Ugrás a tartalomhoz

Serestély Béla

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Serestély Béla
Élete
Született1883. augusztus 3.
Malomvíz
Elhunyt1968. február 13. (84 évesen)
Arad
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers

Serestély Béla (Malomvíz, 1883. augusztus 3.Arad, 1968. február 13.) erdélyi magyar költő.

Életútja, munkássága

[szerkesztés]

Középiskoláit a szászvárosi Kuun Kollégiumban végezte (1901). Utána vasúti tisztviselőként dolgozott Piskin, ill. Déván.

Első verseit iskolája Viribus Unitis c., általa szerkesztett diáklapjában közölte 1898-ban, nyomtatásban pedig a Szászváros c. lapban 1903-ban, majd az Arad és Vidéke, Erdélyi Lapok, Függetlenség, Ország-Világ, Pesti Napló hasábjain. Több ízben elnyerte az aradi Kölcsey Egyesület verspályázatának díját. Színműveit (Paraszt grófné, Vasutas élet) műkedvelők mutatták be.

A két világháború között verseit Aradon a Genius, Vasárnap és Havi Szemle, valamint a Napkelet, Pásztortűz és Brassói Lapok közölte. A Tóth Árpád Irodalmi Kör alapítója. Az 1950-es években írott versei az aradi Vörös Lobogóban jelentek meg. Az EIT számára megírta önéletrajzát, ezt Engel Károly közölte (NyIrK, 1967/2). Érik a búza c. versét férfikarra feldolgozva kiadta Kálmán Andor (Temesvár, 1960).

Verskötetei

[szerkesztés]
  • Új hiten. Költemények (Budapest, 1907)
  • Az örök rejtély (Déva, 1922)
  • Zeniten. Versek (uo. 1924)
  • Az Életé a diadal. Versek. 1917–1956 (Marosvásárhely, 1957)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Gyarmati Ferenc: Serestély Béla: Az örök rejtély. Brassói Lapok 1922/265.
  • Walter Gyula: Serestély Béla versei. Pásztortűz, 1922/48.
  • Kovács Károly: Serestély Béla: Zeniten. Déva és Vidéke 1925. január 3.
  • R. Berde Mária: Zeniten. Serestély Béla új verskötete. Ellenzék, 1925/14. (A költő válasza a kritikára a lap 36. számában, Berde Mária viszontválasza uo. a 41. számban jelent meg.)
  • Rass Ká­roly: Serestély Béla: Zeniten. Erdélyi Irodalmi Szemle, 1925/1–2.
  • Kiss Ernő: Serestély Béla. Pásztortűz, 1926/19.
  • Mózer István: „A nép – örökkévaló”. Serestély Béla: Az Életé a diadal c. verseskötetéről. Vörös Lobogó, 1957. október 20.
  • Gagyi László: Az Életé a diadal. Igaz Szó, 1958/3.
  • Gréda József: Az Életé a diadal. Utunk, 1958/23.
  • Franyó Zoltán: Serestély Bélát búcsúztatjuk. Igaz Szó, 1968/3.
  • Márki Zoltán: Serestély Béla. Utunk, 1968/8.
  • Kubán Endre: Serestély Béla. Szabad Szó, 1983. december 4.