét annak, hogy mi történhet, ha egy potenciálisan rákkeltő fehérjét bevisz egy olyan baktériumba, amely minden emberben megtalálható és aztán a baktérium kiszabadul a laborból. 1974. július 26-án levelet írt a Science folyóiratba (amit később Berg-levélként emlegettek) amelyben figyelmeztette kollégáit a rekombináns DNS technológia veszélyeire, hogy a genetikailag módosított mikroorganizmusok elterjedhetnek a környezetben és hatásaik megjósolhatatlanok lennének. Javasolta, hogy tiltsák meg az antibiotikum-rezisztencia, toxintermelés és tumorképzés génjeinek olyan baktériumokba való bevitelét, amely embereket is megfertőzhet. Ezenkívül meghirdetett egy nemzetközi konferenciát, ahol téma vezető kutatói megbeszélhetnék a potenciális veszéllyel való bánásmódot. A gyűlést 1975. február 27-én nyitották meg a kaliforniai Asilomarban és 16 országból 100 tudós vett részt rajta. Négynapos vita után összeállították a születő génsebészeti etikai kódexét, amelynek alapján egy évvel később a kormány meghozta a vonatkozó szabályozást. Az eredeti szabályzaton azóta sokat enyhítettek, de az erősen patogén mikroorganizmusok genetikai módosítása továbbra is korlátozás alá esik.

Berg 1969–1974 között a Stanford biokémiai tanszékének vezetője volt. 1973–1983 között a kaliforniai Salk Intézet vendégmunkatársaként dolgozott. 1985–2000 között vezette a Beckman Molekuláris és Genetikai Orvostudományi Központot. Miután visszavonult, a Központ professor emeritusaként tevékenykedik.

Díjai[szerkesztés]

Paul Berg 2008-ban

Paul Berg (Walter Gilberttel és Frederick Sangerrel megosztva) 1980-ban kémiai Nobel-díjban részesült a rekombináns DNS technológia kifejlesztéséért. Ezenkívül a következő elismerésekben részesült:

  • 1959 Eli Lilly biokémiai díj
  • 1963 Az év kaliforniai kutatója
  • 1969, 1972 A Stanford Egyetem Henry J. Kaiser kiváló oktatói díja
  • 1979 Sarasota Orvostudományi Díj
  • 1980 a Gairdner Alapítvány díja
  • 1980 az Albert Lasker Alapítvány orvostudományi alapkutatásért járó díja
  • 1983 Nemzeti Tudományos Érem
  • 1983 a Nemzeti Orvostudományi Könyvtár érme

Tagja az Amerikai Tudományos Akadémiának, az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémiának, a Royal Society-nek, a Francia Tudományos Akadémiának és a Pápai Tudományos Akadémiának.

Családja[szerkesztés]

Paul Berg 1947-ben házasodott össze Mildred Levyvel, akitől egy fia született, John Alexander Berg.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. ↑ Paul Berg - Biographical. Nobel Alapítvány
  3. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ A Stanford Professor's Career in Biochemistry, Science Politics, and the Biotechnology Industry
  7. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. június 23.)
  8. ↑ Nobel Prize winner and recombinant DNA pioneer Paul Berg dies (angol nyelven)
  9. ↑ NNDB (angol nyelven)
  10. ↑ NNDB (angol nyelven)

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Paul_Berg&oldid=27258213”