Ugrás a tartalomhoz

Svirče

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Svirče
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségJelsa
Jogállásfalu
Irányítószám21462
Körzethívószám(+385) 021
Népesség
Teljes népesség385 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság86 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 09′ 29″, k. h. 16° 38′ 49″43.158000°N 16.647000°EKoordináták: é. sz. 43° 09′ 29″, k. h. 16° 38′ 49″43.158000°N 16.647000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Svirče témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Svirče falu Horvátországban, Hvar szigetén. Közigazgatásilag Jelsához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Splittől 42 km-re délkeletre, Jelsától 4 km-re nyugatra, a Hvar sziget középső részén, a Starigradsko-mező déli szélén, a Sveti Nikola-hegy alatt fekszik.

Története

[szerkesztés]

A hagyomány szerint a települést Vrbanjról érkezett pásztorok alapították. Neve a horvát "svirati" (zenélni) igével van összefüggésben. Első írásos említése 1331-ben a hvari statútumban történt. Lakói az állattenyésztés mellett főként szőlő-, olíva- és levendulatermesztéssel foglalkoztak. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. 1857-ben 544, 1910-ben 745 lakosa volt. A település 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991-től a független Horvátország része. 2011-ben 407 lakosa volt.

Népesség

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
544 839 674 755 847 745 731 642 636 626 627 588 558 491 445 407

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt temploma[4] a település meghatározó épülete. A templomot 1777-ben építették egy korábbi templom alapjaira, melyet már 1586-ban említenek. Ezen a helyen egy még korábbi templom is állt, mely már 1331-ben a hvari statútumban is szerepel. Az épület mai formáját az 1914-es bővítés során nyerte el, az év július 22-én szentelte fel Juraj Carić püspök. Öt oltára van. Az egyetlen kupolás épület a szigeten.
  • A település központi terén, a Pjacán álló Szűz Mária-templomot[5] az egykori loggiából építették át 1820-ban. Kőlappal kirakott tér aljzatára, szabályos sorokban rakott kőből épült. A főhomlokzat keletre néz, alul a téglalap alakú, kőkeretes portál és két kőkeretes ablak tagolja. Felette kisméretű rozetta, legfelül pedig háromnyílású harangdúc található. Különlegessége a főhomlokzat bal oldalán látható, nagyméretű óra.
  • A Szent Miklós-templom templom[6] Hvar-sziget névadó, legmagasabb csúcsán található, melynek sziklái meredeken emelkednek ki a tengerből a sziget déli oldalán. Faragott kőből épült, téglalap alaprajzzal, kőlappal fedett nyeregtetővel, dongaboltozattal. A régebbi épülethez később előcsarnok is épült. A 20. század végi felújítás során az előcsarnok fölé fából készült nyeregtetőt helyeztek, majd templomot és az előcsarnokot egybeboltozták. Egy egyszerű kőoltáron Szent Miklós restaurált kőszobra áll. A templom kivételes jelentősége, hogy építése Matija Ivanić nevéhez fűződik, melyben egyes történészek Matija Ivanićot, a népfelkelés vezérét, mások pedig a nagyapját ismerik fel.
  • A település délnyugati részén, a Vrbanjba vezető helyi út mentén épült a „Šimunića dvori” lakóépület együttes, amely magában foglalja a Szent József-templomot[7] is. A templomot 1671-ben építették Nikola Šimunić kanonok és testvérei. Téglalap alaprajzú, apszis nélküli épület, főhomlokzata északra néz. A habarcsba rakott faragott kőből épült, de a keleti, nyugati és déli homlokzaton átépítések nyomai láthatók. A fő, északi homlokzaton egy félköríves profilú lunettás portál található, amelyben Szent József rusztikus feje van kőbe vésve. A szemöldökkőbe vésve találjuk az építés évét és az építtetőt megörökítő feliratot: „1671. ezt a templomot a néhai Petar Šimunić testvérei építették.” A főhomlokzat oromzatában eredetileg egy háromrészes kő harangdúc állt, amely összeomlott, így 1969-ben új, egyrészes kő harangdúcra cserélték.
  • A Makjanić-házban az autodidakta szobrászművész Josip Makjanić (1837-1929) szobrai és fafaragványai tekinthetők meg.

Gazdaság

[szerkesztés]

Svirče ma a sziget legfejlődőbb települései közé tartozik, melyet elsősorban minőségi borainak és modern olíva feldolgozójának köszönhet. Az "Ivan Dolac" bor, melynek a Svirači Mezőgazdasági és Borászati Szövetkezet az előállítója a Horvát Gazdasági Kamara "Izvorno hrvatsko" kitüntető ismertetőjegyét viseli. A "Plavac Hvar" bor a kamara "Hrvatska kvaliteta" ismertetőjegyével van kitüntetve. A szövetkezet 2006-ban az ország legjobb borászati üzemét építette fel és termékeit a Párizsi Nemzetközi Borkiállításon aranyéremmel jutalmazták.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]